Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Natália Lásztity x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Magda Antal, Andrea Regöly-Mérei, Katalin Nagy, Lajos Biró, Szabolcs Péter, Györgyi Arató, Csaba Szabó, Natália Lásztity, and Éva Martos

Az elhízás mértékének megállapítására nincs egységesen elfogadott mérőmódszer. Célkitűzés annak megállapítása, hogy milyen összefüggés van a testtömegindex, a testzsírszázalék és a haskörfogat alapján felállított kategóriák és az inzulinrezisztencia, a szérumleptin és -rezisztin koncentrációja között. Módszerek: A vizsgálatot 101 fiú és 115 lány részvételével végezték el. Mérték a testmagasságot, a testtömeget, a haskörfogatot, a testösszetételt pedig InBody3 bioimpedancia-készülékkel határozták meg. A testtömegindexet és a testzsírszázalékot a készülék számította ki. A szérumban a glükózinzulin-, a leptin- és a rezisztintartalom került meghatározásra. Az inzulinrezisztencia mértékét a HOMA IR modellel becsülték meg. Eredmények: A testzsírszázalék, a szérumleptin és -rezisztin koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt a lányok, mint a fiúk esetében. A testtömegindex, a testzsírszázalék és a haskörfogat növekedésével összhangban szignifikánsan nőtt mind a HOMA IR -érték, mind a szérumleptin koncentrációja. A túlsúlyos fiúk – akik, a testzsírszázalék alapján elhízottaknak bizonyultak – szérumleptin-koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt, mint nem elhízott társaiké. Következtetés: Mind az epidemiológiai vizsgálatokban, mind a táplálkozási intervenciókban szükséges lenne a testösszetétel meghatározása a szervezetben lezajló biokémiai változások nyomon követése érdekében.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Magda Antal, Szabolcs Péter, Andrea Regöly-Mérei, Lajos Biró, Györgyi Arató, Judit Schmidt, Katalin Nagy, Erika Greiner, Natália Lásztity, Csaba Szabó, and Éva Martos

Abstract

In the treatment of obesity, the introduction of a low-calorie diet is a fundamental requirement. The enhancement of the fiber content of food causing satiety may contribute to the observation of dietary prescriptions. Oligofructoses belong to the group of dietary fibers. Aim: To study the effects of the consumption of a low-energy diet (2,000 kcal/day) completed with Jerusalem artichoke concentrate in obese adolescents and adults. Methods: 12 obese students (6 boys and 6 girls) and 6 obese women were put on a low-calorie regimen for 12 weeks, whereas 16 obese students (10 boys and 6 girls) and 17 obese women consumed the same low-calorie diet also completed with Jerusalem artichoke concentrate containing 14 g/day oligofructose. The sensation of fullness was estimated. In addition to anthropometric parameters, serum biomarkers of lipid and carbohydrate metabolism and adipokines were determined. Results: The consumption of the low-calorie diet completed with Jerusalem artichoke concentrate resulted in a diminished sensation of hunger. The body mass index and body fat percentage decreased significantly. In girls and women, the serum levels of triglyceride also significantly reduced and the rate of insulin resistance (IR) estimated on the basis of homeostasis model assessment also improved. Conclusions: The results of this pilot study appear to demonstrate that the Jerusalem artichoke concentrate produced by a new technology can be a promising component of future diet therapy.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Magda Antal, Andrea Regöly-Mérei, Lajos Biró, Györgyi Arató, Judit Schmidt, Katalin Nagy, Erika Greiner, Natália Lásztity, Csaba Szabó, Szabolcs Péter, and Éva Martos

Az elhízás kezelésében az egyik alapvető követelmény az energiaszegény étrend bevezetése. Az ételek rosttartalmának növelése az éhségérzet csökkentésével hozzájárulhat a diéta betartásához. Az oligofruktózok az élelmi rostok csoportjába tartoznak. Célkitűzés: Oligofruktóz-tartalmú csicsókasűrítménnyel kiegészített, csökkentett energiaértékű étrend (2000 kcal/nap) hatásának tanulmányozása elhízott serdülők és felnőttek diétás kezelésében. Módszerek: Tizenkét elhízott tanuló (6 fiú és 6 lány) és 6 nő csökkentett energiaértékű étrendet fogyasztott 12 héten keresztül, míg 16 elhízott tanuló (10 fiú és 6 lány) és 17 nő a csökkentett energiaértékű étrendet 14 g/nap oligofruktóz-tartalmú csicsókasűrítménnyel készült termékekkel együtt fogyasztotta. Kiértékeltük a teltségérzetet, és meghatároztuk az antropometriai paraméterek mellett a lipid- és a szénhidrát-anyagcsere biomarkereit és az adipokinek szérumkoncentrációját. Eredmények: A csicsókasűrítménnyel kiegészített csökkentett energiaértékű étrend hatására csökkent az éhségérzet, szignifikánsan csökkent a testtömegindex és a testzsírszázalék, valamint javult a lányok és a nők szérumában a trigliceridszint és a homeosztázismodell alapján mért inzulinrezisztencia mértéke. Következtetés: Az elővizsgálat szerint az új technológiai eljárással készült csicsókasűrítmény beiktatása az étrendbe a dietoterápia ígéretes komponensének tűnik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Takács, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Árpád Patai, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, László Tiszlavicz, and Ákos Szücs

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Ákos Szücs, and László Czakó

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Párniczky, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Miklós Sahin-Tóth, Flóra Szabó, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Gábor Veres, Ákos Szücs, and Natália Lásztity

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Richárd Szmola, Gyula Farkas, Péter Hegyi, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Andrea Párniczky, Gábor Rubovszky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Ákos Pap

A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.

Open access