Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: Nagy Henriett x
Clear All Modify Search

A tanulmányban bemutatott kutatás laboratóriumi helyzetben tesztelte az érzelmi intelligencia alkalmazkodási hatékonyságot előmozdító szerepét. A hangulatok és a kognitív teljesítmény együttjárásait vizsgáló kutatásunk az érzelmi intelligenciát teljesítményteszt és önbeszámolós kérdőív alkalmazásával is mérte, így lehetővé vált a képesség-érzelmi intelligencia és a vonás-érzelmi intelligencia konst¬ruk¬tu¬mok érvényességének összehasonlítása is. A laboratóriumi kutatás során a filmvetítés segítségével manipulált hangulat (pozitív és negatív hangulatindukció) különböző teljesítménymutatókra (verbális fluen¬cia, figyelemterjedelem, figyelmi pontosság) gyakorolt hatásait vizsgáltuk az érzelmi intelligencia függvényében. Az érzelmi/hangulati hatások felhasználása a kognitív folyamatok hatékonyságának fokozásához bármely érzelmi intelligencia modell esetében kulcsösszetevő. Eredményeink szerint a magas érzelmi intelligenciával jellemezhető személyek voltak képesek a pozitív és a negatív hangulati hatásokat eredményesen felhasználni különböző teljesítményeik növeléséhez.

Restricted access

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

Restricted access

A pozitív pszichológia, amely Seligman és Csíkszentmihályi (2000) szerint a jóllét megismerésére törekvő tudományos áramlat, az utóbbi két évtizedben világszerte nagy népszerűségre tett szert. A hazai pozitív pszichológia témájú kutatásokat elsőként, Oláh Attila szerkesztésében a Magyar Pszichológiai Szemle 2012-ben megjelent különszáma mutatta be. Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy áttekintse a pozitív pszichológiához kötődő, a fentiekben említett különszám megjelenése óta született legfontosabb eredményeket (pl. az egységesítő jóllétmodellek; a személyiség és a jóllét komplex összefüggései; a flow pszichogenetikai és neurobiológiai magyarázatai; egészséges pozitív érzelmek és optimális érzelmi egyensúly). Másik célkitűzésünk az irányzat jövőjének alakulását befolyásoló újabb kritikai észrevételek megfogalmazása, elsősorban a pozitív pszichológiai intervenciók hatékonyságához kapcsolódóan.

Open access

Elméleti háttér

A korábbi kutatások szignifikáns összefüggést jeleztek az érzelmi intelligencia és a jóllét különböző mutatói között. A kapcsolat erőssége nagymértékben változott annak függvényében, hogy az érzelmi intelligencia mérése milyen módszerrel történt, illetve egyelőre nem tisztázott, hogy az érzelmi intelligencia a Big Five faktorok kontrollálása mellett is a szubjektív jóllét szignifikáns magyarázótényezőjének tekinthető-e.

Cél

Jelen tanulmány a Big Five személyiségfaktorok, a vonás jellegű és képességalapú érzelmi intelligencia és az élettel való elégedettség összefüggéseit vizsgálja.

Módszerek

Keresztmetszeti kutatásunkban 421 fő vett részt (166 férfi és 255 nő). Az eljárás során az alábbi kérdőíveket töltötték ki a résztvevők: Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Érzelemszabályozás Szituációs Teszt (STEM), Ekman 60 Arc Teszt, Big Five Kérdőív (BFI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS).

Eredmények

Eredményeink szerint négy Big Five dimenzió (extaverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság) pozitív, a neuroticizmus pedig negatív korrelációt mutat mind az élettel való elégedettséggel (r = 0,20–0,33; p < 0,01), mind a vonás érzelmi intelligenciával (r = 0,21–0,55; p < 0,01). A hierarchikus lineáris regresszió elemzés eredményei szerint az extraverzió, a neuroticizmus és a vonás érzelmi intelligencia is szignifikáns önálló magyarázóerővel bír az élettel való elégedettség vonatkozásában. A vonás érzelmi intelligencia azután is szignifikáns hányadot magyaráz az SWLS pontszámok varianciájából miután kontrolláljuk a Big Five faktorokat (korrigált R2 = 0,231; F(7, 413) = 21,016; p < 0,001). Ezzel ellentétes módon a vizsgált képességalapú érzelmi intelligencia-mutatók függetlennek bizonyultak mind a személyiségtől, mind pedig az élettel való elégedettség szintjétől.

Következtetések

Az eredményeink egybecsengnek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek igazolták, hogy a Big Five faktorok fontos szerepet játszanak az élettel való elégedettségben, illetve demonstrálták, hogy a vonás jellegű érzelmi intelligencia kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel.

Restricted access

Elméleti háttér

A pszichológiai jóllét többtényezos modelljét Ryff alkotta meg 1989-ben. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a pszichológiai jóllét az extraverzióval pozitív, a neuroticizmussal pedig negatív irányú összefüggést mutat, továbbá igazolták a pszichológiai jóllét és az optimizmus közötti kapcsolatot.

Cél

Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben alkalmasak az ötfaktoros elmélet személyiségvonásai a pszichológiai jóllét szintjének elorejelzésére magyar mintán (figyelembe véve a demográfiai tényezok hatását is), illetve, hogy az optimizmus képes-e bejósolni a pszichológiai jóllét szintjét a big five dimenziók kontrollálása után is.

Módszer

Keresztmetszeti vizsgálatunkban 314 felnott (63,7% no; átlagéletkor: 29,5 év, SD =10,96 év) vett részt. Méroeszközök: szociodemográfiai kérdések, Big Five Kérdoív, Pszichológiai Jóllét Skála, Életszemlélet Teszt.

