Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Nóra Sebestyén x
Clear All Modify Search

A vizsgálat kínai és magyar diákok matematikához és matematika órához való hozzáállását tárta fel 234 (128 pekingi és 106 budapesti első és második osztályos) szakközépiskolás diák részvételével. Alapjául egy SCHOENFELD (1989) által kifejlesztett kérdőív szolgált, mely a tantárgyhoz való hozzáállást hat szempont alapján vizsgálta (siker és kudarc attribúciója; a diákok matematikával és matematikaórával kapcsolatos nézetei; az iskolai matematikára, angolra és társadalomtudományokra vonatkozó látásmód; a geometria természetéről vallott nézetek; motiváció; a teljesítményre és a matematikából való jó szereplés fontosságára vonatkozó adatok). Az eredmények statisztikailag igazoltan mutatnak rá a vizsgált területen belüli különbségekre, elsősorban az erőfeszítés (kínai mintában szerepe a teljesítményben meghatározóbb), a motiváció (magyar mintában fontosabb a büntetéstől való félelem és a tanulás kötelező volta), valamint a családi támogatottság tekintetében (kínai mintában mindkét szülő érdekelt a gyermek teljesítményében, valamint a matematikai teljesítményt több tényező bonyolult együtt járása határozza meg). Az eredmények segíthetnek a matematika hatékonyabb oktatásának megszervezésében, illetőleg a Magyarországon tanuló kínai gyermekekkel való hatékony pedagógiai bánásmód megtervezésében.

Restricted access

Absztrakt

Jelen kutatásban Budapesten tanuló amerikai egyetemisták (N = 61) akkulturációs tapasztalatait vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az amerikai és a magyar kultúra találkozásakor milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, továbbá hogy e találkozások tükrében milyen kulturális profil rajzolódik ki. Az amerikai egyetemisták egy kulturális élménynapló keretében számoltak be a tapasztalt kulturális különbségekről és hasonlóságokról, valamint hogy milyennek ítélték meg az új kulturális közeghez történő alkalmazkodásukat és milyen támogató, illetőleg nehezítő tényezőket azonosítottak. A beszámolók tartalomelemzése során öt fő kategória emelkedett ki, amelyek mentén a diákok kulturális élményeiket rendezték: az USA és Magyarország között észlelt kulturális különbségek (pl. mindennapi élethez kapcsolódó eltérések, interperszonális kapcsolatok különbségei, különbségek az oktatásban stb.); az interkulturális találkozásra adott érzelmi válaszok (az átélt érzelmek inkább negatívak, mint pozitívak); az átélt kulturális sokk okai (nyelv, rasszizmus, kommunikációs jellegzetességek stb.); megküzdési stratégiák (elutazás előtti megküzdési stratégiák, megérkezés utáni megküzdési stratégiák); a külföldi tanulás diákok által megnevezett előnyei és pozitív következményei (kulturális tanulás, személyes növekedés). A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek hazánk kultúratudatának növeléséhez, valamint hozzájárulhatnak az interkulturális tréningek, tanácsadások hatékonyabb megszervezéséhez.

Restricted access

A tanulmány a Bombi és munkatársai (Bombi, Pinto és Cannoni, 2007) által kifejlesztett PAIR (Pictorial Assessment of Interpersonal Relationship) rajzelemző eljárást ismerteti, mely módszer segítségével a 6–14 éves gyermekek interperszonális kapcsolatokat ábrázoló rajzai elemezhetők és hasonlíthatók össze hat fő szempont mentén (kohézió, távolítás, hasonlóság, érték, érzelmek és konfliktus). Az eljárás olyan kommunikációs eszközként kezeli a rajzokat, mely kiválóan alkalmas a gyermekek szociális világról, társas jelenségekről és társas érzelmekről való tudása tudományosan megbízható megismerésére. Segítségével feltárható hogyan értelmezik a gyermekek az interperszonális jelenségeket (például barátság, versengés, együttműködés stb.), a társadalmi státuszt (szegény, gazdag), milyen módon differenciálnak a különböző társas kapcsolatok között (például baráti és testvérkapcsolat, győztes és vesztes), és hogyan észlelik ugyanazon kapcsolatot különböző feltételek mentén (például harmonikus és konfliktustelített testvéri kapcsolat). A módszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyerekek által megjelenített társas interakciókat és az ezeket kísérő érzelmeket egységes rendszerben lehessen értelmezni. Az eljárás előnyei közé tartozik, hogy objektív, kidolgozott komplex rendszerrel rendelkezik a diádikus interperszonális kapcsolatok (két teljes alakban ábrázolt személy) elemzésére, és a klinikai rajzvizsgálatokkal szemben jól alkalmazható olyan fejlődés-szociálpszichológiai kutatásokban is, amelyekben a gyerekek társas kapcsolati tudását kívánják vizsgálni. A jelen tanulmány célja, hogy a részletes ismertetéssel beemelje ezt a rajzos vizsgálatot a hazai fejlődés szociálpszichológiai vizsgálati módszerek sorába.

Restricted access

A gyermekkori versengés jelensége sokat vizsgált terület, azonban kevés azon kutatások száma, amelyek a versengés kimeneteleinek, a győzelemnek és vesztésnek gyermeki reprezentációját kívánják mélyrehatóan feltérképezni.

