Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Miklós Losoncz x
- Refine by Access: All Content x
The subject of the paper is the analysis of price convergence in the European Union in general and in the Central and Eastern European member states in particular. The first part of the paper is an overview of the relevant literature on price convergence serving as the theoretical foundation of the subsequent empirical analyses on comparative price levels. The second part discusses sigma convergence in the EU-27 including the old (EU-15) and the new (EU-12) member states, as well as within the Economic and Monetary Union. Conditional (weak) beta convergence in the EU-12 is also analyzed. The first conclusion of the paper is that a rather strong relationship exists between sigma convergence and the process of economic integration, more precisely between sigma convergence and the establishment of the individual stages of regional economic associations. The second conclusion is that price convergence is not a secular process; it may be impeded or accelerated by a great number of micro and macroeconomic factors.
Ez az írás a Lisszaboni Stratégia főbb célkitűzéseit, eredményeit és hiányosságait, továbbá a megjavítására tett lépéséket tekinti át és von le következtetéseket magyar szempontból. A téma aktualitását az adja, hogy EU-tagként Magyarországnak is részt kell vennie a közös és a közösségi politikákban mind azok alakítójaként, mind végrehajtójaként. Egyáltalán nem közömbös, hogy a Lisszaboni Stratégia csak kötelezettségeket ró Magyarországra, vagy profitálunk is belőle valamit.</o:p>
Magyarország 15 éve az Unióban. Múlt, jelen, jövő, kényszerek és realitások
Hungary 15 Years in the EU
Absztrakt:
Az EU-hoz mint gazdasági és értékközösséghez történt csatlakozás történelmi mércével is kedvező feltételeket és lehetőségeket teremtett a magyar gazdasági szereplők számára tevékenységük bővítéséhez és fejlesztéséhez. Bár jelentősége tagadhatatlan, haszna egyértelmű, a kormányok belpolitikai szempontok által nagymértékben determinált gazdaságpolitikája miatt az EU-tagság önmagában is, nemzetközi összehasonlításban különösen csekély mértékben járult hozzá Magyarország fejlett országok mögötti gazdasági felzárkózáshoz, műszaki-szerkezeti modernizációjához és a szerkezeti reformokhoz. Bár nehezen bizonyítható, mégis megalapozottan feltételezhető, hogy az EU-tagság nélkül Magyarország minden tekintetben elmaradottabb lenne. Bár a tagságból származó előnyök elsősorban az uniós transzferek csökkenése miatt középtávon csökkennek, az EU-n kívüli mozgástér rendkívül szűk Magyarország számára, ezért az EU-tagságnak nincs alternatívája.
A tanulmány a gazdasági globalizáció legújabb fejleményeit (a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja) következményeit, dinamikáját és korlátait elemzi a hosszabb távú trendek és a fenntarthatóság kontextusában. Fő következtetése szerint a globalizációs folyamat lassul, új típusa formálódik, deglobalizáció viszont nem valószínű. A tanulmány tudományosan újszerű eleme a globalizáció dinamikájának és hajtóerőinek új megközelítésben való bemutatása, valamint fenntarthatóságának értelmezése.
The present study forms an operational variation of the task undertaken in the outlook paragraph of the authors’ earlier article to study with the help of the Sense of Coherence (SOC) as a group property, the health and general well-being of the Hungarian national community (in an international comparison). With Hungary being the only Eastern Central European (‘Trans-Elbanian’) country joining the EU-project with the title Corporate Culture and Regional Embeddednes (CURE), we Hungarians tried to help achieve this goal by making the following proposal to the researchers of the five Western-European (‘Cis-Elbanian’) countries partaking in the project: the drastically different Health Capital level of the Grand Regions situated on the two sides of the Elbe–Leitha boundary (‘centrum versus semi-periphery’) should be inserted as a control variable into the original research model of the project, which has propounded the hypothesis that the interaction between the organisational culture of the corporations operating in the sample region of the individual countries and the national culture of the respective regions has had an impact on the development of the region. We have presumed that this enormous difference between the Health Capital levels can bring to light the true underlying historical-social-economical impact factors which appear to be ‘cultural’ when approached for the first time. The leadership of the project allowed the Hungarian team to check, beyond the qualitative research design of the project, with the quantitative method of the research, the model variation enriched with a Health Capital variable. The conclusive results thus gained anticipate an affirmation of the results achieved in the original qualitative variation of the project design and may serve as an example for the whole research team to also implement an internationally exact investigation of the effect of the Health Capital as a control variable of the cultural impact in a possible follow up. The present study displays the first, pilot study results of this research undertaking, to be implemented in our country within the frame of the CURE project, and to be transferred into the international comparison if it proves successful. These preliminary results illustrate the interdependency of the cultural dimensions and the Health Capital apprehended in a salutogenic cross section.
