Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Miklós Győri x
- Refine by Access: All Content x
One accepted and straightforward approach to understand the genesis of social cognition - as of any particular human neoformation - is to look for specific developmental disorders in the hope to find clear double dissociations. In this regard, contrasting subjects with autistic spectrum disorders on the one hand and subjects with Williams syndrome on the other has gained large acceptance. Subjects with autistic spectrum disorders have been interpreted as being impaired specifically in social cognition, while in WS subjects social cognition is interpreted to be spared. Detailed studies, however, indicate that the situation is by far not that simple and straightforward. The seemingly simple term “social cognition” covers several aspects from gaze contact through different facets of theory of mind ability to social inferencing in language pragmatics. In this paper a survey of the different tasks and results will be presented that all seem to challenge the simplicity of the implied “social cognition” module. Our own empirical data also indicate that (1) in individuals with autistic spectrum disorders theory of mind ability, as a central aspect of social cognition, shows a highly heterogeneous pattern, as manifested in their ability to understand written irony; and that (2) in WS subjects the unfolding of the social mind can be differentiated into more specific social skills, as manifested in various tasks related to pragmatics of word meaning acquisition.
Az autizmus az egyik legtöbbet vizsgált humán neurokognitív fejlődési zavar. Ezt a fokozott érdeklődést számos ok motiválja, így az érintett kognitív mechanizmusok alapvető jelentősége, a viszonylag magas előfordulási gyakoriság, a zavar komplexitása s a várakozás, hogy az autizmussal kapcsolatos eredmények sokat adhatnak a tipikus kognitív fejlődés és működés megértéséhez is. A konnekcionizmus egy sajátos, idegrendszeri ihletettségű matematikai eszköztár alkalmazása kognitív funkciók modellezésére, különös hangsúllyal a fejlődési-elsajátítási aspektusokon. Tanulmányunk célja röviden áttekinteni, milyen próbálkozások történtek az autizmus különféle kognitív jellemzőinek konnekcionista eszközökkel történő modellezésére, ezek milyen specifikusabb eszköztárra épültek, s mik legfontosabb eredményeik. Külön figyelmet szentelünk az e zavarban megfigyelhető atipikus kategóriaképzési folyamatok modellezésének, illetve e modellezési megközelítés átfogó perspektíváinak és korlátainak az autizmus kapcsán.
