Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Nóra Németh x
Clear All Modify Search

Az írás a századforduló építészeti stílusainak terminológiai árnyalására tesz kísérletet konkrét példák és korabeli források segítségével. A historizmus és a szecesszió egymás mellett élésekor, két pályázatot szerveztek nagy pénzintézeti központok épületének tervezésére (az elsőt a Tőzsde, a másodikat az Osztrák-Magyar Bank számára), mindkettőt Budapestre, a Szabadság térre. Jól jellemzik a korszakot; mindkettőn részt vett Alpár Ignác és Lechner Ödön, akik a két ellentétes(?) szemléletű stílus képviselői voltak. A kortárs sajtó — és nem csak a szaksajtó — nagyon érdeklődött a pályázatok iránt. A kánont, amennyiben ez meghatározó/meghatározható, olyan kritikusok alakították, akik közt többen elköteleződtek a „protomodern”-nek is nevezhető mozgalomhoz, a szecesszióhoz vagy csak Lechner muvészetéhez; és ma már szinte ismeretlen a historizmus korabeli elméleti háttere is. Visszatekintve az eredeti forrásokra, jól látszik, hogy a két irányzat között korántsem olyan széles a szakadék, mint azt az utókor sokáig látni vélte.

Restricted access

A gyökérzónás-nádastavas szennyvíztisztító rendszer muködését a Nógrád megyei Szügy község térségében tanulmányoztuk, ahol 1994 óta muködik egy ilyen típusú rendszer. A vízzáró fóliával burkolt, ülepített szennyvizet fogadó nádas szuroágyak humuszos feltalaj-, homokos kavics-, homok- és kavicsrétegekbol állnak. Nyomon követtük a talaj elemtartalmának alakulását a kétéves vizsgálati periódus során és feltártuk az esetleges akkumulációkat. A mintaterületekrol havonkénti gyakorisággal vett talaj- és szennyvízmintákban a következo paramétereket vizsgáltuk: Al, Ba, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ni, P, Sr, Ti, V, Zn, NH4-N, NO3-N és összes-N. Mind a talajban, mind a vízben mért átlagos koncentrációadatokat összehasonlítottuk a szakirodalomból vett természetes nádas élohelyek vizsgálati adataival. Megállapítható, hogy a szennyvízben mért koncentrációértékek a Ca, K, Na, P, NH4-N és a Zn elemeknél többszörösek voltak összevetve a balatoni élovíz adataival. A Mg, Fe, Sr, NO3-N és Mn elemek koncentrációi lényegesen nem különböztek a természetes és mesterséges élohelyen. A talaj, illetve az üledék koncentrációértékeit elemezve megállapítható, hogy a Ca, Mg, Na, P, Mn és a Cu esetében egy nagyságrenddel nagyobbak voltak a szügyi telepen mért értékek, míg a K és a Fe esetében ketto, az összes-N esetében három nagyságrendi különbség volt megfigyelheto. A Sr és a Zn esetében nem volt tapasztalható nagyságrendbeli különbség a balatoni üledék és a nádas szuromezo talaja között.

Restricted access

A historizmus építészeti pályázatainak témakörében különös figyelmet érdemel ezek korabeli megjelenése. A tervversenyeinek anyagát elsősorban a szaksajtóból ismerjük, ritkábban építészhagyatékok anyagából tárhatók fel. A sajtóban értelemszerűen a háromdimenziós építészet jellemző prezentációja máig kétdimenziós formában képekkel, tervekkel és a hozzájuk különböző módon kapcsolódó szövegekkel történik. A szöveg és illusztráció kapcsolatát, annak változását itt öt példán keresztül mutatjuk be. Választott esettanulmányaink — Kaposvár, római katolikus templom átépítése 1883–84; Budapest, Fazekas téri református templom 1891–92; Budapest, Lipótvárosi zsinagóga 1898–99; Szeged, Fogadalmi templom 1903–04; Budapest, Ferenc József jubileumi templom 1913–14 — mind szakrális épületek, melyek építése a helyi közösség számára különös jelentőséggel bírt, így nemcsak az építészeti folyóiratokban, hanem a napi- és családi lapokban is bőséggel megjelenő témát szolgáltattak, ami lehetőséget ad arra, hogy az építészeti tervek bemutatásának tágabb kontextusát is vizsgáljuk.

