Search Results

You are looking at 1 - 10 of 49 items for

  • Author or Editor: Miklós Kásler x
  • All content x
Clear All Modify Search
Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Ismeretes, hogy hazánkban a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási és gyakorisági mutatói igen kedvezőtlenek. A szerzők a statisztikai adatok közlése és elemzése során vázolják a jelenségek epidemiológiai hátterét, a lehetséges kockázati tényezőkkel együtt. A vélhető okok feltárása mellett azon kitörési pontokat is vizsgálják, amelyek segítségével e súlyos népegészségügyi probléma előnyösen befolyásolható, a nemzetközi tapasztalatok és a hazai sajátosságok figyelembevételével. A fentiek tükrében világítjuk meg, hogy az onkológiai ellátórendszer korszerűsítése, az európai normákhoz igazítása elkerülhetetlen. Ennek számos elemét a Nemzeti Rákkontroll Program már egy évtizede lefektette, s megújított formája többek között magában foglalja a törvényi szabályozást, az oktatást, továbbképzést, kutatást, valamint az “onkológiai team-ekre” alapozott, centralizált szerkezetű betegellátást és rehabilitációt, amely az Országos Onkológiai Intézet koordináló tevékenysége révén lehet hatékony, a legeredményesebb európai minták alapján.

Restricted access

A szexuális szteroidhormonok és a metabolikus folyamatok szoros kölcsönhatása jól ismert. Az inzulin szabályozza a humán szexuál- és szteroidhormon-képzést, és módosítja a hormonok szignáljait receptorszinten is. Az inzulinrezisztencia és a kompenzatórikus túlzott inzulintermelés androgéntúlsúllyal és ösztrogénhiánnyal társul. Ezek a hormonális változások cardiovascularis betegségekre és malignus tumorokra hajlamosítanak. Egészséges nőknél az ösztrogéntúlsúly az androgénnel szemben igen előnyös, mivel védelmet biztosít az inzulinrezisztencia és annak szövődményei ellen. Menopauza után viszont egyre gyakoribb az inzulinrezisztencia, ami a nemi hormonok egyensúlyzavarával, az ösztrogénhiánnyal és az androgéntúlsúllyal társul. Ez magyarázza, hogy az idős nők hajlamosabbak rákmegelőző állapotokra és malignus daganatokra, összehasonlítva az ugyanolyan korú férfiakkal. A női nemi hormonok (ösztrogén, ösztradiol) jótékony hatással vannak az energiaforgalomra, a cukor-, a zsír- és a fehérje-anyagcserére, továbbá a zsírszövet-lerakódás szabályozásában is jelentős szerepet játszanak. Akár mérsékelt, akár súlyos a szérumban az ösztrogénkoncentráció csökkenése, mindenképpen hajlamosít inzulinrezisztenciára. Fiatal nőkben az elhúzódó vagy szabálytalan menstruációs ciklusok és a fertilitás zavarai rendszerint inzulinrezisztenciával vagy 2-es típusú diabetesszel társulnak. Menopauza után az ösztrogénszint jelentős csökkenése növeli a testsúlyt és elsősorban a centrális, hasi régióban okoz zsírlerakódást. Ezzel párhuzamosan a glükóztolerancia is romlik, ami metabolikus szindrómát, illetve 2-es típusú diabetest eredményez. Az ösztrogénhiányos férfi nagyon ritka, ilyenkor súlyos 2-es típusú diabetes lép fel szövődményként. Mivel az inzulinrezisztencia és az ösztrogénhiány együttesen jelentős rákrizikófaktornak tekinthető, számos lehetőségünk van a veszélyeztetett betegeknél a malignus tumorok megelőzésére. Daganatos betegek esetében a hormonális zavarok felderítése és kezelése hatékony adjuváns terápiának ígérkezik. Orv. Hetil., 2012, 153, 125–136.

Restricted access

Absztrakt

A fej-nyaki tumorok terápiájában a műtét alternatívájaként egyre hangsúlyosabb szerepe van a “szervmegőrző” kezeléseknek. Ennek legfontosabb eszköze a sugárterápia. Fej-nyaki daganatok irradiációja során a helyi tumormentesség biztosításának lényeges tényezője a dóziseszkaláció. Megvalósítása külső besugárzással a környező normális szövetek fölösleges dózisterhelésével és az ebből következő mellékhatások előfordulásának emelkedésével jár. A brachyterápia (BT) lehetővé teszi a helyileg magasabb dózis leadását a környező ép szövetek kímélésével. A kis dózisteljesítményű (low-dose-rate, LDR) brachyterápiát már évtizedek óta alkalmazzák a terápiában, de újabban kezdi kiszorítani a nagy dózisteljesítményű (high-dose-rate, HDR), illetve pulsed-dose-rate (PDR) BT. A tanulmány célja a brachyterápia szerepének és indikációjának ismertetése a fej-nyaki daganatok kezelésében, szervekre, régiókra is lebontva az irodalmi adatok alapján.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Miklós Fülöp, Klara Branzaniuc, and Miklós Kásler

