Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Norbert Kiss x
Clear All Modify Search
Authors: Norbert Németh, Ferenc Kiss, István Furka and Irén Mikó

Absztrakt

A haemorheologiai paraméterek, mint a teljes vér- és plasmaviszkozitás, a haematocrit, a fibrinogénkoncentráció, valamint a vörösvérsejtek microrheologiai tulajdonságai (vörösvérsejt-deformabilitás és -aggregatio) fontos szerepet játszanak a szöveti perfusio biztosításában. A keringés különböző szakaszain e haemorheologiai paraméterek változatos és egymásra kölcsönösen ható összefüggései nagyban meghatározzák a haemodynamicai tulajdonságokat is. A bármely okból megváltozott haemorheologiai status az érfalra kifejtett nyíróerőprofil megváltozása révén közvetlenül hat az endothelialis funkcióra, a mikrokeringés területén a vörösvérsejt-deformabilitásban és -aggregatióban bekövetkező romlás (rigidebb vörösvérsejtek jelenléte, illetve fokozott vörösvérsejt-aggregatio) lassítja a mikrokeringést. Sebészeti vonatkozású kutatásokban a különböző beavatkozásoknál szükségszerűen alkalmazott érleszorítások-felengedések ischaemia-reperfusiós következményekkel járnak, ami számos ponton hat a vörösvérsejtek tulajdonságaira: pH-, ozmolaritás- és laktátkoncentráció-változás, szabadgyök-reakció okozta károsodások, NO-hatások, mechanikus trauma. E folyamatok pontos feltárása, a változások reverzibilitás-irreverzibilitás határának megtalálása segíthet a szöveti perfusióban, a mikrokeringésben bekövetkező változások jobb megértésében, a megelőzési és terápiás vonatkozások, lehetőségek kidolgozásában. A kísérletes sebészet kihívásai kiterjednek ezenkívül a különböző mérőmódszerek összehasonlíthatósági kérdéseire, a kísérleti/laboratóriumi állatfajok közötti különbségek jobb megértésére, hogy az eredmények értékelhetősége biztonságosabb legyen, s hogy az eredeti, klinikai kérdésre keresett válasz is közelebb kerülhessen a hasznosíthatósághoz.

Restricted access
Authors: Norbert Kiss, Dóra Plázár, Kende Lőrincz, András Bánvölgyi, Sándor Valent and Norbert Wikonkál

Absztrakt:

A hidradenitis suppurativa (HS) a szőrtüszők krónikus és rekurráló gyulladásos betegsége, mely elsősorban az apokrin verejtékmirigyekkel borított bőrterületeket érinti. A HS időszakosan fellángoló, súlyos életminőség-romlással járó kórkép, mely jellemzően a reproduktív korú fiatal felnőtteket, a 20–40 éves korosztályt érinti. Nőkben akár 3-szor gyakrabban fordul elő. Klinikai megjelenésére jellemzők a fájdalmas, hegesedő csomók és abscessusok, melyek leginkább a hónaljban, a genitalis régióban, az ágyéknál, az emlőkön, illetve a perianalis régióban fordulnak elő. A HS nagyon gyakran jár együtt igen nagy mértékű fájdalommal, bűzös váladékozással, melyek együttesen jelentős pszichológiai stresszhez, szociális stigmához vezetnek. Célunk elsősorban az volt, hogy felhívjuk a figyelmet erre az egyelőre kevéssé ismert betegségre, különösen a nőgyógyász kollégáink körében, ugyanis – a betegség típusos lokalizációja miatt – a betegek sokszor őket keresik fel először tüneteik jelentkezésekor. A kórképet a klinikai tünetek alapján a Hurley-féle stádiumbeosztással osztályozzuk. A HS kezelésével kapcsolatban számos klinikai vizsgálat történt az utóbbi években. Több gyógyszer jó terápiás hatásáról is beszámoltak, azonban az esetek többségében a terápia többszöri váltására is szükség van. A kezelés kiválasztásakor azonban nem elég a HS súlyossága alapján mérlegelnünk, ügyelnünk kell a beteg egyéb társbetegségeire, valamint egy esetlegesen fennálló terhességre, ilyenkor ugyanis nem minden elérhető szer választható. A HS nemcsak bőr-, de nőgyógyászati szempontból is fokozott odafigyelést és körültekintést igénylő betegség. Megfelelő kezeléssel ugyanakkor hosszan tartó remisszió érhető el. Orv Hetil. 2019; 160(8): 291–299.

Open access

The Performance of Local Health Provision Networks

The Case of the Hungarian Managed Care Organizations

Authors: Viktória Bodnár, Dávid Dankó, György Drótos, Norbert Kiss, Márk Molnár and Éva Révész

Public management literature, using network theories, is basically directed at examining and explaining how policy networks work. Much less attention is paid to analyze local service provision networks. In our paper we explore how a network management model can be used to describe local health provision networks, how the performance of local networks is influenced by network characteristics, and how these local networks can be connected to policy networks. We use the framework created by Benson (1975; 1982) and “rediscovered” by Hudson (2004) to examine the case of Hungarian managed care organizations. We find that this model can be applied to examine the perform­ance of local service provision networks as well as the policy level factors behind them.

