Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Miklós Péter Kalapos x
  • All content x
Clear All Modify Search

A rendszeres alkoholfogyasztás szerepe a betegségek kialakulásában ismert. Célkitűzés: A szerző egyrészt a kerületi pulmonológiai szakrendelésen megjelenő betegek, illetve három háziorvosi praxisban a rendelésen megjelenők között vizsgálta az alkoholprobléma előfordulási gyakoriságát, másrészt ugyanezen kerület egészségügyi szolgálatánál dolgozó, illetve az adott kerületben praktizáló háziorvosok körében az orvosok egészségi állapotát, szokásait, addikciós problémáit, betegellátó attitűdjüket és kémiai szerfüggőségekről alkotott véleményüket mérte fel. Módszerek: A betegek körében az alkoholprobléma előfordulási gyakoriságát az ABBÉ-teszt segítségével vizsgálta, míg az orvosok körében végzett vizsgálathoz kérdőívet szerkesztett. Eredmények: A betegek válaszadási hajlandósága a szakrendelőben 60,18%, míg a három háziorvosi praxisban 32,98% volt. A szakrendelésen megjelenő betegek közül a tesztet kitöltők 6,02%-a, míg a háziorvosoknál megjelent és tesztet kitöltő betegek 4,82%-a esetében további vizsgálatok lettek volna szükségesek annak eldöntéséhez, hogy az alkoholprobléma fennáll-e vagy sem. A tesztet kitöltők 9,77%-a, illetve 11,67%-a minősült súlyos alkoholproblémás (alkoholfüggő) betegnek a szakrendelésen, illetve a háziorvosi praxisokban megjelent és tesztet kitöltők közül. A válaszadási hajlandóság az orvosok körében végzett vizsgálat esetében 41,28% volt. Az orvosok, állításuk szerint, nem csupán rákérdeznek a páciens szerproblémáira, hanem szakorvoshoz is irányítják őket. Ennek a tapasztalat ellentmondani látszik. Ugyanakkor döntő részük krónikus betegségnek tartja a kémiai szerproblémát, noha azért jelen van, különösen a háziorvosok körében, a kérdés morális alapon történő megítélése is. Ha lehetősége lenne arra, hogy válasszon, kit kezel, alkohol- vagy drogproblémás beteget, akkor a többség az előbbi csoportba tartozó betegeket kezelné. Az ABBÉ-teszt alapján három háziorvosnál a teszt egyértelműen pozitív volt az alkoholprobléma tekintetében, míg a szakorvosoknál egy esetben sem. Az orvosok közül szinte mindegyik kávézik, de többségük nem dohányzik. Mivel az orvosok suicid kockázata nagyobb, mint az átlagpopulációé, az öngyilkossággal kapcsolatban is tett fel a szerző kérdéseket. A mintában három orvosnak volt korábban suicid kísérlete és tizenegynek voltak suicid gondolatai. Miközben az orvosok jelentős része elégedett testi-lelki kondíciójával, többüknek van súlyos betegsége, és többeket kezelnek depresszió miatt. Ugyanakkor az orvosok jelentős része elégedetlen az anyagi és szakmai elismertségével, és véleményük szerint a szakmai tudás nem elsődleges szempont egy előléptetésnél. Következtetések: Bár a válaszadók relatíve alacsony száma nem tette lehetővé az egyes tényezők közötti összefüggések elemzését, a vizsgálat mégis alkalmas volt arra, hogy ráirányítsa a figyelmet az orvosok suicidium és addiktológiai betegségek tekintetében észlelhető veszélyeztetettségére. A szerző javaslatot tesz a veszélyeztetett csoportok számára gyorsan elérhető, megfelelő diszkréciót biztosító, de ugyanakkor hatékony pszichiátriai-addiktológiai ellátásra, illetve a pszichiátriai területen dolgozók mentális egészségének karbantartása végett külső csoportvezető által vezetett személyzeti csoportfoglalkozásokra. Mindemellett világossá kell tenni az elvárásokat és az előmenetel feltételeit! A vizsgálat, illetve a szakirodalom adatai alapján a szerző a háziorvosi praxisban, a pulmonológiai, illetve gasztroenterológiai szakrendeléseken megforduló betegek rendszeres addiktológiai tesztszűrésére tesz javaslatot. Orv. Hetil., 2012, 153, 1263–1280.

Restricted access

Az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van az egy országban található pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. Célkitűzés: A dolgozat a börtönpopuláció és az elmeosztályi ágyszám közötti összefüggéseket vizsgálja 1990 és 2005 közötti időszakban Magyarországon. Módszerek: Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból származnak. A dolgozatban a szerző az összefüggések leírására matematikai statisztikai módszereket alkalmaz. Eredmények: A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető inverz összefüggés van. A kényszergyógykezelt betegek száma a vizsgált időszakban a jogerősen szabadságvesztéses büntetésüket töltő személyek számával párhuzamosan emelkedett, és a pszichiátriai ágyak számával inverz összefüggést mutatott. Következtetések: Mind a börtön, mind pedig az elmeosztályon történő kezelés a közösség egy társadalmi jelenségre adott szegregációs válaszaként jelenik meg. Az adatok alapján feltételezhető, hogy mindkét rendszerben többségében ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése céljából az országos vizsgálat elindítása szükségesnek tűnik.

