Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Nóra Szigeti x
- Refine by Access: All Content x
The authors report the case of a 75-year-old woman who presented with significant gastrointestinal bleeding caused by a large hyperplastic polyp and a smaller inflammatory fibroid polyp. Both polyps were removed endoscopically successfully. The authors give an overview of the different kinds of polypoid lesions in the stomach with their histologic patterns, etiology, relation to Helicobacter pylori infection, malignant potential and therapeutic options based on the available literature.
A szerzők egy 75 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinek jelentős felső gastrointestinalis vérvesztése hátterében egy nagyméretű hyperplasticus polypust, valamint egy kisebb inflammatoricus fibroid polypust találtak, melyeket endoszkópos úton sikeresen eltávolítottak. Az eset kapcsán irodalmi adatok felhasználásával összefoglalják a gyomor polipjainak endoszkópos képét, szövettani jellemzőiket, etiológiájukat, a Helicobacter pylorival való kapcsolatukat, malignizálódási hajlamukat, valamint kezelésüket.
A diabetes mellitus kezelése palliatív ellátásban részesülő betegekben
Management of diabetes in patients receiving palliative care
Bevezetés: A diabetes mellitus előfordulási gyakorisága világszerte növekedést mutat, Magyarországon 2014. évi adatok szerint a kórkép a lakosság 7,3%-át érinti. Az újonnan felfedezett daganatos betegek között a diabetes mellitus 8–18%-ban, egyes közlések szerint 30%-ban van jelen. A palliatív ellátásban részesülő betegek esetén a diabetes mellitus kezelési céljai, a kezelés és a vércukor-ellenőrzés módszerei jelentősen különböznek a kuratív ellátásban részesülő cukorbetegeknél megszokottaktól, aminek megértetése, elfogadtatása a beteggel, a családtagokkal és a beteget kezelő személyzettel elsődleges feladat. Célkitűzés: A közlemény célja, hogy megfogalmazza a palliatív ellátásban részesülő, cukorbetegséggel is kezeltek anyagcserezavarának a mindennapi orvoslásban használható ellenőrzési és kezelési módszerét. Módszer: A nemzetközi szakirodalomban fellelhető tanulmányok alapján a hazai gyakorlatban is alkalmazható javaslat került megfogalmazásra. Javaslatok: Az ajánlás egyéni, liberálisabb ellenőrzési és kezelési módszerek ismertetésével javíthatja e speciális betegcsoport életminőségét. Következtetés: A hazai palliatív ellátásban a cukorbetegek kezelésére alkalmazható javaslat megfogalmazása segíti a mindennapos minőségi betegellátást. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1231–1236.
Az IgA-nephropathia a leggyakoribb primer krónikus glomerulonephritis-forma világszerte. Az úgynevezett primer, ismeretlen eredetű IgA-nephropathia mellett egyre nő azon esetek száma, melyeket másik szerv megbetegedésével együtt észleltek. Bár az ok-okozati összefüggés sokszor nem egyértelmű, ezeket a formákat szekunder IgA-nephropathiának hívják. Jelen összeállítás csak a tágabb értelemben vett, azaz a májat is magába foglaló gasztroenterológiai vonatkozású szekunder IgA-nephropathiával foglalkozik. A szerzők a figyelmet annak szükségességére, hogy IgA-nephropathiás betegekben gasztrointesztinális betegségek (elsősorban májbetegségek, coeliakia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa) társuló előfordulását is vizsgálni kell, valamint célszerűnek tartanák egy országos klinikai vizsgálat megszervezését, mely a fenti gasztrointesztinális kórképekben az IgA-nephropathia előfordulásának gyakoriságát vizsgálná.
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer kialakításával célunk a betegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehetőség szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló, pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti megbeszélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig. Minden esetben meghatároztuk a beteg további palliatív ellátásának formáját (szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt, hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott. Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az előrehaladott daganatos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi hozzáállássá tudjon válni. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1423–1430.
