Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for

  • Author or Editor: Nóra Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az Alzheimer-kór heterogenitása

Heterogeneity of Alzheimer’s disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Balázs
and
Tibor Kovács

Összefoglaló. A neurodegeneratív betegségek között az Alzheimer-kór a leggyakoribb kórforma. Morbiditása és mortalitása világszerte egyre gyorsabb ütemben növekszik, ezáltal szociális és gazdasági hatása is folyamatosan fokozódó terhet jelent a társadalomra. Az elmúlt néhány évtizedben jelentős előrelépés történt az Alzheimer-kór megismerésében, számos biomarker támogatja a diagnózis felállítását, tüneti terápiát szolgáló gyógyszerek kerültek bevezetésre. Az Alzheimer-kór klinikai megjelenése, lefolyása, viselkedése rendkívül változatos képet mutat, felismerése a rendelkezésre álló eszközök ellenére is kihívást jelenthet a nagy tapasztalattal bíró klinikusok számára is. Munkánk céljául tűztük ki, hogy összefoglaljuk az Alzheimer-kór genetikai, patológiai és klinikai jellemzőit, segítve ezzel a betegség jobb meg- és felismerését. Bemutatjuk a jelenleg érvényben lévő patológiai és klinikai irányelvek kritériumrendszereit, az újabb klasszifikációs szemléleteket. Részletesen ismertetjük az Alzheimer-kór heterogenitását genotípus és fenotípus szintjén egyaránt. Elemezzük a típusos és atípusos megjelenési formák jellemzőit, a társuló kórállapotoknak a megjelenésre és a progresszióra gyakorolt hatását. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Summary. Alzheimer’s disease is the most prevalent neurodegenerative disorder. Morbidity and mortality of Alzheimer’s disease are increasing worldwide causing important social and economic burden on the society. Over the past few decades, significant progress has been made in the understanding of the pathogenesis of Alzheimer’s disease, several biomarkers support the diagnosis and drugs for symptomatic therapy had been introduced. The clinical manifestations and the course of Alzheimer’s disease have a variable picture, so – despite the diagnostic opportunities – its diagnosis could be a challenge for highly experienced clinicians as well. The aim of our work was to summarize the genetic, pathological and clinical characteristics of Alzheimer’s disease, thus helping to better understand and recognize the disease. We present the criteria systems of the currently valid pathological and clinical guidelines with the most recent classification approaches. The heterogeneity of Alzheimer’s disease at both genotype and phenotype levels is described in detail. The characteristics of typical and atypical manifestations and the effect of co-pathologies on the appearance and progression of Alzheimer’s disease are also discussed. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Gábor Papp
,
Judit Kovács
,
József Pántya
, and
Nóra Kiss

Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erós negatív érzéseket válthat ki. A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektól a kellemetlen érzésektól megszabaduljunk, a sérelmet követó jóvátételi törekvések pedig elósegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítást követó jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátétel mennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége, hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértó fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban az esetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdóíves kutatást végeztünk 323 fó részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátétel elósegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél. Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elósegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel, ami a sérelmet okozó féltól származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról is beszámolunk.

Restricted access

„Kokainszem-szindróma”

“Cocaine eye syndrome”

Orvosi Hetilap
Authors:
Klaudia Kéki-Kovács
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Nóra Szentmáry

Célunk a kokain szemfelszínre gyakorolt hatásának, a kokainszem-szindrómának, azaz a „cocaine eye syndrome” nevű tünetegyüttesnek a bemutatása egy eset ismertetése kapcsán. A kokain használata során megjelenő szemészeti kórkép kialakulásáért több tényező együttes hatása felel: az anyag közvetlen toxikus hatása az epithelsejtekre, a cornea beidegzésének károsodása, a csökkent pislogási reflex miatt a szemfelszín kiszáradása, az epithelsejtek kismértékű kémiai égése és a szemfelszín dörzsölés következtében kialakuló mechanikus károsodása. 25 éves betegünknél közvetlenül kábítószer fogyasztását követően jelentkezett a jobb szemen látásromlás, valamint cornealis erosio felrakódásokkal, mely abrasio végzésével, etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) használatával és terápiás kontaktlencse alkalmazásával gyógyult. Amennyiben szemészeti vizsgálatkor „cocaine eye syndrome”-ra jellemző eltéréseket látunk, és semmilyen más, a szaruhártya beidegzését befolyásoló corneabetegség nem igazolható, gondolnunk kell az esetleges szerhasználatra. A megfelelő időben elkezdett, célzott terápia megszüntetheti a panaszokat, visszaadhatja a beteg látását, és jelentősen javíthatja életminőségét. Orv Hetil. 2022; 163(47): 1886–1890.

