Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Noémi Zsuzsanna Mészáros x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban a kollektív áldozati tudat nevű jelenség magyar nyelvű összefoglalóját kívánjuk nyújtani. Kollektív áldozati tudatról akkor beszélünk, ha egy csoport tagjai között nagyjából egybehangzóan osztott az a vélekedés, hogy a saját csoport egyszeri vagy akár sorozatos támadásoknak volt kitéve más csoportok által. Ezeket a támadásokat, amellett, hogy nem megérdemeltnek és igazságtalannak ítélik meg, olyan, a moralitás szabályait figyelmen kívül hagyó szándékos károkozásnak tartják, melyek bekövetkeztét a csoport nem volt képes megakadályozni, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez a fajta identitáskonstruálás nemcsak a saját csoport belső működésére és jövőjére, hanem más csoportokkal való kapcsolataira nézve is jelentős hatással van.

A jelenség ismertetése során kitérünk a fogalom meghatározásával és operacionalizálásával kapcsolatos problémákra. Bemutatásra kerülnek a csoportszintű áldozattá válás tapasztalatát meghatározó dimenziók, a történelmi viktimizáció eredményeképpen létrejött kollektív áldozati identitás fenntartásának és továbbadásának módjai; emellett az áldozati identitáskonstruálás jelenségének funkciói, valamint destruktív és — lehetséges — konstruktív következményei is. Végezetül, a magyar történelmi pálya sajátosságaiból eredeztethető áldozati identitásállapot jellemzőit tárgyaljuk az elmúlt évek/évtizedek magyar társadalomtudományi kutatásai és elmélkedései alapján.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access