Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Natasa Kő x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Tanulmányunkban egy olyan, a vallásosságot multidimenzionális szemlélettel közelítő mérőeszköz hazai adaptációjának első lépéseit mutatjuk be, amelyet a tudományterület elismert szakértői (pl. Pargament, Powell és Ellison) a téma kutatásában jellemző módszertani problémák feloldására alakítottak ki. A Brief Multidimensional Measurement of Religiousness/Spirituality (A Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata, rövid változat) kérdőívet széles körű szakmai konszenzus alapján, a sok szempontú adatgyűjtések céljára fejlesztették ki. A kérdőív részletes pszichometriai elemzését 529 (Mkor = 20 év, SDkor = 2,3 év) fiatal felnőtt bevonásával végeztük.A40 kérdésből álló és 12 skálát tartalmazó BMMRS kérdőív mellett, kisebb almintákon, a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI-R), a Big Five Inventory (BFI) és a Spirituális Transzcendencia Skála (STS) is felvételre került. Afaktorelemzés során négy jól elkülönülő dimenzió bontakozott ki. A szakirodalomnak megfelelően a vallásos hit és a spirituális dimenziók meglehetősen jól megkülönböztethetőek, ami a szakirodalmi adatokkal egybeesik. További dimenzióként a konkrét vallásos tevékenységre utaló és a vallás negatív aspektusát megragadó tételek különültek el. A BMMRS kérdőív skáláinak megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutatók összességében elfogadhatónak bizonyultak, a négy vagy annál több tételből álló skálák konzisztencia együtthatói meghaladták a 0,75-ot. A kérdőív más személyiségkonstruktumokkal (BFI, TCI-R, STS) adott mintázatai a szakirodalmi adatoknak és a saját elvárásainknak megfelelően alakultak. Összességében elmondható, hogy mind a megbízhatóság, mind a konstruktum- és a kritériumvaliditás vizsgálata alapján a kérdőívet jól alkalmazható és megbízható mérőeszköznek találtuk.
Absztrakt
A tanulmányban részletesen bemutatjuk Lane és Schwartz (1987) szakaszelméletét az érzelmi komplexitásra vonatkozóan, majd ismertetjük az Érzelmi Tudatosság Szintjei Skála (LEAS) felépítését, kiértékelésének módját és a nemzetközi szakirodalomban bemutatott pszichometriai jellemzőit. Célunk az volt, hogy a skálát adaptáljuk Magyarországon, ennek érdekében reliabilitás- és validitásvizsgálatot végeztünk a LEAS rövidített, 10 tételes verzióján. Az összesen 694 főből álló hozzáférhetőségi mintán a LEAS-A-HU kérdőív mellett felvettük az Érzelmek Mérése Skála (Schutte és mtsai, 1998; Kun és mtsai, 2010) 24 tételes változatát. Az eredmények szerint a LEAS-A-HU skála megfelelő belső megbízhatósággal és értékelői megbízhatósággal rendelkezik, emellett enyhe pozitív kapcsolatot mutat az észlelt érzelmi intelligencia szinttel. Utóbbi eredmény az eszköz diszkriminatív validitását erősíti meg. A kapott eredmények összességében az Érzelmi Tudatosság Szintje Skála megbízhatóságát és érvényességét támasztják alá.
Absztrakt
Az Ekman és Friesen (1976, 1978) által összeállított alapérzelmeket kifejező képgyűjtemény méltán az arcfelismeréssel foglalkozó kutatások egyik legközkedveltebb ingeranyaga.
Tanulmányunkban a fent említett képgyűjteményből összeállított standard módszerrel, az Ekman 60 Arc Teszttel végzett hazai kutatási eredményeinkről számolunk be, melynek empirikus hátterét 208 fős (151 nő és 57 férfi) normatív minta alkotja. Kisebb almintákon az érzelmi arcfelismerésre kidolgozott módszer mellett a Big Five Inventory-t, a Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőívet, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a Torontó Alexitímia Skálát, az Érzelmi jelek csoportosítása és a Szempár-tesztet is felvettük.
Az Ekman 60 Arc Teszt skáláinak belső konzisztencia mutatói és teszt-reteszt megbízhatósága összességében jónak mondható, amely eredmények a mérőeszköz reliabilitását támasztják alá. Az Ekman 60 Arc Teszt más önjellemző módszerekkel történő összevetése a módszer érvényességét dicséri, és a képességalapú mérés hasznosságát mutatja.
Summary
Tanulmányunkban a Robbins és Kirmayer (1991) által kidolgozott Tünetinterpretáció Kérdőív pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. Vizsgálatainkban összesen 660 fő (345 egyetemi hallgató, 98 egészségügyi alapellátásban megjelenő páciens, 217 „egészséges” _
Tanulmányunkban a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (Rahe és Tolles 2002) hazai adaptációjának eredményeit szemléltetjük. Vizsgálatunk empirikus hátterét 152 személy alkotta (91 nő és 61 férfi), akiknek az átlagéletkora 29,7 év. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív mellett a Derogatis Tünetlista is felvételre került. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív skáláinak megbízhatóságát összességében jónak tekinthetjük. A stresszre adott válaszok testi és lelki tüneteit meghatározó tényezők vizsgálatakor láthattuk, hogy a kérdőív 8 skálája a pszichológiai tünetek varianciájának a 40%-át, a testi tüneteknek pedig a 23%-át magyarázza. A skálák jelentős mértékű bejósló ereje a mérőeszköz kiváló felépítését és alkalmazásának hasznosságát bizonyítja. A stressz kutatásokban újszerű, a stressz és a megküzdés balanszát jelző Globális Stressz és Megküzdési Index kiváló elemzési és interpretációs lehetőséget biztosít. A mutató szoros együttjárást mutatott a validálásra használt SCL-90R általános pszichiátriai problémákat jelző mutatójával. A Rövidített Stressz és Megküzdési Kérdőív újszerű megközelítése a kutatási alkalmazások mellett kiváló lehetőséget nyújt a különböző stresszkezelő programok hatékonyságának vizsgálatára. A mérőeszköz gyors egyéni kiértékelése lehetőséget teremt a stressz és megküzdési kapacitások mértékének és ezek balanszának visszajelzésére, ami az önsegítés és egészségnevelés fontos eszköze.
Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív, illetve az ebből kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzőit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdőív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltők életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdőív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális támaszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerű problémamegoldás-Önkontroll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertől. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amiről Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételből álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzés a következő négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstukturálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdőív különböző nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégiák stabilitását 94 fős egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz életesemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérőeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelően. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különböző élethelyzeteknek megfelelő kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak.