Open access

The article presents the urban sprawl phenomena in Central European capitals and in the Budapest metropolitan region, based on statistical data and empirical survey analysis. The study concentrates on territorial consumption issues, which are determined by the suburbanisation processes, the changes of city and outskirt populations, and the transformation of land use patterns. It describes the negative environmental and social impacts (air pollution, spatial and social stratification phenomena and conflicts) as well. Moreover the paper summarizes the residential requirements to offer a hypothesis concerning the possible urban sprawl in the future. Finally it discusses the excessive criticism of the urban sprawl phenomena.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
G. Paulovits
,
Nóra Kováts
,
A. Ács
,
Á. Ferincz
,
Anikó Kovács
,
B. Kakasi
,
Sz. Nagy
, and
Gy. Kiss

The main function of the Kis-Balaton Water Protection System is to retain nutrients and total suspended solids, thus protecting the water quality of Lake Balaton. In this paper, the toxic nature of the sediment in the 2nd reservoir of the KBWPS has been characterised, using a battery of tests: Vibrio fischeri acute bioassay on whole sediment samples, and V. fischeri bioassay on pore water and elutriate samples. The latest version of the V. fischeri bioluminescence inhibition was applied, the Flash assay which uses a kinetic mode and is able to detect the toxicity of solid, turbid/coloured samples. Whole sediment toxicity showed a clear spatial distribution of toxicity, in parallel with elutriate toxicity. However, no pore water toxicity was detected, leading to the conclusion that contaminants are not water soluble.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Elena Palade
,
Nóra Biró
,
Mihály Dobos-Kovács
,
Zoltán Demeter
,
Míra Mándoki
, and
Miklós Rusvai

From a total of 1819 great tits ( Parus major ) ringed in 2007 in Pilis Mountains, Hungary, 15 birds presented nodular proliferative lesions on different areas of the head and eyelids, suggesting a poxvirus infection. Three birds were submitted for analysis. The presence of avipoxvirus infection was confirmed by histopathology, electron microscopy (EM) and a polymerase chain reaction (PCR) based technique. Nucleotide sequence analysis of a 428 base pairs (bp) fragment of the viral 4b core protein gene revealed 100% identity between two of the Hungarian isolates (PM9 HUN, PM33 HUN) and two great tit poxvirus strains isolated in Norway in 1973 (GTV A256, GTV A311). The third Hungarian isolate (PM34 HUN) was more closely related to a different Norwegian isolate (GTVA310) than to the Hungarian isolates. The nucleotide sequence analysis of a shorter fragment of the viral 4b core protein (227 bp) gene revealed 100% identity between the Hungarian isolates, the same Norwegian isolates and a great tit poxvirus strain detected in Austria in 2007.

Restricted access
Növénytermelés
Authors:
Nóra Bákonyi
,
Éva Gajdos
,
Brigitta Tóth
,
Marianna Marozsán
,
Szilvia Kovács
,
Szilvia Veres
, and
László Lévai