Jelen vizsgálat célja a győzelem és a vesztés fogalmának, valamint a két szituációban megjelenített győztes és vesztes viszonyának a feltárása volt kisiskolások képi reprezentációjában, rámutatva esetleges nemi és iskolatípus-beli (magas tanulmányi követelményű és átlagos) különbségekre is. A vizsgálat alapját 30 kisiskolás (átlag életkor: 8,6 év) győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos rajza képezte. A 30 győzelem és 30 vesztés rajz elemzése a PAIR módszer (Pictorial Assessment of Interpersonal Relationship, BOMBI, PINTO és CANNONI, 2007) segítségével történt, mely hat szempont (kohézió, távolítás, hasonlóság, érték, érzelmek és konfliktus) mentén vizsgálja az interperszonális kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a 8–9 éves gyerekek képesek a győztes és a vesztes érzelmi állapotát és a győztes és a vesztes perspektíváját rajzaikban világosan elkülöníteni. A győztes és vesztes, valamint kettőjük kapcsolata másképp reprezentálódik, ha a győzelem a kontextus, mint ha a vesztés. Ez arra utal, hogy a győztes és vesztes interperszonális kapcsolata más érzelmekkel és kapcsolati törekvésekkel jár, attól függően, hogy a győztes vagy a vesztes perspektívájából éli át a gyerek.

A győzelem domináns és kiemelt pozíciót jelent a győztes számára, a győztes gyakrabban lát rá a vesztesre, szélesebb a perspektívája, mint a vesztesnek, és a győztest mind a győzelem mind a vesztés rajzokon szignifikánsan értékesebbnek ábrázolják. A győztes perspektívájából készült rajzokon a győztes értékesebbnek ábrázolódik, a győztes és a vesztes kapcsolata közelebbi, közöttük nagyobb az összetartás, mint a vesztes perspektívájából készült rajzokon. Ezzel összhangban a győzelmet a középpontba helyező ábrázolásokon a vesztes kevésbé elégedetlen, mint a vesztést a középpontba helyezőkön, és a győzelem rajzokon kevesebb konfliktust jelenítenek meg a gyerekek a győztes és a vesztes között, mint a vesztés rajzokon. A kutatás bizonyos nemi és iskolatípus-beli különbségeket is feltárt.

Restricted access

Az utóbbi évtizedben növekszik azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a versengés és kimenetei, a győzelem és a vesztés, kulturális meghatározottságát vizsgálják (például FÜLÖP, 201ő; WATKINS, 2006), azonban nem tudunk olyan kutatásról, amely bevándorlók konceptualizációját tárta volna fel.

Jelen kutatás célja a kínai, magyar és Magyarországon élő kínai diákok versengéssel, győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos szubjektív jelentésének feltárása, továbbá az akkulturáció nézetrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata volt.

A vizsgálatban 166 (52 kínai, 60 magyar és 54 Magyarországon élő kínai) 13–15 éves diák vett részt. Annak érdekében, hogy a kulturális kitettség hatása megbízhatóan vizsgálhatóvá váljon, a migráns mintát a Magyarországon tartózkodás ideje alapján két részre osztottunk. A szubjektív jelentések feltáráshoz az Asszociatív Csoport Analízis (AGA, SZALAY és BRENT, 1967) technikát alkalmaztuk, melynek keretében a diákok a versengés, győzelem és vesztés hívószavakra asszociáltak (1 perc/hívószó). A jelentéskomponensek és egymáshoz viszonyított százalékos arányuk az asszociációk súlyozása és kategorizálása révén rajzolódott ki.

Az eredmények az akkulturációs folyamatok szubjektív jelentésre gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet. A migráns minta jelentésstruktúrája több komponenssel kapcsolatban hasonlóságot mutatott a magyar mintáéval. Az egyes komponensek különböző mértékben voltak érzékenyek az akkulturációra, a legérzékenyebb elem az érzelmi aspektus volt. A kulturális kitettség hatása leginkább a vesztés fogalommal kapcsolatban érvényesült: a régebb óta Magyarországon tartózkodó diákok jelentésstruktúrája a magyarra, a rövidebb ideje hazánkban tartózkodó migránsoké a kínaira hasonlít.

Restricted access

Bár korábbi vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy a tehetséges személyek pozitívabban viszonyulnak, és konstruktívabb megküzdést alkalmaznak versengő helyzetekben, mint átlagos társaik (FÜlÖp, 1992; PinczÉs-Pressing és FÜlÖp, 2013), tudomásunk szerint jelenleg nem áll rendelkezésünkre eredmény azzal kapcsolatban, hogy a hasonlóan jó képességű, ám eltérő eredményeket felmutató személyek között van-e különbség abban, ahogy a versengésről, a győzelemről és a vesztésről gondolkodnak. Ezért egy nagyobb vizsgálatsorozat részeként online asszociációs vizsgálatot végeztünk az Asszociatív Csoportanalízis Technika segítségével (Szalay és Brent, 1967) egy 400 fős életkor és nem szerint is illesztett minta bevonásával (átlagéletkor: 17,96 év), amelyben 200 eredményes, illetve 200 nem eredményes versenyző szerepelt. Az alkalmazott hívószavak a versengés, a győzelem és a vesztés voltak. Eredményeink szerint az eredményes csoport komplexebb és pozitívabb módon viszonyul a vizsgált fogalmakhoz. Az ő asszociációikban nagyobb hangsúlyt kap a versengés motivációs aspektusa, illetve a pozitív érzelmek. Esetükben a versengésre és a győzelemre adott asszociációk az eredményre és a folyamatra egyaránt fókuszálnak, szemben a nem eredményes versenyzők inkább eredményorientált gondolkodásmódjával. Az eredményes versenyzők a vesztést inkább képesek lehetőségként értelmezni, és számos megküzdési módot kapcsolnak hozzá, míg a nem eredményes csoportra a vesztéssel kapcsolatos kevésbé elaborált megközelítés jellemző.

Restricted access