Eredmények

Az alábbi szociodemográfiai változók mutattak kapcsolatot a pszichológiai jólléttel: az anyagi helyzet; a jelenlegi lakóhely; az apa iskolai végzettsége; és az anya iskolai végzettsége. A személyiségváltozók közül a diszpozicionális optimizmus eros, pozitív irányú együttjárást (r = 0,61; p < 0,001) mutatott a jóllétszinttel, a big five dimenziók pedig legfeljebb közepes mértéku összefüggést jeleztek (r = |0,27|−|0,45|; p < 0,01). A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei alapján a big five személyiségvonások mind szignifikáns hatást gyakoroltak a jóllét szintjére a szociodemográfiai változók szinten tartása utána is — és e hatás valamennyi dimenzió esetében pozitív, a neuroticizmust leszámítva (Nagelkerke-féle R2 = 59,9%; X2(17) = 156,35; p < 0,001). Az eredmények szerint továbbá az optimizmus önálló (OR = 4,32, p = 0,014), a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllétszint alakulása tekintetében (Nagelkerke-féle R2 = 61,7%; X2(18) = 162,75; p < 0,001; Δ X2(1) = 6,39; p = 0,011).

Következtetés

Jelen kutatás egy újabb bizonyíték azon kutatások sorában, amelyek azt demonstrálják, hogy a személyiség lényeges szerepet játszik a pszichológiai jóllét alakulásában. Az eredmények azt is sugallják, hogy az optimizmus önálló, a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllét szintjének alakulása tekintetében.

Restricted access

Összefoglalás

Kutatásaink során eltérő őszi búzafajták lisztjéből készült kenyerek sütőipari tulajdonságait vizsgáltuk. A búzalisztet 30%-ban helyettesítettük tritikáléliszttel, adalékanyagként guart és szejtánt alkalmaztunk. Mértük a kenyerek magasságát, sütési és száraz tömegét, elbíráltuk ízét.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy az adalékanyagok a kenyérmagasságot és a kenyér száraz tömegét növelték, míg a sütési tömegre nem voltak hatással (98,72–103,23%). A kenyér magasságnál a szejtán hatása kifejezettebb. A száraz kenyértömeg esetében két fajtánál (Mező, Hajdúság) a szejtán, kettőnél (Árkus, Rárós) pedig a guar bizonyult hatásosabbnak.

A kenyerek között ízhatásban lényegi eltérést nem tapasztaltunk, az adalékanyagok használata az ízre nem volt kifejezett hatással. Az eredmények is azt mutatják, hogy az alkalmazott adalék anyagok alkalmasak a lisztkeverékből készült kenyér tetszetős megjelenésének fokozására.

Restricted access

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.

Restricted access

Absztrakt

Az érzelmi intelligencia kutatási területén az egyik legkritikusabb feladat empirikus érvekkel alátámasztani az intelligencia terminus alkalmazásának „létjogosultságát”. E bizonyítás során a legfontosabb feladat igazolni, hogy a képességként mért érzelmi intelligencia független az intelligenciától és személyiségtől, valamint hogy az érzelmi intelligencia tesztekben nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul. Ez utóbbi fejlődési kritériummal kapcsolatban eddig kevés empirikus adat áll rendelkezésre. Jelen vizsgálat a saját érzelmek észlelésének képességét és más személy érzelmeinek észlelési képességét mérő feladatok, illetve az érzelmi információ detektálásának és adekvát alkalmazásának képességét mérő feladatok kapcsán teszteli, hogy a feladatokban nyújtott teljesítmény javul-e az életkor előrehaladásával. A vizsgálatban magyar iskoláskorúak nagy mintája vett részt. Eredményeink szerint az érzelmi intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul.

Restricted access

Elméleti háttér, célkitűzés: A korábbi kutatások feltárták az alexitímia és az álomjellemzők közötti kapcsolatokat, továbbá igazolták ezek összefüggését a szubjektív jólléttel. Az alexitímia és az érzelmi intelligencia (EI) közötti erős negatív összefüggés szintén igazolt, ugyanakkor az EI és az álomjellemzők kapcsolatára vonatkozóan napjainkig nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Jelen kutatás az alexitímia mellett az EI álomjellemzőkkel és szubjektív jólléttel mutatott összefüggéseit is vizsgálja, alvászavarral nem küzdő, felnőtt, magyar mintán.

Módszer: Az online, kényelmi mintavétel alkalmazásával végzett kutatásunkban 936 fő vett részt (474 férfi, 462 nő; átlagéletkor = 26,39 év, szórás = 10,33). A résztvevők az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Érzelmek Mérése Skála, Torontói Alexitímia Skála, Álomfelidézési Skála, Álomminőség Kérdőív, Athén Inszomnia Skála, Globális Jóllét Kérdőív, valamint rákérdeztünk az álmok fontosságára és jelentésteliségére is.

Eredmények: Az EI szignifikáns, pozitív együttjárást mutatott az álomfelidézés gyakoriságával, az álmok fontosságával, jelentésteliségével, élénkségével és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával. Az alexitímia a vizsgált álomjellemzők közül az álomélénkséggel negatívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával pedig pozitívan korrelált. A globális jóllét az álomélénkséggel és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával pozitívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával negatívan korrelált. A változókból létrehozott globális jóllétet magyarázó modell szignifikáns volt, mely főképp az EI és a kifejezetten örömteli álmok gyakorisága változók hatásának volt köszönhető.

Következtetések: Az eredményeink azt jelzik, hogy az EI és bizonyos álomjellemzők kapcsolatban állnak, illetve az EI álomjellemzőkkel mutatott összefüggései jelentősebbek a szakirodalomban korábban feltárt alexitímia és álomjellemzők közötti együttjárásoknál. Az eredmények támogatják azt a feltételezést, hogy az álmok összefüggést mutatnak az érzelmi megküzdéssel.

Restricted access