Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Nasri Alotti x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A kóros pericardialis folyadékgyülem kialakulásának hátterében számottevő etiológiai faktor szerepelhet. Sok esetben az etiológiai tényező tisztázatlan marad, ami nehezebbé teszi a megfelelő terápiás stratégia kiválasztását. A purulens pericarditishez társuló pericardialis folyadékgyülem kezelése eltér azon folyadékgyülemek kezelésétől, amelyek neoplasma, ill. autoimmun betegség következményeként alakulnak ki. A pontos etiológiai diagnózis felállításában a képalkotó eljárások mellett döntő szerepe van a folyadék citológiai vizsgálatának, ill. a pericardium szövettani vizsgálatának is. Kiújuló kóros pericardialis folyadékgyülem esetén szükség lehet pericardioperitonealis, pericardiopleuralis sönt, ill. pericardialis ablak elkészítésére. Ez sok esetben palliatív megoldást jelent, és a pericardialis tamponád hemodinamikai következményeinek megelőzését szolgálja.

Restricted access

Az ischaemiás szívbetegség gyógyításában meghatározó jelentőségű coronaria-bypassműtétek során a szerzők leggyakrabban vena saphena magna graftot használnak az áthidalásokhoz. Tekintettel a betegek növekvő életkorára, a több társbetegségre, a rosszabb általános állapotra, alapvető jelentőségű a lehető legkisebb sebfelület kialakítása az ilyen műtétek alatt. Célkitűzés: A vizsgálatok célja az endoszkópos saphenakivétel által adott lehetőségek felmérése, illetve az így nyert saphenagraft minőségének megítélése volt. Módszer: A szerzők 24 betegnél használtak endoszkópos technikát a vena saphena kivételére coronaria-bypassműtét vagy kombinált billentyű-coronaria bypassműtét során. A kivett vénából szövettani vizsgálatra 10 alkalommal küldtek mintát a vena-endothel megítélésére. Eredmények: Sebszövődmény a módszer alkalmazása után nem volt. A kivett vénaszakaszokat a műtétek során felhasználták, két esetet kivéve, amikor a véna kis kaliberűnek bizonyult. A szövettani vizsgálat minden esetben a véna ép endothelrétegét igazolta. Következtetés: Az endoszkópos technika jól alkalmazható a vena saphena eltávolítására bypassműtétek során. Alkalmazásának a szerzők jelenlegi gyakorlatában határt szab az egyelőre hosszabb műtéti idő (amely a későbbiekben remélhetőleg rövidülni fog).

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Aref Rashed
,
Károly Gombocz
,
Magdolna Frenyó
,
Nasri Alotti
, and
Zsófia Verzár

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szívműtétek során a sternotomia utáni sebfertőzések komoly aggodalomra adnak okot, ugyanis befolyásolják a morbiditást, a mortalitást és a kórházi költségeket is. A rekonstrukció sikertelensége tovább növeli ezeket a kockázatokat, mert a sebfertőzések súlyos szövődményekkel járhatnak. Azoknak a tényezőknek a feltárása, amelyek jelentősen befolyásolhatják a sebészi kezelés sikerességét. Módszer: Egycentrumos retrospektív vizsgálat történt egymást követő 3177, medián sternotomián átesett beteg adataiból. A poststernotomiás sebfertőzések diagnózisa 60 betegnél (1,9%) volt megállapítható. Az adatok alapos elemzésével olyan tényezőket kerestünk, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a sebészi rekonstrukció sikertelenségéhez. Eredmények: A diagnózis késői felállítása mellett a pozitív sebváladék mikrobiológiai vizsgálata, a radikális sebészi rekonstrukció és a perifériás érbetegség jelentősen befolyásolja a sebészi kezelés eredményességét. A radikális sebészi rekonstrukció szignifikánsan magasabb arányban járt sikerrel, mint a hagyományos kezelés (81,8 vs. 11,1%), p<0,001. Következtetés: Szükséges azonosítani azokat a tényezőket, amelyek prediktív jelentőséggel bírnak a sebészi kezelés szempontjából, ezek segíthetnek a kezelési algoritmusok fejlesztésében és a sebészi rekonstrukciók sikerességében. Orv Hetil. 2018; 159(14): 566–570.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Erzsébet Feiler
,
Károly Gombocz
,
Győző Wrana
,
Margit Varró
,
Roland Csécs
, and
Nasri Alotti

