Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Nóra Papp x
Clear All Modify Search

The morphology and histology of the cyathial nectary were studied in 8 European leafy spurge (Euphorbia) species, revealing that certain histological traits of the glands are in close correlation to each species’ habitat, underlining the importance of morphological evidences in determining relevant ecological tolerance spectra of plants.The structure of the cyathial glands was studied in longitudinal sections with light microscopy, and histological parameters were measured and statistically analyzed by appropriate softwares.The nectaries consist of a cuticle-covered epidermis, formed by palisade cells, under which the glandular tissue and parenchyma are composed of isodiametric and anisodiametric cells in all species. Thickness of cuticle, position of nectary stomata and number of rows comprising the glandular tissue vary to a great extent in plants living in xeric, humid or mesic habitats.Although all the studied anatomical features of the nectaries were expected to be in correspondence with the characteristics of habitat types, we have only found the number of glandular cell rows to be in strong correlation with the Ellenberg’s ecological indicator values on soil moisture, which varied with species. The recorded anatomical differences among the studied Euphorbia taxa emphasize the ecological significance of glandular tissue in plant adaptation, which can also be relevant for systematic purposes.

Full access

Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erós negatív érzéseket válthat ki. A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektól a kellemetlen érzésektól megszabaduljunk, a sérelmet követó jóvátételi törekvések pedig elósegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítást követó jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátétel mennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége, hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértó fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban az esetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdóíves kutatást végeztünk 323 fó részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátétel elósegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél. Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elósegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel, ami a sérelmet okozó féltól származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról is beszámolunk.

Full access

Absztrakt:

A gyümölcsök kedvező egészségi hatását egyre több tanulmány támasztja alá, ami elsősorban a gyümölcs héjában és húsában akkumulálódó polifenolos vegyületeknek tulajdonítható. Ezek transzkripciós, poszttranszkripcionális és epigenetikai szintű hatása egyaránt bizonyított. Mivel a gyümölcsfogyasztás mértéke világszerte elmarad az ajánlott mennyiségtől, egy új megközelítés a kedvező vegyületekben gazdagabb, úgynevezett szupergyümölcsök fogyasztását javasolja. A magyar gyümölcsfajták összehasonlító vizsgálata kimutatta, hogy ugyanazon faj fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében. Azonosítottunk olyan meggygenotípusokat (például ’Pipacs 1’ és ’Fanal’), melyek összes polifenoltartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. A különböző meggyfajták eltérő polifenoltartalmú gyümölcseinek fiziológiai hatását alimentáris eredetű hyperlipidaemiás modellen, hím Wistar-patkányokon vizsgáltuk. A meggyfogyasztás fajtánként eltérő következménnyel járt: a ’Pipacs 1’ és a ’Fanal’ már 10 napos kezelést követően több, mint 30%-kal mérsékelte a vérplazma összkoleszterinszintjét, míg az ’Újfehértói fürtös’ nem okozott szignifikáns csökkenést. A két előbbi fajta kedvező hatása a szérum más lipidparamétereiben és a máj hisztológiai vizsgálata során is kimutatható volt. Ezen eredmények alapján nemcsak néhány bogyós és trópusi gyümölcs tekinthető szupergyümölcsnek, hanem a csonthéjas gyümölcsök bizonyos genotípusai is. Ezek valóban markánsabb fiziológiai hatást gyakorolnak. Mivel a ’Pipacs 1’ színtelen polifenolokban (például fenolsavak, izoflavonoidok), a ’Fanal’ antocianinokban gazdag, az alimentáris eredetű zsírmájjal szembeni védőhatásban több, különböző polifenolos vegyület szerepe valószínűsíthető. Orv Hetil. 2018, 159(18): 720–725.

Open access

Anthyllis vulneraria L., Fuchsia sp., Galium mollugo L., and Veronica beccabunga L. were selected to analyse the phenolic content and the antioxidant activity by ferric ion reducing antioxidant power (FRAP) and trolox equivalent antioxidant capacity (TEAC) assays. The highest polyphenol, tannin, and flavonoid contents were measured in Fuchsia species (7.40 ± 0.8, 5.62 ± 0.7 and 0.72 ± 0.1 g/100 g dry weight), while the lowest values were detected in Anthyllis vulneraria (0.68 ± 0.02, 0.17 ± 0.03 and 0.45 ± 0.01 g/100 g dry weight) and Galium mollugo (1.77 ± 0.05, 0.49 ± 0.04 and 0.16 ± 0.06 g/100 g dry weight). The leaf extract of Fuchsia sp. had the highest, while the herb of A. vulneraria had the lowest antioxidant effect measured by both methods, which is probably related to total polyphenol, tannin, and flavonoid contents.

