Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Miklós Szántó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A növekvő nemzetközi migráció - az egész világon, nálunk is - új elméleti kihívás, időszerű téma. Ez ösztönözte a „Levelek a magyarságtudatról” című, az OTKA által támogatott jelen kutatást. 1978-ban Nyugaton élő és működő, sikeres magyar értel­miségiekkel készült az a levélinterjú, amely három kérdést tartalmazott: Milyennek lát­ják a befogadó országokban született nemzedékek esélyét a magyarság megtartására? Hogyan sikerült nekik magyarságukat megőrizni? Mit jelent számukra a magyar kultúra, segítette-e pályafutásukat? Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel 2002-ben az MTA nyugati - külső és tiszteletbeli - tagjainak. (Az összesen 143 levelet tartalom­elemzéssel dolgoztuk fel.) A levelek között életrajzi részletek lehetővé tették, hogy újraértelmezzük a magyar diaszpóra régi hullámszerkezetének gyökeres változásait. (Először adhattunk vázlatos képet - tíz levél alapján - a magyar eredetű közösség szerkezetéről Izraelben.) A két - negyedszázados időkülönbséggel kapott - levélcsoport összehasonlítása érdekében szükség volt a történelmi hátterek megrajzolására. A három kérdésünkre adott válaszok segítettek minket abban, hogy jobban megértsük a kettős és többes identitás izgalmas folyamatát.

Restricted access

A tanulmány szerzője egy, az 1960-as években tervezett kutatás kudarcát írja le. Szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a budapesti munkások körében tervezett művészi közízlés és életmód közötti összefüggések kutatásának kudarcát a hatvanas évek feltételrendszerében, azok időkoordinátái között mutassa be. Ily módon a tanulmány egyszerre kiváló kortörténeti és szociológiai-tudománytörténeti munka is.

Restricted access

A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?

Restricted access

A szerző azt kutatja, hogy milyen okok késztették a különböző korszakokban újraolvasni Bibó István esszéit? Különbséget állapít meg „eseti és lényegi időszerűségek”között. Négy kategória alkalmazásával bemutatja a dualizmus kora, a Horthy-korszak, a Rákosi- és a Kádár-rendszer zsákutcás voltát, és ennek következtében az emberek eltorzult lelkialkatát. Ismerteti Bibó tevékenységét 1945 és 1948 között, valamint 1956-ban. Felvázolja a rendszerváltás után a zsákutcás jelleg megszűnését, illetve a torzulások fennmaradásának okait.

Restricted access

A szerző azt vizsgálja, hogyan hatottak korszakuk történelmi körülményei Wilhelm Röpke, Bibó István és Anthony Giddens, a „harmadik út”elméleti képviselőinek nézeteire. Összehasonlító elemzésükre vállalkozik hasonlóságuk, különbségeik és a magyar szellemi közéletre való hatásuk tekintetében.

Restricted access

Trialógus

(A magyar szociológia három főszereplője: Erdei Ferenc, Szalai Sándor és Hegedűs András a hatvanas években)

Társadalomkutatás
Author:
Miklós Szántó

E szociológiatörténeti esettanulmány a hatvanas évtized három főszereplőjét, Erdei Ferencet, Szalai Sándort és Hegedűs Andrást, egymáshoz fűződő kapcsolataikat és ellent_Q

Restricted access

A szerző megrajzolja a kelet-európai államok történelmének közös vonásait; bemutatja a folyamatot, hogyan lett ez a térség az Egyesült Államok befolyási övezete; elemzi a globalizáció jellemzőit, a gazdasági és geostratégiai dimenziókat. Végül azt taglalja, hogyan és mennyire hat a hitelválság az Egyesült Államok szuperhatalmi státusára.

Restricted access

A jelenlegi gazdasági világválság kitörésekor a szakértők felismerték, hogy ennek méretei, veszélyei túlnőttek a ciklikusan bekövetkező recessziókon. Természetes képzettársításként a nyolcvan év előtti Nagy Válsággal vetették össze. E krízis volt – békeidőben – az emberiséget sújtó legnagyobb gazdasági katasztrófa. A válságkezelés eredményes módjait keresve adódott F. D. Roosevelt amerikai elnök sikeres megoldásokat alkalmazó New Deal-jének példája. (Ezért merült fel a jelenlegi válság kezelésére egy új, a mai korszaknak megfelelő New Deal gondolata.) A negatívumok is tanulságosak: az akkori amerikai „elszigetelődési politika” lett a Nagy Válság elhúzódásának egyik fő oka. A második világháború vége felé F. D. Roosevelt kezdeményezte a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását: az egyezmény létrejött, 1944-ben Bretton Woodsban fogadták el. (Akkor született a Világbank és az IMF.) Most is a javaslatok közt szerepel egy, a mai feltételekhez idomult, hasonló megállapodás létrehozása.A szerző törekvése, hogy történelemszociológiai módszerekkel elemezze az 1929 utáni és a mai válság azonosságait és különbségeit, jobb eligazodásunk érdekében. Az elemzést a Társadalomkutatás 2010/1. számában folytatja.

Restricted access

A jelenlegi globális gazdasági válság kitörésekor – noha a világhelyzet minden lényeges elemében eltérő – joggal merült fel a folyamat hasonlósága az 1929–33 közti gazdasági világkatasztrófával. (A szerző ezért foglalkozott a tanulmány első részében Franklin D. Roosevelt amerikai elnök korszakos teljesítményével a „New Deal” néven ismert válságkezeléssel.) E második rész a G20 testületébe tömörült hatalmaknak a mostani krízis elleni küzdelmét mutatja be, amelynek során sikeresen elhárították a világgazdaságot fenyegető összeomlást. Eközben fokról fokra változott a G20 maga is: státusa, belső erőviszonyai módosultak. A tanulmány a geostratégiai helyzet újonnan adódó kérdéseit taglalja, végül foglalkozik a világtársadalom jövőjének meghatározó alternatívájával: a növekedés és/ vagy fejlődés paradigmaváltásának lehetőségével.

Restricted access

A tanulmány bemutatja a globalizációs folyamat új szakaszát, amelyben a tőkés rendszer korszakváltása végbement. A szerző elemzi azokat a tényezőket, melyek hatására ez az átalakulás történt: a technikai alapjától a high-tech ipar megszületésén át, a főszereplőkig: a transznacionális vállalatokig. Ezek inspirálták az „árnyékbankok” megszerveződését. (Ez az intézményforma valósította meg – az internet segítségével – a spekulációs tőke követhetetlenül felgyorsult mozgását a világtőzsdék között.) A dolgozat taglalja a centrum–periféria kapcsolatok átalakulását az új feltételrendszerben. Végül azt vizsgálja, hogy a világgazdasági válság következtében milyen nehézségekre kell megoldást keresnie a G/20-hatalmak „alkalmi” intézményének.

Restricted access