Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Nora Boussoussou x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Munkánk az orvosmeteorológia tudománytörténeti bemutatása, amelynek célja az, hogy felhívjuk a figyelmet az orvosmeteorológia tudományterületére. Az orvosmeteorológia, sajnos, kevésbé alkalmazott szakterület az orvosok mindennapi gyakorlatában. Azonban a klímaváltozás századunk legnagyobb, új egészségügyi kihívása, amely több milliárd embert érint és tesz ki nagyobb morbiditási és mortalitási veszélynek. A meteorológiai faktorok rizikótényező hatásának ismerete új prevenciós stratégiák kialakítását teszi lehetővé, amelynek segítségével csökkenthető a globális klímaváltozás által okozott meteorológiai tényezők negatív egészségügyi hatása. A jövőben az orvosmeteorológia új horizontot tárhat fel a preventív medicina területén. A globális klímaváltozás negatív hatásai ellen való harcban az egészségügyi szakembereknek kell élen járniuk. Ahhoz, hogy az orvosmeteorológia valóban a preventív medicina elfogadott részévé váljon, nemcsak a „tanokat, hanem a tanok történetét is ismernünk kell”. Orv. Hetil., 2017, 158(5), 187–191.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Nora Boussoussou
,
Melinda Boussoussou
,
László Entz
, and
Attila Nemes

Bevezetés: A meteorológiai paraméterek cardiovascularis betegségekre gyakorolt hatásának kutatása új prevenciós stratégiák kialakulását teszi lehetővé. Célkitűzés: A szerzők a meteorológiai paraméterek és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási kapcsolatának elemzését tűzték ki célul. Módszer: Retrospektív vizsgálatban a Semmelweis Egyetem, Érsebészeti Klinikán 2010-ben kezelt betegek (n = 343) klinikopatológiai jellemzőit és esetszám-előfordulási arányát elemezték légköri paraméterhatásokkal való összefüggésben. Eredmények: A kórképek előfordulásában szezonális variabilitást észleltek (p = 0,0001), téli esetszám-emelkedéssel. Napi esetszám-emelkedés (n≥3) 62,5%-ban fronthatással bíró napokon fordult elő. Szignifikáns korreláció volt kimutatható a napi hőmérséklet-ingadozás (p<0,0001), a napi légköri nyomásingadozás (p = 0,0034), illetve az alacsony napi maximum-hőmérséklet (p<0,0001) és az akut cardiovascularis betegségek előfordulási aránya között. Fronthatással bíró napokon a 66 éves életkor feletti betegarány nagyobb volt (64%). A kockázati tényezők közül a hypertonia mutatott frontérzékenységet. Következtetések: A meteorológiai paraméterek minor kockázati tényezőnek tekinthetők az akut cardiovascularis megbetegedések kialakulásában. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1078–1082.

Open access