Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Miklós Kozma x
Clear All Modify Search

The focus of our research is the internationalisation of the small-medium size family firms in Hungary, with particular attention to the effect of generational change on internationalisation. Our examination is based on interviews with the current management of six family firms from different industries. We had two research propositions: First, we analysed if and how successors in the family businesses were more open to the internationalisation of the company. Our results provide insights reflecting that the predecessors are usually quite open, and successors are not always as open when they assume control over the company, unlike the existing internationalisation patterns of family firms would suggest. Potential explanations reveal related characteristics of the Central-Eastern European (CEE) region. Secondly, in terms of how and why the leadership style and approach of the predecessors affect the internationalisation of family firms, our findings from different cases vary. The historical and cultural background of the family firms' founders and early-generation successors exert notable influence on the internationalisation process, while the role of predecessors' personal characteristics may not be as strong a driver of internationalisation as previously suggested. The management implications of our findings suggest that the Hungarian family firms show regional patterns in terms of their internationalisation, and generic approaches to generational change and succession may not explain the process as much as extant literature on international family business suggests.

Open access

The authors describe a solitary adenoma in a 5.5-year-old female Budgerigar (Melopsittacus undulatus). The tumour was partially blocking the lumen of the proventriculus and filled it almost completely. Decreased passage of food towards the gizzard and the intestines developed in the bird as result of the obstruction, which periodically hindered the passage, leading to slow emaciation. An epithelial tumour composed of irregular glandular acini was diagnosed by histological examination. Immunohistochemical reaction with pancytokeratin showed a positive cytoplasmic reaction both in the neoplastic and the normal glandular structures.

Restricted access

In this article we rely on the concept of “international new ventures” (INV), and concentrate on the analysis of two research propositions in the case of selected Hungarian INVs, based on company interviews in two selected industries, biotechnology and information technology. First, we analyse the criteria of the selection of foreign markets in the internationalisation of these firms and second, the role of networks in the internationalisation process of selected Hungarian INVs. Our results highlight the typical internationalisation pattern of targeting the largest developed foreign markets globally. In terms of the role of networks in internationalisation, we found evidence of the decisive role of networks in all cases examined. The personal network of the founder(s) was emphasised, especially in winning early clients. The scalability of the personal network-based business model was, however, questioned. The management implications of our findings suggest Hungarian INVs need to intensify their involvement in international communities supporting the growth of such companies. Areas for potential future research include comparing our findings with empirical results from other countries in Central-Eastern Europe.

Open access
Authors: Zsolt Kozma, Bence Decsi, Miklós Manninger, Norbert Móricz, András Makó and Brigitta Szabó

Összefoglalás

A folyamatalapú hidrológiai számításoknak és az azokra épülő vízminőségi, ökológiai elemzéseknek jelentős a bemenő adatigénye, ami a jövőben várhatóan tovább növekszik. A méréstechnológia rohamos fejlődésével a hidrológiai modellek bemenő adatai közül mára a szűk keresztmetszetet lokális és vízgyűjtő léptéken is a felszín alatti viszonyok, és elsősorban a talajok szivárgáshidraulikai tulajdonságainak számszerűsítése jelenti. A helyzetet felismerve a közelmúltban különböző módszertannal több talajtani, talajhidrológiai adatbázist is kidolgoztak. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a 100 m felbontású hazai talajadatok és európai becslő algoritmusok alapján számított talajhidrológiai paraméterek (i) megbízható bemeneti adatforrást biztosítanak-e, és (ii) a korábban rendelkezésre álló adatállományokhoz képest javítják-e a hidrológiai számítások jóságát talajszelvény szintű vízforgalmi modellben.

Az Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) két mintaterületén (Fiad és Szalafő) mért meteorológiai és talajnedvesség-idősorok segítségével 5-5 darab talajszelvényszintű vízforgalmi modellváltozatot állítottunk fel Hydrus-1D környezetben. Ezek kizárólag a talajtani paraméterezésükben (réteghatárok helye, telített vízvezető képesség és retenciós görbe együtthatók) tértek el: a talajrétegek jellemzésére felhasználtuk (i) a kalibráció-validáció eredményeit (“legjobbnak vélt” verzió), (ii) a helyszíni mintavételből származó laboratóriumi méréseket, (iii) a mért talajtulajdonságok alapján, az európai becslő függvényekkel (EU-PTF) számított talajhidrológiai tulajdonságokat, (iv) a hazai DOSoReMI adatbázis alapján, az EUPTF- ekkel számított talajhidrológiai tulajdonságokat, illetve (v) az EUSoilHydroGrids térképeket. A modellváltozatokat a mért és számított talajnedvesség-idősorok összevetése (NSME, RMSE, R2) alapján értékeltük. Emellett összehasonlítottuk a számított vízmérlegeket is.

Az öt-öt modellváltozat esetében lényegesen eltért a mért-számított talajnedvességi idősorok illeszkedése. Fiadon egyedül a kalibráció adott elfogadható eredményt (NSME = 0.49), a másik négy változat kifejezetten gyengének bizonyult (három esetben NSME < 0). Szalafőn minden változat pozitív NSME-re vezetett, a kalibráció kiválónak tekinthető (NSME = 0.75). A várakozással ellentétben a mért talajhidrológiai paraméterekre épülő modellváltozatok adták a legrosszabb illeszkedést, míg a hatékonysági rangsorban a kalibrált modellek után az EU-SoilHydroGrids változatok következtek. A szimulációkból levezetett vízmérlegek Fiadon csak kevéssé, míg Szalafőn nagymértékben függtek a talajparaméterezéstől. A vizsgálat fontos tapasztalata, hogy a talajszelvény feltárás gyakorlata – érthető módon – elsősorban nem a hidrológiai modellezés szempontjaihoz igazodik, így az adatbizonytalanság forrása lehet. A vizsgálat eredményei alapján folytatjuk a Balaton vízgyűjtő talajhidrológiai paramétereinek 3D térképezését.

Open access