Restricted access

A 3,4-metilén-dioxi-pirovaleronról (MDPV), az utóbbi hónapokban Magyarországon is népszerűvé vált új dizájner drogról nem sokat tudunk. Ugyanakkor használata olcsósága miatt oly mértékben nő, hogy már járványról beszélhetünk. A dolgozat áttekinti az MDPV kémiáját, biokémiáját és metabolizmusát, majd a rendelkezésre álló kevés nemzetközi adat, illetve a szerző saját klinikai megfigyelései alapján tárgyalja az MDPV-intoxikációt és -megvonást. Az MDPV metabolizmusában a CYP2C19 izoenzim mellett fontos szerepet játszik a CYP1A2 és a CYP2D6 is, emellett a képződött katecholok glükuronsavval vagy szulfátcsoporttal konjugálódnak. Fontos kiemelni, hogy az MDPV-t leggyakrabban más szerekkel együtt vagy váltva alkalmazzák a szerhasználók. Amennyire ma megállapítható, az MDPV fokozza az aktivitást és az éberséget, csökkenti az étvágyat és az alvásigényt, de kardiális szenzációt és percepciós zavarokat is provokálhat. A szerről való lejövetel, a megvonás csont- és izomfájdalommal, hypersomniával, látászavarral jár, de pánikrosszullét is jelentkezhet. Az új dizájner drogok jelentkezése a piacon ráirányítja a figyelmet a spirituális téren történő paradigmaváltás szükségességére, amelynek híján a folyamat felgyorsulása várható. Orv. Hetil., 2011, 152, 2010–2019.

Restricted access

A múlt század harmincas éveiben az európai összehasonlító statisztikai adatok alapján kidolgozott Penrose-törvény szerint inverz összefüggés van a pszichiátriai ágyak száma és a börtönben lévő populáció létszáma között. A dolgozat nemzetközi adatok alapján vizsgálja a börtön, az elmekórház, az elmebetegség és a bűnelkövetés összefüggéseit, különös figyelmet szentelve a deinstitucionalizáció jelenségének, illetve epidemiológiai adatok segítségével bemutatja az elme- és addikciós betegségek, valamint a mentális zavarok börtönön belüli gyakoriságát. A pszichiátriai ágyak száma és a börtönpopuláció létszáma között Magyarország esetében is megfigyelhető a Penrose által leírt inverz összefüggés. A jelenség mélyebb összefüggéseinek elemzése során a deinstitucionalizációt elindító jelenségeket górcső alá véve gazdasági, társadalmi, filozófiai és terápiás összefüggések kerülnek a vizsgálat homlokterébe. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a két rendszerbe bekerülők között nagy az átfedés, nagyrészt ugyanazon populáció tagjaival találkozhatunk mind a börtönökben, mind az elmeosztályokon. A dolgozat szerzője arra a következtetésre jut, hogy a deinstitucionalizáció valójában transzinstitucionalizációhoz vezet, aminek oka egyrészt az, hogy korlátozott a rendelkezésre álló közösségi ellátókapacitás, illetve másrészt, hogy a közösségi ellátás maga nem tud mit kezdeni a súlyos, krónikus elmebetegségekben, illetve a komorbid állapotokban is szenvedőkkel. Továbbá a jelen finanszírozás mértéke, valamint a prevenciós és terápiás módszerek nem alkalmasak arra, hogy a pácienseket megóvják a forgóajtó hatásaitól.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A betegek haláloki adatainak feldolgozása az ellátás szempontjából fontos. Célkitűzés: A józsefvárosi Addiktológiai Gondozóban kezelt és 2001 és 2018 között elhunyt betegek adatainak vizsgálata. Módszer: A betegadatok a gondozó nyilvántartásából, az országos, illetve a budapesti adatok a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos kiadványaiból származnak. Eredmények: Az elhunyt betegek életkora nők esetében 52,85 ± 11,81 év, míg férfiak esetében 51,99 ± 12,47 év. Kétharmaduk, nemtől függetlenül, alkoholfüggő volt. Különösen sok erőszakos haláleset történt. Új jelenség a droghoz „kapcsolt” halálesetek és a gyilkosság áldozatává váltak magas száma. Az előbbiben férfi-, az utóbbiban női túlsúly volt. Az öngyilkosság miatt elhunytak aránya 14,6%. Öngyilkossági kísérlet a betegek 22,4%-ánál fordult elő. Az elhunyt betegek többsége szakmunkás volt. Következtetések: Az adatok alátámasztják azt az ismert tényt, hogy az addiktológiai betegek korábban meghalnak. A korábbi vizsgálatokkal ellentétben vezető halálok az erőszakos halál. Az öngyilkosságot elkövetők aránya meghaladja az országos öngyilkossági arányt, ám a korábban közölt arányszámokkal megegyezik, ami ezen populáció magas veszélyeztetettségére utal. Az erőszakos halál vonatkozásában további vizsgálatokat igénylő nemi eltérések észlelhetők. Orv Hetil. 2019, 160(47): 1864–1871.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kálmán Havasi, Anita Kalapos, Krisztina Berek, Péter Domsik, Gábor Kovács, Gábor Bogáts, István Hartyánszky, Erzsébet Kertész, Márta Katona, Katalin Rácz, Miklós Csanády, Tamás Forster, and Attila Nemes

Absztrakt

Köszönhetően az egyre tökéletesedő műtéti technikáknak és a technikai fejlődésnek, ma már sok, congenitalis szívbetegségben szenvedő egyén éri meg a felnőttkort. Ezeknek a betegeknek a jobb ellátása céljából egy regiszter összeállítása mellett döntöttek, amely jelenleg 2770 beteg 3043 műtéti beavatkozásának adatait tartalmazza, amelyeket közel 30-féle diagnózis miatt végeztek. Jelen tanulmány célja a regiszter-összeállítás okainak és alapjainak bemutatása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 794–800.

Restricted access