Összefoglalás

A növények tápanyagfelvétele a termés mennyiségét és a minőségét meghatározó egyik fő fiziológiai folyamat. A kedvezőtlen környezeti feltételek csökkentik a tápanyagfelvételt, a növény szervesanyag-felhalmozását, ezzel az elérhető termés mennyiséget is. A növénytermesztés eredményességét meghatározó, egyik legfontosabb abiotikus tényező a talaj pH-ja. Bár a talaj pH-jának hatása sokrétű, mégis az egyik leginkább kutatott terület a pH és a talajok felvehető tápanyagtartalmának összefüggése. Kísérleteinkben a tápoldat és az apoplazmatikus bikarbonát, valamint egy biotrágya (Phylazonit MC®) hatását vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között, tápoldaton nevelt fiatal kukorica és uborka csíranövényekre. Meghatároztuk a növények relatív klorofill tartalmát, a hajtás és gyökér növekedését, szárazanyag-felhalmozását, elemtartalmát, különösen az egyik legfontosabb terméslimitáló elem, a vas felvételében. Megállapítottuk, hogy a környezet magas bikarbonát koncentrációja stresszként hat, a tápközeg pH-jának módosításán keresztül jelentősen befolyásolja a vizsgált folyamatokat. Megfigyelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyökér és a mezofillum sejtek tápanyagfelvétele azonos mechanizmus szerint történik. Ezen megfigyelésünk alátámasztja Marschner és Römheld (1994) eredményeit. A tápoldatba és az apoplazmába juttatott bikarbonát hatása hasonló, ami mögött a tápanyagfelvétel hasonló membránfolyamatait valószínűsítjük. A pH mellett a mezofillum sejtközötti járatainak bikarbonát koncentrációja is okozhat tápanyag hiányt (látens tápanyaghiány) megfelelő tápanyagellátás esetén is. Eredményeink szerint a bikarbonát okozta stresszhatás mérsékelhető volt egy baktérium tartalmú biotrágya (Phylazonit MC®) kiegészítő használatával. Feltételezzük, hogy a kedvező hatás mögött a baktériumok és a magasabb rendű növények tápanyag-felvételi hasonlóságai vannak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Szigeti
,
Tibor Kovács
,
Péter Degrell
,
György Fábián
,
István Wittmann
, and
Judit Nagy

Az IgA-nephropathia a leggyakoribb primer krónikus glomerulonephritis-forma világszerte. Az úgynevezett primer, ismeretlen eredetű IgA-nephropathia mellett egyre nő azon esetek száma, melyeket másik szerv megbetegedésével együtt észleltek. Bár az ok-okozati összefüggés sokszor nem egyértelmű, ezeket a formákat szekunder IgA-nephropathiának hívják. Jelen összeállítás csak a tágabb értelemben vett, azaz a májat is magába foglaló gasztroenterológiai vonatkozású szekunder IgA-nephropathiával foglalkozik. A szerzők a figyelmet annak szükségességére, hogy IgA-nephropathiás betegekben gasztrointesztinális betegségek (elsősorban májbetegségek, coeliakia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa) társuló előfordulását is vizsgálni kell, valamint célszerűnek tartanák egy országos klinikai vizsgálat megszervezését, mely a fenti gasztrointesztinális kórképekben az IgA-nephropathia előfordulásának gyakoriságát vizsgálná.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anita Pálinkás
,
Nóra Kovács
,
Valéria Sipos
,
Ferenc Vincze
,
Magor Papp
,
Árpád Czifra
,
Róza Ádány
, and
János Sándor

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Ferenc Bánhidy
,
Melinda Téglás
,
Eszter Kovács
,
Ákos Sávolt
,
Nóra Udvarhelyi
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

A terhességi emlőrák incidenciája növekszik. Klinikailag nyirokcsomó-negatív esetekben az őrszemnyirokcsomó-biopszia lenne az indikált minimál-invazív regionális staging eljárás. A nyirokelvezetés leképezéséhez szükséges radioizotóp, valamint kék festék teratogén hatásáról a múltban számos vélt és valós megállapítás vált általános érvényűvé, ami a közelmúltig az eljárás kontraindikációját képezte. Napjainkra az irodalomban az alacsony dózisú 99mTc-jelölt humán albumin nanokolloid alkalmazásával sikeres beavatkozásokról számolnak be, a dozimetriamodellezések által igazolt, a magzatot érő elhanyagolható sugárexpozíció alapján. Az eredményeknek köszönhetően mára az őrszemnyirokcsomó-biopszia terhességben biztonságosan és eredményesen végezhetőnek látszik, bár az axillaris lymphadenectomia általános érvényű kiváltására, biztos bizonyítékok hiányában, még nem képes. Az őrszemnyirokcsomó-biopszia lehetőségét korai emlőrákban szenvedő, klinikailag negatív axillával bíró kismamák számára fel kell ajánlani, és átfogó felvilágosítást követően a betegeket szükséges bevonni a döntésbe. Jelen közleményben a szerzők két terhesség során alacsony dózisú tracerrel sikeresen végzett őrszemnyirokcsomó-biopszia esetét mutatják be, és magyar nyelven elsőként tekintik át a téma szakirodalmát. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1991–1997.

Open access