Bevezetés: Célunk a EuroSCORE-modell pontosságának és precizitásának vizsgálata az osztályunkon operált betegek populációjában. Anyag és módszer: 2003. 01. 01. és 2005. 12. 31. között operált 1839, egymást követő beteg adatait vizsgáltuk. A műtét előtt meghatározott additív és logisztikus EuroSCORE által jósolt mortalitási értéket hasonlítottuk össze a tényleges 30 napos halálozással. A statisztikai elemzés során a módszer diszkriminatív pontosságát a C-statisztika alkalmazásával határoztuk meg. A modellek kalibrációját, illetve precizitását a Hosmer–Lemeshow-statisztikával elemeztük. Eredmények: A fenti időszakban a műtéti mortalitás 3,3% volt. Az additív, illetve a logisztikus EuroSCORE átlagértéke 4,1 ± 2,8, illetve 4,5 ± 6,1% volt. A C-statisztika alapján a görbe (Receiver Operating Caracteristic curve) alatti terület sorrendben 0,699 (0,629–0,769), illetve 0,711 (0,642–0,779). A Hosmer–Lemeshow-statisztika κ 2 -értéke 6,5 ( p = 0,475), illetve 12,5 ( p = 0,131). Következtetés: A logisztikus EuroSCORE-modell diszkriminatív ereje jó, kielégítő precizitás mellett, míg az additív EuroSCORE pontossága csak megközelíti az elfogadható szintet, ugyanakkor a kalibrációja megfelelő. Eredményeink alapján a logisztikus EuroSCORE alkalmasabb a betegek preoperatív rizikóbecslésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Aref Rashed
,
András Vígh
,
Zoltán Németh
,
Erzsébet Feiler
,
Nasri Alotti
, and
József Simon

A posztinfarktusos kamrai septumruptura az akut myocardialis infarctus szövődményeként alakul ki az esetek 1–2%-ában, és a korai mortalitás 5%-át okozza. Ez a súlyos szövődmény általában két héten belül alakul ki az infarktust követően, és az idősebb betegeket érinti. Beszámolónk egy későn kialakult septumdefektusról szól. Esetismertetés: A 75 éves férfi betegben a kamrai septumruptura több mint 2 hónappal egy kiterjedt inferoseptalis myocardialis infarctus után alakult ki, amely a jobb coronaria elzáródása következtében jött létre. A beteg több mint 2 hónapos tünetmentességet követően az infarktus után ismét kórházi felvételre került jobbszívfél-elégtelenség tünetei miatt. A diagnózist az echokardiográfia, az arteria pulmonalis katéterezése és ventrikulográfia biztosította. Koronarográfia is történt. A beteget intraaortikus ballonpumpa védelmében szállítottuk a műtőbe. A septumdefektust kör alakú politetrafluoroetilén folttal zártuk, amelyet teflon-ellen-teflon öltésekkel varrtunk a defektus pereméhez. A szignifikáns mitralisbillentyű-elégtelenség miatt mitralis pozícióba kétlemezes, mechanikus műbillentyűt implantáltunk a teljes billentyűapparátus megtartásával, a bal elülső leszálló coronariaágat vena saphena felhasználásával revascularizáltuk. Következtetés: Az eset kapcsán fontos hangsúlyoznunk, hogy lezajlott myocardialis infarctus esetén, amennyiben a beteg később jobbszívfél-elégtelenség tüneteivel kerül felvételre, gondolni kell a késői kamrai septumdefektus kialakulásának lehetőségére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Osváth
,
Viktor Vörös
,
Júlia Simon
,
Edina Hamvas
,
Tamás Tényi
, and
Nasri Alotti

Az online romantikus csalás a kiberbűnözés egyik formája, amely a közösségi média és a társkereső alkalmazások megjelenésével terjedt el. A bűnelkövetés e sajátos formájában az elkövetők szerelmi kapcsolatot imitálva csapják be az áldozatot. Feltételezhetjük, hogy a mentális zavarban szenvedő páciensek kiszolgáltatottabbak a kiberbűnözés e formájával szemben is, eddig azonban alig történtek ez irányú vizsgálatok, illetve esetközlések. Egy idős nőbeteg esetének bemutatása során összefoglaljuk az online romantikus csalás jellemzőit, valamint az áldozattá válás felismerésének és a következmények enyhítésének lehetőségeit. A 70 éves nőbeteg gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően került pszichiátriai kezelésbe, mivel férjével való konfliktust követően nagyobb mennyiségben vett be benzodiazepineket. Az öngyilkossági kísérlet hátterében online romantikus csalás és annak negatív következményei körvonalazódtak. A depresszióban és enyhe kognitív zavarban szenvedő páciens esetében az online romantikus csalás erotomán deluzív zavart és szuicid kísérletet indukált. A szakirodalomban elsőként mutatjuk be egy olyan, mentális zavarban szenvedő páciens esetét, akinél az online romantikus csalás elszenvedése erotomán típusú paranoid zavar kialakulásához vezetett. Következtetésünk, hogy mentális zavarral élő pácienseink kezelése során figyelmet kell fordítanunk online aktivitásukra is, hiszen fokozottan veszélyeztetettek arra, hogy online – romantikus – csalás áldozatává váljanak, különösen akkor, ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak. Orv Hetil. 2024; 165(5): 192–196.

Open access