Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Miriam Ivett Jánvári x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Az iskolai csalás szakirodalma a versengést egy olyan jelenségként tárgyalja, amely egyértelműen pozitív kapcsolatban áll a diákok tisztességtelen viselkedésével. A korábbi felfogással (Anderman és Murdock, 2007) részben szembehelyezkedve kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy differenciálni lehessen a versengésnek az iskolai csalásban játszott szerepét. Ennek érdekében külön megvizsgáltuk az önfejlesztő- és hiperversengéssel kapcsolatos attitűdök (Ryckman és mtsai, 1990, 1996) önbevalláson alapuló iskolai csalás gyakoriságára kifejtett hatását. Az egyetemista és főiskolás (N = 230, F = 84; kor (M) = 21,5 év, SD = 2,44) mintán kapott eredmények azt mutatják, hogy az önfejlesztő versengés dimenziója nem áll összefüggésben a csalással, viszont a hiperversengés skálán elért pontszám gyenge pozitív összefüggést mutat az iskolai csalás gyakoriságával. Azonban tekintetbe véve egyéb változókat, mint például a csalás iránti attitűdök, a hiperversengésnek kis hatása van az iskolai tisztességtelen viselkedés gyakoriságára. Az eredmények alapján az iskolai csalás vizsgálata során érdemes a versengéssel kapcsolatos egyéni tényezőket differenciálni, és szemben a korábbi eredményekkel – legalábbis a magyar felsőoktatás kontextusában – nem érdemes ezeknek a faktoroknak a szerepét felnagyítani.
Absztrakt
A jelen tanulmány célja az volt, hogy egyetemista mintán (N = 745) megvizsgáljuk a 3×2 Teljesítés- Cél Kérdőív (Elliot, Murayama és Pekrun, 2011) konstruktumvaliditását, belső konzisztenciáját és időbeli stabilitását. A kérdőívet kétféle módon dolgoztuk ki: az első változat pontos magyar fordítása az eredeti kérdőívnek, a második változatban néhány kérdést kiegészítő tételekre cseréltünk, melyek teljes mértékben illenek a teoretikus háttérhez, viszont könnyebbé teszik a megértést és csökkentik a kérdőív monotóniáját. A megerősítő faktorelemzések szerint mindkét verzió esetében 3×2 modell konstruktumérvényessége és megbízhatósága megfelelő a magyar mintán. Ezenfelül megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggés mutatható ki a teljesítés-célok és az impulzivitás között, mivel az impulzivitás a rövid távon érvényesülő jutalmak felé irányítja a diákokat, akik ilyen célok felé erősebben orientálódnak. Az eredmények alapján kiderül, hogy a feladat- és szelf-célok vagy függetlenek vagy negatívan korrelálnak az impulzivitással, míg a társ-célok semlegesen vagy pozitívan függenek össze a UPPS kérdőív impulzivitás dimenzióival. Összességében a 3×2 Teljesítés-Cél Kérdőív megfelelően használható magyar egyetemista mintán.