Absztrakt

A mandibula és a fibula az emberi csontváz két teljesen különböző csontja. A fibula a lábszár hosszú, egyenes, a tibiához képest másodrendű csontja, míg a mandibula az arckoponya egyetlen mozgó része, bonyolult térbeli szerkezettel bír. Míg a mandibula vérellátása döntően endostealis, a benne futó arteria alveolaris inferior az arteria maxillaris fontos ága, addig a fibula endostealis keringése gyenge, az arteria peronea szegmentális ágai látják el periostealisan. A mandibula két ízülettel kapcsolódik az os temporalékhoz, a fibula proximálisan syndesmosist képez a tibiával, disztálisan a külső boka kialakításában van szerepe. A mandibula pótlásának igénye egyidős a csonkoló szájüregi műtétek megjelenésével. A 20. században a sebészet és az aneszteziológia fejlődése korábban elképzelhetetlen csonkító műtétek elvégzését tette lehetővé a daganatos betegek körében. A világháborúk idején a katonák súlyos roncsoló sebeket szereztek, bizonyos országokban a lakosság körében is széles körben elterjedt a lőfegyverhasználat. A fejlett egészségügyi rendszer, az antibiotikumok elterjedése lehetővé tette ezeknek az embereknek a felépülését. Rekonstrukció nélkül súlyos funkcionális hátrányt jelent a mandibula részleges vagy teljes hiánya, nem beszélve az arc jelentős torzulásáról. A század második felében történtek ugyan kísérletek a csontpótlásra, de az igazi áttörést a csontátültetésben a mikrovaszkuláris technika megjelenése hozta el a ‘70-es évek végén, a ‘80-as évek elején.

Restricted access

Absztrakt:

A szerzők jelen folyóirat egy korábbi számában már ismertették és összefoglalták a hazai Nemzeti Rákregiszter alapvető célkitűzéseit és feladatát, nemzetközi környezetbe helyezve. Az újabb közlemény az előző folytatásának tekinthető, s az aktuális statisztikai adatok ismertetése és elemzése során vizsgálják azok népegészségügyi hátterét, a lehetséges kockázati tényezőkkel együtt. Az elmúlt évek változásai, a mortalitási adatokat illetően, stagnáló, enyhén hullámzó jelleget mutatnak, egyes lokalizációkat tekintve (például ajak és szájüreg, emlő, prosztata) azonban reménykeltő mutatókat lehet megfigyelni. Az összes daganatos halálozás alig változó jellegével szemben, az évi új bejelentett esetek száma jelentősen megemelkedett, amely a hatékonyabb diagnosztika és terápia szerepét egyaránt feltételezi. A fentiek tükrében megerősíthető, hogy a hazai onkológiai ellátórendszer szerkezetváltása s európai illeszkedése elkerülhetetlen. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 84–89.

Restricted access

Absztrakt

Az onkológiai kezelések célja a daganat eltávolítása mellett a funkciók lehetséges megtartása. Ennek ellenére vitális (nyelés) és kommunikatív (fonáció, artikuláció) funkciók sérülhetnek. A funkciózavarok közül kiemelkedő jelentőségű a nyelészavarok kezelése, hiszen a nyelésfunkció sérülése életveszélyes szövődményekkel járhat: aspirációs pneumonia (akár a nyál félrenyelése miatt), dehydratio, malnutritio, és szociális izoláció. A lézió helye szerint megkülönböztetünk oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát. A félrenyelés létrejöhet pre-, intra- és posztdeglutitív módon, azaz a nyelési reflex kiváltódása előtt, a nyelési aktus alatt és után. A félrenyelés nem jár mindig köhögéssel, ez az ún. silent aspiration, azaz csendes félrenyelés. Ez jellemző a neurogén dysphagiákra, de a garat-gégetumorok kezelését követően kialakuló ún. strukturális dysphagia (a tumorterápiák során a nyelésben résztvevő struktúrák károsodása okozta nyelészavar) esetén is előfordulhat. Az elveszett szükségszerű funkció (nyelés, beszéd) pótlására különböző lehetőségek vannak a foniátriai rehabilitáció keretében. A nyelésrehabilitáció lehetőségei (kauzális, kompenzatorikus és adaptációs eljárások) és az artikulációs gyakorlatok, illetve póthangképzés kialakítása nagyban javítja a beteg életminőségét, visszailleszkedését a családba, társadalomba.

Restricted access

A szerzők a hazai Nemzeti Rákregiszter alapvető célkitűzéseit és feladatkörét foglalják össze, nemzetközi környezetbe helyezve. Ismertetik a több mint 100 éves múltra tekintő, Európában kiemelkedő színvonalú hazai rákstatisztikai törekvéseket és ezek termékenyítő hatását a daganatos adatgyűjtés jelenlegi tevékenységére. Az összeállítás foglalkozik az informatikai fejlesztéssel, s olyan elvi és gyakorlati jellegű kérdésekkel, mint a mortalitási és morbiditási statisztikák párhuzamos megjelenítése és értékelése, annak hazai és nemzetközi népegészségügyi jelentőségével. Kiemelik, hogy a Nemzeti Rákregiszter hiteles adatgyűjtése és szolgáltatása össztársadalmi jelentőségű, népegészségügyi kérdés, amely a kockázati tényezők jobb megismerése, a megelőzés és a betegellátás szempontjából döntő fontosságú. A magyar onkológiai ellátórendszer elkerülhetetlen szerkezetátalakítása, európai harmonizációja csak megbízható információszolgáltatással és cserével vihető végbe, a hazai sajátosságok és a nemzetközi elvárások figyelembevételével. Orv. Hetil., 2014, 155(36), 1415–1420.

Restricted access