Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Nóra Bákonyi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Agrokémia és Talajtan
Authors: Nóra Kováts, Andrea Reichel, Tímea Szalay, Gábor Bakonyi, and Péter Nagy

Az ökotoxikológiai tesztek a talaj össz-toxicitását, a hatások eredojét mutatják meg, és általuk ismeretlen összetételu anyagok hatása is mérheto. Az ún. direkt tesztek során a tesztszervezet közvetlen kontaktusba kerül a talajjal, míg a kivonatot alkalmazó tesztek elsosorban arra alkalmasak, hogy csapadékvíz vagy felszín alatti víz hatására bekövetkezo kimosódást és terjedést vizsgáljunk.  A direkt tesztek, egyértelmu reprezentativitásuk mellett, rendelkeznek egy jelentos hátránnyal: jelentos expozíciós idovel dolgoznak (4-8 hét). Éppen ezért elsodleges célunk az volt, hogy megvizsgáljuk egy vizes oldattal dolgozó teszt, a ToxAlert mennyire alkalmas talajszennyezettség minosítésére. Mintaterületként egy alumíniumipari veszélyeshulladék-lerakó környezetét jelöltük ki, a területrol feltételeztük, hogy a lerakó fennállása alatt elszennyezodött. A ToxAlert teszt alapelve a biolumineszcencia, az alkalmazott tesztszervezet a Vibrio fischeri (biolumineszcens baktérium). Toxikus hatásra bioluminesz-cencia-gátlás következik be.  A ToxAlert teszt megbízhatóságának ellenorzésére alkalmazott vizsgálatok a Folsomia candida és Enchytraeus albidus tesztek, ill. talajzoológiai vizsgálatok voltak. A fonálféreg-együttesek jellemzésére az abundancia és genusszám értékek, valamint a Maturity Index szolgált.  Az eredmények értékelésébol kitunik, hogy a Folsomia candida, ill. az  Enchytraeus albidus laboratóriumi reprodukciós tesztjeiben mért paraméterei alapján nem sikerült távolsághatást kimutatni. A fonálféreg-közösségek elemzése során sem sikerült szennyezettséget egyértelmuen megállapítani, az abun-dancia értékek és a taxonszámok egyaránt megfelelnek a hasonló agrárterületeken mért adatoknak. A ToxAlert teszt eredményei alapján a lerakó szomszédságában két összefüggo szennyezett területet is sikerült lehatárolni, amely a lerakó jelentette környezeti kockázatra enged következtetni.  Végso megállapításként elmondható, hogy a ToxAlert teszt alkalmasnak bizonyult veszélyeshulladék-lerakók környezetterhelésének minosítésére, így a kármentesítés elso, diagnosztikai fázisában ez a teszt fontos szerepet kaphat.

Restricted access
Növénytermelés
Authors: Brigitta Tóth, Dr. Szilvia Veres, Nóra Bákonyi, Éva Gajdos, Marianna Marozsán, and Dr. László Lévai

Összefoglalás

Környezetünk védelme közös feladat. Minden szennyezés, ami földjeinket, növényeinket, a szűkebb, vagy a tágabb értelemben vett környezetünket éri, előbb-utóbb megjelenik az élelmiszerlánc valamelyik tagjában, végül a piramis csúcsán álló emberben.

Munkánk célja egy átlátható képet adni néhány ipari hulladék – cementpor, mészpor, mészhidrátpor – növényekre gyakorolt fiziológiai hatásáról. A vizsgált anyagok a növények számára sok létfontosságú elemet tartalmaznak (pl.: vas, kálium, magnézium, foszfor, cink), de mindezek mellett alumínium, ólom, króm és kobalt is megtalálható bennük. Ezek figyelembevételével vizsgáltuk a csírázásra gyakorolt hatást, a növények elemfelvételét, a száraz anyag felhalmozást és a relatív klorofill tartalmat. A laboratóriumi kísérletek során bizonyítottá vált a cementpor, a mészpor és a mészhidrátpor kedvező és kedvezőtlen fiziológiai hatása. Kétségtelen, hogy a laboratóriumban a környezet kompenzáló hatása kizárt, azonban a környezeti terhelések semlegesítése természetes körülmények között sem végtelen.

Restricted access
Növénytermelés
Authors: Nóra Bákonyi, Éva Gajdos, Brigitta Tóth, Marianna Marozsán, Szilvia Kovács, Szilvia Veres, and László Lévai

Összefoglalás

A növények tápanyagfelvétele a termés mennyiségét és a minőségét meghatározó egyik fő fiziológiai folyamat. A kedvezőtlen környezeti feltételek csökkentik a tápanyagfelvételt, a növény szervesanyag-felhalmozását, ezzel az elérhető termés mennyiséget is. A növénytermesztés eredményességét meghatározó, egyik legfontosabb abiotikus tényező a talaj pH-ja. Bár a talaj pH-jának hatása sokrétű, mégis az egyik leginkább kutatott terület a pH és a talajok felvehető tápanyagtartalmának összefüggése. Kísérleteinkben a tápoldat és az apoplazmatikus bikarbonát, valamint egy biotrágya (Phylazonit MC®) hatását vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között, tápoldaton nevelt fiatal kukorica és uborka csíranövényekre. Meghatároztuk a növények relatív klorofill tartalmát, a hajtás és gyökér növekedését, szárazanyag-felhalmozását, elemtartalmát, különösen az egyik legfontosabb terméslimitáló elem, a vas felvételében. Megállapítottuk, hogy a környezet magas bikarbonát koncentrációja stresszként hat, a tápközeg pH-jának módosításán keresztül jelentősen befolyásolja a vizsgált folyamatokat. Megfigyelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyökér és a mezofillum sejtek tápanyagfelvétele azonos mechanizmus szerint történik. Ezen megfigyelésünk alátámasztja Marschner és Römheld (1994) eredményeit. A tápoldatba és az apoplazmába juttatott bikarbonát hatása hasonló, ami mögött a tápanyagfelvétel hasonló membránfolyamatait valószínűsítjük. A pH mellett a mezofillum sejtközötti járatainak bikarbonát koncentrációja is okozhat tápanyag hiányt (látens tápanyaghiány) megfelelő tápanyagellátás esetén is. Eredményeink szerint a bikarbonát okozta stresszhatás mérsékelhető volt egy baktérium tartalmú biotrágya (Phylazonit MC®) kiegészítő használatával. Feltételezzük, hogy a kedvező hatás mögött a baktériumok és a magasabb rendű növények tápanyag-felvételi hasonlóságai vannak.

Restricted access