Restricted access
Authors: Fanni Virág Ralovich, Norbert Kiss, Krisztina Horváth, Sarolta Kárpáti and Márta Medvecz

Absztrakt:

A szerzők a ritka, örökletes kötőszöveti betegségek közé tartozó Ehlers–Danlos-szindrómacsoportra vonatkozó korszerű, nemzetközi osztályozáson alapuló klinikai ismereteket foglalják össze. Az Ehlers–Danlos-szindrómacsoport vezető tünete az ízületi hipermobilitás, a bőrhiperextenzibilitás és az általános szöveti fragilitás. Az Ehlers–Danlos-szindróma klinikailag és genetikailag nagyfokú heterogenitást mutató multidiszciplináris jelentőségű betegségcsoport. A szindróma egyes altípusai elsősorban az életminőséget rontják, de bizonyos formái súlyos, fatális kimenetelű vascularis és intestinalis komplikációkhoz vezethetnek. A nemzetközi gyakorlatban nagy esetszámban megvalósult genotípus-fenotípus korrelációs vizsgálatok szolgáltatta adatok alapján a szindróma klinikai alcsoportjainak új osztályozását vezették be. Az Ehlers–Danlos-szindrómák 2017-ben közreadott korszerű, nemzetközi nozológiája 13 klinikai alcsoportot különít el, megadva azok genetikai hátterét, öröklődésmenetét, és definiálja az egyes altípusok major és minor diagnosztikus kritériumrendszerét. Az Ehlers–Danlos-szindrómák összetett, multidiszciplináris tüneteit a differenciáldiagnosztikai gondolkodást segítő összefoglaló táblázatba gyűjtöttük össze. A mindennapi orvosi gyakorlatban az Ehlers–Danlos-szindrómák által érintett betegek azonosítása a klinikai gondozás feladatainak meghatározását és ezáltal a súlyos szövődmények prevencióját szolgálja. Orv Hetil. 2019; 160(16): 603–612.

Open access
Authors: Orsolya Kiss, Anna-Mária Tőkés, Sándor Spisák, Anna Szilágyi, Norbert Lippai, A. Marcell Szász and Janina Kulka

Bevezetés: Az adenoid cysticus carcinoma a nyálmirigyeket érintő rosszindulatú daganat, ritkán azonban az emlő mirigyeiből is kiindulhat. A nyálmirigyből kiinduló forma nagyon agresszív kimenetelt mutat, az emlőmirigy adenoid cysticus tumora azonban általában igen kedvező prognózissal bír. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az emlőmirigyből és nyálmirigyből kiinduló adenoid cysticus carcinoma esetek miRNS-mintázatának összehasonlítását. Módszer: Két-két, emlőből és nyálmirigyből származó adenoid cysticus carcinoma és egy-egy normális emlő- és nyálmirigyszövetet vizsgáltak. A miRNS-profilt Affymetrix® Gene Chip segítségével határozták meg. Eredmények: Egyes miRNS-ek expressziója emlő- és nyálmirigy-eredetű tumorokban eltért a normális kontrolljukhoz képest: a let-7b expressziója a nyálmirigy-eredetű tumorokban fokozott, míg emlőmirigyből származó adenoid cysticus carcinoma szövetekben csökkent volt, a miR-24 expressziója pedig ezzel ellentétesen változott: emlőeredetű adenoid cysticus carcinoma szövetekben emelkedést mutatott, míg a nyálmirigy tumoraiban csökkent mértékben expresszálódott. A miR-181a-2* kizárólag a nyálmirigy-eredetű adenoid cysticus carcinoma esetekben volt detektálható. Következtetések: A gének poszttranszkripcionális szabályozása révén egyes miRNS-ek eltérő expressziója részleges magyarázatot adhat a két szerv adenoid cysticus tumorainak eltérő klinikai lefolyására. Orv. Hetil., 2013, 154, 963–968.

Open access
Authors: Ádám Bach, Ferenc Tóth, Vera Matievics, József Géza Kiss, József Jóri, Beáta Szakál, Norbert Balogh, Alexandra Soós and László Rovó

Bevezetés: Az akusztikusan kiváltott corticalis válaszok mérése objektív módon teszi lehetővé, hogy a hallórendszer legmagasabb szintjének működéséről kapjunk információkat. Célkitűzés: A szerzők célja egy új, a klinikai gyakorlatban is rutinszerűen alkalmazható, az akusztikusan kiváltott corticalis válaszok mérésére alkalmas eszköz, a HEARLab bemutatása és ép hallású egyénekben a vizsgált paraméterek standardjainak felállítása volt. Módszer: 25 ép hallású felnőtt beszédhangok által kiváltott válaszait vizsgálták, emellett frekvenciaspecifikus tesztelést is végeztek. Eredmények: A corticalis válaszok latenciájának és amplitúdójának elemzése során kapott eredmények alátámasztják a nemzetközileg is újnak számító eljárással kapcsolatban leírtakat. Következtetések: A HEARLab a hagyományos audiológiai vizsgálómódszerek nehezítettsége esetén kiváló segítség lehet. A vizsgálat kooperációra képtelen egyéneknél is elvégezhető, akár hallókészülék használata mellett is, továbbá a vizsgálat frekvenciaspecifikus és nem igényel altatást. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1524–1529.

Restricted access
Authors: István Takács, Ilona Benkő, Erzsébet Toldy, Norbert Wikonkál, László Szekeres, Edit Bodolay, Emese Kiss, Zoltán Jambrik, Boglárka Szabó, Béla Merkely, Zsuzsa Valkusz, Tibor Kovács, András Szabó, Orsolya Grigoreff, Zsolt Nagy, Judit Demeter, Henrik Csaba Horváth, Nóra Bittner, Szabolcs Várbíró and Péter Lakatos

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A probléma megoldása széles körű összefogást sürget. Ezt felismerve, a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a D-vitamin-hiány jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól. A társaságok szakmai irányelvei mellett ennek a konszenzusnak az eredménye iránymutatást ad a gyakorló orvosoknak a D-vitamin-hiány megelőzéséhez és kezeléséhez. Emellett szeretné ráirányítani a szakmai döntéshozók és a laikus közönség figyelmét a probléma fontosságára.

Open access