Full access

In this study field restharrow (Ononis arvensis) was investigated for histological and antimicrobial features. The aerial part and the root were embedded in synthetic resin and investigated following sectioning by a rotation microtome. The antimicrobial activity and minimum inhibitory concentration of the solvent fractions of the aerial part were studied against four bacterial strains and one fungus. According to histology, the root covered by rhizodermis contains contiguous vascular elements, which are surrounded by sclerenchyma cells. The epidermis cells are anisodiametric in the stem, sepal, and petal. The bundles of the stem form a Ricinus type thickening. The adaxial side of the heterogeneous leaf is covered by unbranching non-glandular and capitate glandular trichomes. The stipule, petiole, sepals and petals are isolateral having mesomorphic stomata. Pollen grains are tricolpate. The different extracts of the herb showed antimicrobial activity against Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella Typhimurium, Staphylococcus aureus, and Candida albicans. Data show that the extracts of the leaf contain compounds which may be responsible for the antifungal effect, while extracts obtained from display against the tested bacteria, except Escherichia coli. Further studies are required to complete the phytochemical analysis and identify the antimicrobial compounds of extracts.

Full access

Introduction

Several Aristolochia species were used as medicinal herb across Europe and in recent years, their antimicrobial activity has also been investigated.

Materials and methods

In this study, A. clematitis was selected to evaluate the aristolochic acids I and II (AA I and AA II) concentrations and the antimicrobial activity of methanol, hexane, butanol, and ethyl acetate extracts of the root, stem, leaf, root, and fruit. AA I and AA II contents were measured by a validated high-performance liquid chromatography–ultraviolet method.

Results

Each fraction of the plant contained AA I and AA II and the root was found to have the highest contents of AA I (1.09%) and AA II (0.7454%). The minimum inhibitory concentrations of all extracts were determined by standard microdilution method. The fruit’s extracts showed the most efficient antimicrobial effect against both methicillin sensitive and resistant Staphylococcus aureus strains.

Conclusion

Correlation between the AA I and AA II concentrations and the antimicrobial effect was not found.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access

Ethnomedicine using mostly plants is of pivotal importance nowadays in several Transylvanian regions in Romania. In this study (2007–2015), one Swabian-German, one Hungarian, three Csángó-Hungarian and nine Székely-Hungarian villages were selected to collect ethnomedicinal treatments for various gastrointestinal diseases. Some of the studied villages have partial or no permanent medical and pharmaceutical services. The 374 inhabitants interviewed used mostly medicinal plants based on ancient knowledge. The 78 (53 wild and 25 cultivated) plants documented have 181 local names and are used to treat ailments such as loss of appetite, bloating, stomach ache, gastric ulcer, and diarrhea, mostly in tea form. This knowledge decreases continuously because of loss of interest among young people and through frequent use of media sources and books. Although some of these plants have also been described in official medicinal sources, several data suggest the need for further fieldwork and new experimental analyses to highlight the valuable role of these plants in recent phytotherapy.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban a nanotechnológia intenzív terjedésével nő a munkahelyi és lakossági nanorészecske-expozíció veszélye. Jelenleg azonban kevés tudományosan megalapozott, ellentmondásmentes ismeret áll rendelkezésre a nehézfém nanorészecskék toxicitásáról és potenciális egészségkárosító hatásairól. Célkitűzés: Szubakut, intratrachealisan instillált, pálcika alakú titán-dioxid (TiO2)-nanorészecskék indukálta tüdőszövet-károsodás vizsgálata morfológiai, kémiai és biokémiai módszerekkel, patkánymodellben. Módszer: Az általános toxicitást (test- és szervtömegváltozás), a lokális (alveolaris üregekben/epithelben, hilusi nyirokcsomóban zajló) akut és krónikus celluláris toxicitást (gyulladás, sejtpusztulás), továbbá az oxidatív stresszt fény- és elektronmikroszkópiával, valamint biokémiai (lipidperoxidáció, reaktívoxigén-gyök, proinflammatoricus citokin expressziója) úton mértük. Eredmények: A kezelt csoportok testtömegében dózis- és időfüggő eltérés nem volt, azonban a tüdők tömege és Ti-tartalma a dózissal arányosan nőtt. A tüdőszövet fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata igazolta a nanorészecskék jelenlétét az alveolaris térben szabadon és az alveolaris epitheltől független macrophagok phagosomáiban. A lokális akut alveolitis krónikussá válását alátámasztotta az alveolaris régió macrophagszámának dózisfüggő növekedése, az interstitium ödémája és megvastagodása, valamint egyes proinflammatoricus citokinek (interleukin-1a, LIX, L-szelektin, vascularis endothelialis növekedési faktor) fokozott expressziója. A kezelt állatok tüdőszövetében az oxidatív stressz és a lipidperoxidáció jelentősen fokozódott. A kezelt tüdők tömege, Ti-tartalma és a lipidperoxidáció mértéke között korrelációt találtunk. Az alveolaris epithel-capillaris endothel barrier elégtelenségére utaltak a nanorészecskékkel telt falósejtek a hilusi nyirokcsomóban, ami felveti a nanorészecskék szisztémás keringésbe és távolabbi szervekbe jutásának és akut szisztémás gyulladás kialakulásának lehetőségét. Következtetés: Az alsó légutakba jutott TiO2-nanorészecskék etiológiai tényezőként szerepelhetnek az akut, illetve idült légúti gyulladással és/vagy progrediáló fibrosissal és obstrukcióval járó légzőszervi betegségek (például idült obstruktív tüdőbetegség, asztma) kialakulásában és/vagy progressziójában, melyben jelentősége lehet az autophagiának és az immunválasz (lymphocytaműködés) károsodásának. Orv Hetil. 2019; 160(2): 57–66.

Open access