Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Norbert Pásztor x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Norbert Pásztor, Zoltán Kozinszky, and Attila Pál

Kis súlyú magzatnak definíció szerint az adott terhességi korhoz tartozó magzati súlyeloszlás alsó 10 percentilisébe eső magzatot nevezzük. A kis súlyú magzathoz köthető terhességek nagyobb részében nem igazolható semmilyen kóros állapot, míg más esetekben a magzat méhen belüli növekedési elmaradásának valamilyen súlyos kórélettani oka van. A kis súlyú, veszélyeztetett csoportba tartozó magzatok felismerése, nyomon követése és kezelése kiemelt szülészeti és neonatológiai jelentőséggel bír. A szerzők a legújabb nemzetközi útmutatások alapján foglalják össze a magzat növekedési elmaradásának okait, klinikai jelentőségét és a szűrési lehetőségeket. A közleményben a szerzők áttekintik a kis súlyú magzatok monitorizálásának gyakorlatát, illetve a szülés optimális időben történő indításának irányelveit. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1301–1305.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Norbert Pásztor, Borbála Eszter Hegyi, Attila Badó, and Gábor Németh

Absztrakt:

A világ egyes részein a népesség nagyarányú növekedése komoly gazdasági és népegészségügyi kihívást jelent, míg más országokban a hatékony fogamzásgátlási igényt személyes motivációk határozzák meg. A jelenleg széles körben hozzáférhető fogamzásgátlási módszerek java része a nők feladata, míg igen korlátozott azoknak a módszereknek a száma, amelyekért a férfi a felelős. Korábbi tanulmányok alapján ismert, hogy a terhességek jelentős hányada nem kívánt terhesség, illetve, hogy lehetőség esetén a férfiak a fogamzásgátlásban nagyobb szerepet vállalnának. Többek között emiatt indultak el az elmúlt évtizedekben olyan vizsgálatok, amelyek egy megfelelő férfi hormonális fogamzásgátlási módszer kifejlesztését tűzték ki célul. A módszer alapja a külsőleg bevitt hatóanyaggal az agyalapi mirigy folliculusstimuláló és luteinizáló hormon elválasztásának gátlása, amely következményesen gátolja a here tesztoszteron- és spermiumtermelését is. A témában megjelent tanulmányok először tesztoszteronszármazékot, majd annak elégtelensége miatt tesztoszteron-gesztagén kombinációt alkalmaztak, később megjelentek a szintetikus androgén vegyületek is. Az elért eredmények egyelőre nem teszik lehetővé az ilyen jellegű fogamzásgátló módszerek biztonságos, széles körű alkalmazását, de a jövőben elképzelhető, hogy az akadályok leküzdését követően, a fogamzásgátlás területén a férfiak is több lehetőséget kapnak. Orv Hetil. 2017; 158(46): 1819–1830.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Fejes, Norbert Pásztor, Lilla Karczagi, Ádám Brzózka, István Király, Zita Morvay, and András Palkó

Absztrakt:

Az önkéntelen gyermektelenség a reproduktív korban lévő párok nagyjából 9–15%-át érinti. Ismert, hogy a gyermektelenség jelentős részének hátterében a férfi reprodukciós működési zavara áll. A férfimeddőség kivizsgálásának elengedhetetlen részét képezik a képalkotó módszerek, melyek közül is a gyakorlatban az ultrahangvizsgálatok bírnak kiemelt jelentőséggel. A jelen tanulmányban az elsődleges célunk, hogy összefoglaljuk az ultrahang-diagnosztika szerepét a gyermektelenség okának tisztázásában. Technikai és metodikai szempontok szerint csoportosítva bemutatjuk azokat a vizsgálati eredményeket, melyek a páciens további kivizsgálását és kezelését alapvetően befolyásolhatják. A here vizsgálatában új, ígéretes módszernek tekinthető a szonoelasztográfia. A strain elasztográfia a szövet rugalmasságát jeleníti meg, melynek alapján a vizsgált terület szöveti szerkezetéről additív információ nyerhető. A módszer a hagyományos ultrahangvizsgálat kiegészítéseként egyre több helyen elérhető, de szerepe a férfimeddőség kivizsgálásának menetében még nem meghatározott. Orv Hetil. 2018; 159(21): 815–822.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csenge Csorba, Norbert Pásztor, Emese Szalma, Gabriella Kovács, András Palkó, and Zsuzsanna Fejes

Absztrakt:

Az endometriosissal küzdő betegek száma, ezen belül az atípusos megjelenési formák előfordulása is folyamatosan növekszik, ez pedig a képalkotó diagnosztát is növekvő kihívás és fejlődés elé állítja. Retrospektív módon a 2016 és 2018 közötti, női páciensek esetében végzett ultrahangvezérelt intervenciós vizsgálatokat tekintettük át, melyek ismeretlen dignitású hasfali terime miatt történtek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködő diagnosztikai központjainkban. A hasfali eltérések közül egyet CT-, a többit ultrahangvizsgálat során észleltük mellékleletként. Összesen 12 eset felelt meg a beválogatási feltételeknek. A betegek átlagéletkora 59 év (29–79 év), az eltérések átlagos mérete 34,4 mm (20–49 mm) volt; az anamnézisben hasfali műtét 8 esetben szerepelt. A kivizsgálás indikációja minden esetben malignus folyamat vagy annak gyanúja volt, a mintavételt 4 esetben MRI-vizsgálat előzte meg. Ezeken kívül további 2 esetben a hasfali képlet excízióját nem előzte meg ultrahangvezérelt mintavétel, az endometriosis diagnózisát az eltávolított képlet patológiai vizsgálatával állítottuk fel. Egy esetben a szövettani diagnózis primer, serosus típusú epithelialis malignus tumort, hat esetben metasztázist, hat esetben endometriosist, egy esetben pedig hasfali tályogot igazolt. Az endometriosis a fiatalabb korosztályban fordult elő. Fiatal, praemenopausában lévő nőbetegek hasfali képletének eseteiben az endometriosis valószínűsége kifejezetten nagy, főként, ha az anamnézisben szülészeti vagy nőgyógyászati műtét is szerepel. Az elváltozás felismerésében, illetve a későbbi sebészi kezelés megtervezésében az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1402.

Open access