Open access
Authors: Erika Marek, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós and Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access

As recent researches in archives, map libraries and the physical building have revealed, the Festetics palace of Keszthely was built in three main periods, and between the second and the third phases a major reconstruction can also be identified. The approximately rectangular eastern main wing was built during the proprietorship of Kristóf Festetics in 1745 and 1750 in baroque style. It is not yet known who designed this phase of construction, but the finishing touches were done with manorial master builder Kristóf Hoffstedter playing an important role. Though the surviving plans suggest that on several occasions the idea of extending the building to a U shape was considered, an asymmetrical L-shaped southern wing was eventually built during Count György (I) Festetics between 1792 and 1804 with its outward-turning section as the library wing. The neo-classical late baroque style addition was based on the logic of Kristóf Hoffstedter’s earlier plans. In 1866 Tasziló (I) Festetics had the residence modified in historicist style, after plans most probably made by the Viennese architect Friedrich Flohr who also supervised the construction. The current form of the palace emerged during the proprietorship of Count (later Prince) Tasziló (II) Festetics in 1883-87 under the aegis of historicism, in revived baroque and rococo styles. That was when the northern L-shaped wing was added, to complete one of the largest aristocratic Hungarian mansions. The plans of reconstruction and extension were made by the Viennese architect Victor Rumpelmayer under the guidance of the owner. Nine plan drawings in ink survive in the archive. After the death of the architect in 1885 construction went on under the supervision of Viennese architects and building contractors Gustav Haas and Maximilian Paschkis. The building contractor was the firm of Oskar Laske. For the interior design and the decoration of the suites and central spaces the Viennese Portois and Fix company was contracted.

Restricted access
Authors: Ildikó Ábrahám, Máté Jambrik, Balázs John, Adrienn Réka Németh, Nóra Franczia and Laura Csenki

Absztrakt:

Az irodalmi áttekintés célja a testkép és a testképzavarra vonatkozó szerteágazó vizsgálatok eredményeinek egységes keretbe emelése. A testkép fogalma összetett, számos aspektusból értelmezhető. A tanulmány első része kitér a testkép fejlődésének életkori sajátosságaira, a testre fókuszált figyelemre, a testnek az identitás kialakulásában játszott korai és fontos szerepére, bizonyos kamaszkori sajátságokra, a nemi különbségekre, illetve a testkép(zavar) stabilitására, amely akár egy életen átívelő vonásként is megjelenhet. A második részben a testkép szerveződése áll a fókuszban. A feldolgozási folyamatokról szóló kutatási eredmények ismertetése mellett helyet kap az érzékelés pontosságának kérdése, és az embodiment, a testi azonosulás fogalma is. Harmadik téma a testképzavar, amely először különböző kontinuumok részeként kerül kifejtésre, majd megjelenik a klinikai értelemben vett testképzavar, illetve az erre irányuló komplex vizsgálatok, a testképzavar esetleges state és trait aspektusai. Orv Hetil. 2017; 158(19): 723–730.

Open access
Authors: Zsuzsanna Putz, Tímea Martos, Nóra Németh, Anna Erzsébet Körei, Márta Szabó, Orsolya Erzsébet Vági, Miklós Soma Kempler and Péter Kempler

A D-vitamin csontanyagcserén túlmutató hatása a tudományos figyelem középpontjába került az utóbbi években. A cukorbetegséggel és annak szövődményeivel kapcsolatos vizsgálatok pedig kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Egyre több adat támasztja alá a D-vitamin-hiány és a cukorbetegség kapcsolatát, a diabeteses neuropathia és a D-vitamin kapcsolatáról azonban eddig kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre. A többségében 2-es típusú cukorbetegek körében végzett vizsgálatok alátámasztják a D-vitamin-hiány és a neuropathia előfordulása, illetve a neuropathia okozta tünetek súlyossága közötti kapcsolatot. A legújabb tanulmányok a talpi fekélyek kialakulásában is felvetik a D-vitamin-hiány kóroki szerepét. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2012–2015.

Open access
Authors: Orsolya Németh, Beáta Tapasztó, Sándor Tar, Viktória Szabó, Zoltán Zsolt Nagy, Jeannette Tóth, Aryan Hamed, Gábor Mikala and Nóra Szentmáry

Absztrakt:

Közleményünk egy 46 éves nőbeteg esetének bemutatása mellett, a bizonytalan jelentőségű monoklonális gammopathia (monoclonal gammopathy of undetermined significance, MGUS) szemészeti jeleinek és irodalmi adatainak összefoglalása. Az MGUS-ban kóros, de nem daganatos plazmasejtek rendellenes monoklonális fehérjét termelnek. Prevalenciája 0,15%, az életkor előrehaladtával azonban gyakorisága fokozódik. Mivel évente a betegek 1–2%-nál myeloma multiplex alakul ki, rendszeres hematológiai gondozás szükséges. MGUS okozta szaruhártya-lerakódások néhány tucat beteg esetében kerültek leírásra az irodalomban. MGUS-ban az immunglobulin-természetű szaruhártya-lerakódások lehetnek nummularisak vagy kristályszerűek, de szürkés, fehéres vonalszerű lerakódásokat is okozhatnak a stromában. Helyenként centrális, helyenként perifériás elhelyezkedésűek. Betegünknél kétoldali, praedescemetalis, elágazó, térképszerű rajzolatot adó szaruhártyahomályokat láttunk, melyek a követési idő alatt progrediáltak, és az optikai centrumot elérték. A jobb oldalon 0,15 legjobb korrigált látóélesség mellett perforáló keratoplasztikát végeztünk (műtét utáni legjobb, szemüveggel korrigált látóélesség 0,6). Az eltávolított szaruhártya Masson-trikróm festése gyulladásos sejtekkel körülvett fehérjelerakódást, az immunhisztokémiai vizsgálat kappa-immunglobulinkönnyűlánc-lerakódást igazolt a hátsó stromában. Betegünk szérumelektroforézise és csontvelő-biopsziája igazolta a monoklonális gammopathiát, ezért hematológiai gondozásba vették. Ismeretlen eredetű vagy atípusos progresszív szaruhártyahomályok megjelenése esetén elengedhetetlen a monoklonális gammopathia kizárása, mert a szisztémás hematológiai betegség – szemészeti jelentőségű monoklonális gammopathia – időben történő felismerésének és kezelésének elmulasztása végzetes következményekkel járhat a beteg életére nézve. Orv Hetil. 2018, 159(39): 1575–1583.

Open access
Authors: Tamás Mészáros, László Horváth, Hermann Harrauer, Christian Gastgeber, Erika Juhász, Orsolya Hegyi, Mercédesz Minda, Tamás Németh, Lajos Berkes, Diotima Preseka, Katalin Delbó, Anna Farkas, István Ikvahidi and Nóra Zergi
Restricted access
Authors: Gabriella Inczédy-Farkas, Judit Benkovits, Nóra Balogh, Péter Álmos, Beáta Scholtz, Gábor Zahuczky, Zsolt Török, Krisztián Nagy, János Réthelyi, Zoltán Makkos, Ákos Kassai-Farkas, Anikó Égerházy, Judit Tűzkő, Zoltán Janka, István Bitter, György Németh, László Nagy and Mária Judit Molnár

A multifaktoriális betegségek patogenezisének vizsgálata a posztgenomiális éra nagy kihívása. Egyes pszichiátriai kórképek – mint például a szkizofrénia – hátterében erős genetikai determináció figyelhető meg. A pszichiátriai betegségek kezelésére használatos antipszichotikumok és antidepresszánsok gyakran nem kívánt mellékhatásokat eredményeznek, amelyek alapjai szintén genetikailag kódoltak. A krónikus multifaktoriális betegségek vizsgálatában fontos szerep jut a nagyszámú minta tárolására és azok klinikai adatokkal való összekötésére lehetőséget adó biobankoknak, amelyek építése világszerte folyik. Hazánkban is számos ilyen gyűjtemény kialakítása van folyamatban. Az első hazai neurológiai és pszichiátriai biobankhálózat a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság által működtetett NEPSYBANK volt. A hazai biobankok hálózattá formálása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NEKIFUT programjának szervezésében jelenleg zajlik. Közleményünkben egy olyan konzorciális biobankról (SCHIZOBANK) számolunk be, amelynek építését a hazai akadémiai szféra és gyógyszeripar kezdeményezésére a Schizo-08 Konzorcium vezetése mellett öt nagy hazai pszichiátria centrum klinikusai végzik. A SCHIZOBANK felépítése, logisztikája, informatikai háttere ismertetése mellett áttekintjük a biobankok jelentőségét, és számba vesszük a nemzetközi szkizofréniabiobank-kezdeményezéseket. A SCHIZOBANK erőssége a betegek rendkívül részletes fenotipizálása mellett, hogy egyes biológiai minták (RNS és plazma) levétele az akut pszichózis és a remisszió állapotában is megtörténik. Így nemcsak statikus genomikai jellegzetességek, hanem a betegség kórlefolyása során dinamikusan változó génexpressziós, proteomikai és metabolomikai markerek vizsgálatára is lehetőség nyílik. A SCHIZOBANK nemcsak a konzorcium tagjai, hanem külső kutatók számára is elérhető. Célunk a más országok biobankjaival való harmonizálás is.

Open access