Search Results

You are looking at 1 - 10 of 97 items for

  • Author or Editor: Nagy Attila x
  • All content x
Clear All Modify Search

Production and utilization of renewable energy sources (e.g. biogas) are justified not only by energy-political, but by environmental aspects, too. It can be verified the necessity of the complex ecological aspects by biogas production experiments and its utilization tests in gas engines therefore we created a complex biogas production and utilization system, so that both the energy and the environmental goals can be achieved together. In the interest of an optimal solution it is necessary to analyze the two objective functions (the production and utilization functions) together, considering that the principle of the complex optimization focuses just on the environmental-friendly energy utilization. The centre of this system is the integrated waste-management. Its advantages are the local and global environmental results, energy production independent of external influences, as well as a near optimum solution ecologically.

Restricted access

A HIV-vírus azonosításának 25. évfordulója kapcsán a hazai AIDS-ellenes küzdelemben kezdetektől részt vevő virológus és klinikus szerzők áttekintik a vírus felfedezésének, kimutatásának jelentőségét, a diagnosztika erre alapuló fejlődését, ami lehetővé tette a hatékony antivirális kezelés bevezetését. Kitérnek az epidemiológiai, társadalmi vonatkozásokra is, és részletesen taglalják a HIV/AIDS járvány magyarországi eseményeinek kronológiáját, az első HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek kimutatásától a rendszeres országos szűrővizsgálatok és gondozási hálózat megteremtésén át a gyógyszerrezisztens mutánsok és afrikai HIV-vírustörzsek nemrégiben kimutatott hazai megjelenéséig. További teendőket sürgetnek világszerte – és hazánkban is – az ember mint gazdaszervezet és a HIV közötti kölcsönhatások jobb megértésére a gyógyítás érdekében. Ehhez világszerte politikai segítségnyújtásra, jelentős mértékű, hosszú távú anyagi támogatásra, megfelelő tudományos szintű és közegészségügyi vonatkozású nézetekre, valamint a társadalom egészének közreműködésére is szükség van.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Attila Nagy and Zoltán Jánó

Absztrakt

A parastomalis sérvek gyakorisága 35–50%. A rekonstrukciójukra használt módszerek (helyben hagyott stoma körüli hasfal-rekonstrukció, stomaáthelyezés és sérvkapuzárás, különböző módszerrel beültetett különböző típusú hálók) sem hoztak kielégítő eredményeket.

Az endoscopos módszerek elkerülik a stoma körüli metszést, csökkentik a háló felülfertőződésének veszélyét. A sok próbálkozás ellenére a rekonstrukciók után az újabb recidívaarány még mindig 12–35% között maradt.

A nem kielégítő eredmények alapján egyre erőteljesebben vetődik fel a stomakészítéssel egy időben beültetett hálók használata. Szerzők saját speciális, kétrétegű, hengeres összekötőelemmel kiegészített preventív hálóbeültetéssel képzett 17 stoma 5 éves utánvizsgálata során egyetlen parastomalis sérvet sem észleltek, összes szövődményük egy könnyen korrigálható bőrszintű strictura volt. Tapasztalataik alapján megfontolandónak tartják a preventív hálóbeültetést a véglegesnek szánt stoma készítése során.

Restricted access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access

Összefoglalás

Három különböző FAO csoportba tartozó szegedi kukorica hibridet (Sarolta FAO 200, Csanád FAO 300 és Kenéz FAO 400) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérletben 3 évben (2007–2009) értékeltük a vetésidő, a genotípus és az évjárat hatását a kukorica hibridek termésére és a kukoricaszem minőségi paramétereire (keményítő-, fehérje-, olajtartalom).

A vizsgálatok eredményei alapján az évjárat hatása (P<0,001) a legjelentősebb. Befolyásolja a termés (P<0,001) mennyiségét, a kukoricaszem fehérje-, (P<0,05) keményítő- (P<0,01) és olajtartalmát (P<0,001). A hibridek között a minőségi paramétereket, illetve a termést tekintve szignifikáns eltérések voltak. A vetésidő a termést (P<0,01) és a keményítőtartalmat (P<0,001) befolyásolta szignifikánsan, a fehérje- és olajtartalomra nem volt hatással.

Az egymást követő kísérleti évek vizsgálatának varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a szemtermés fehérje- és olajtartalma aszályos években (2007, 2009) jelentősen nagyobb volt, mint a kedvező időjárású 2008-ban.

Mind a száraz, mind a csapadékos években az optimális vetésidő (április 24.) bizonyult legjobbnak a keményítő-, a fehérje és az olajtartalom tekintetében.

A Sarolta és a Csanád hibridek nagyobb keményítő, a Kenéz hibrid nagyobb fehérje- és olajtartalommal rendelkezett.

A kukorica hibridek termése a vizsgált három évben eltérően alakult. A három hibrid átlagában 2007-ben 6,633 t/ha, 2008-ban 8,498 t/ha és 2009-ben 12,161 t/ha átlagtermést értünk el, amely a három évet tekintve 5,528 t/ha-os termésingadozást jelentett.

A kukorica termésmennyiségének alakulásában az optimális vetésidő megválasztása – különösen száraz években – döntő jelentőségű a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásban.

A vizsgált hibridek közül mindhárom évben a Kenéz hibrid adta a legnagyobb termést.

A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítő-, fehérje- és olajhozamot a szemtermés mennyisége határozta meg.

Restricted access

Összefoglalás

A növényállomány klorofilltartalma és nitrogénellátottsága közvetve is mérhető nem destruktív, optikai mérőműszerekkel, melyek alkalmazásával lehetővé válik a növényállomány nitrogénellátottságának mérése, térképezése, valamint a nitrogénhiány differenciált pótlása. A GreenSeeker Model 505 készülék a relatív klorofilltartalmat vegetációs index (NDVI) formájában határozza meg, amit a növényállományról visszaverődött vörös és infravörös fénysugarak intenzitása alapján kalkulál. A nitrogénellátottság indirekt meghatározása során fontos ismernünk, hogy az optikai mérés eredménye hogyan változik a térben és az időben, valamint milyen összefüggést mutat a környezeti tényezőkkel.

A GreenSeeker Model 505 lucerna-állományban történő tesztelése során megállapítottuk, hogy a mérési eredmények és azok variabilitása a napszaknak és az alkalmazott mérési magasságnak megfelelően változnak. A növényállomány feletti 20 centiméteres mérési magasságban a mért értékek magasabbak, variabilitásuk pedig nagyobb, mint 40 és 100 cm közötti mérési magasságot alkalmazva. A 20 centiméteres mérési magasság esetében a 08:00, 11:00, 14:00 és 17:00 órakor végzett mérések eredményei között nem adódott különbség, viszont a mérési magasság növekedésével a különböző időpontokban végzett mérések eredményei közötti különbségek egyre jelentősebbé váltak. A mérési eredmények a későbbi mérési időpontokban egyre növekedtek variabilitásuk pedig csökkent.

Véleményünk szerint a mérési eredmények változékonysága a hőmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok változásával áll összefüggésben, ezért a továbbiakban fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy a normalizált vegetációs index és a nitrogénellátottság közötti összefüggést, hogyan befolyásolják az időjárási paraméterekben bekövetkező változások.

Restricted access