Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Oguz Kelemen x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A dohányzás megelőzését és a leszokást segítő intervenciók a jelenleg ismert legköltséghatékonyabb egészségügyi eljárások közé tartoznak. Értékük felbecsülhetetlen a serdülőkori dohányzást tekintve, hiszen a felnőtt dohányosok többsége serdülőként kezd el dohányozni. Emellett jól ismert irodalmi adat, hogy minél korábban kezdi el valaki a dohányzást, annál nehezebb leszoknia, és a dohányzás következményei egy életen keresztül elkísérik. Ebben a közleményben a serdülőkkel foglalkozó orvosok számára összefoglaltuk azokat a módszereket és beavatkozásokat, amelyekkel a serdülőkori dohányzás visszaszorítható. A nemzetközi irányelvek praktikus és rövid intervenciókat ajánlanak, melyek jól alkalmazhatók a mindennapi orvosi gyakorlatban. A dohányzás megelőzésében az egészségügyi ellátást végző orvosok szerepe kulcsfontosságú. A társadalom szemében az orvos elismert személy, aki hiteles információkat nyújthat a dohányzásról és a leszokásról. Kutatások igazolták, hogy az orvosi praxis serdülőkorú páciensei körében egy rövid, célvezérelt beszélgetéssel a dohányzás prevalenciája tovább csökkenthető. A XXI. század egyik kiemelt egészségügyi kihívása a dohányzás visszaszorítása, melyet már gyermek- és serdülőkorban el kell kezdeni. Erre hatékony, klinikai vizsgálatokkal alátámasztott módszerek állnak rendelkezésünkre, melyek ismerete nélkülözhetetlen a serdülőkkel foglalkozó orvosok számára. Orv Hetil. 2018; 159(15): 593–602.

Restricted access

Absztrakt:

Ismert népegészségügyi tény, hogy Magyarországon a korai halálozás megelőzhető lenne dohányzásleszokással, alkoholabsztinenciával, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és az adherencia növelésével. Az orvos–beteg találkozások többségén ezek a területek előtérbe kerülnek. A szakirodalom azt is alátámasztotta, hogy az egészség-magatartás megváltoztatásában az egyén számára nem a külső információ dominál, hanem a saját, belső motivációja. Ebből a felismerésből született az úgynevezett „motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer. Az interjú során az orvos irányított kérdésekkel feltárja a kliens motivációit, erősségeit, erőforrásait, és ezeket állítja a beszélgetés fókuszába. Minél mélyebben és minél többet beszél az interjúalany a viselkedésváltozásról, annál nagyobb a változás esélye. Ugyanakkor az interjú folyamán a kliens szóba hozhatja ellentmondásos érzelmeit és gondolatait is a változással kapcsolatban. Orvosként ezt az ambivalenciát különböző kommunikációs stratégiák segítségével érdemes megvilágítani és feloldani. Továbbá a megfelelő orvos–beteg kapcsolat kialakítása is nélkülözhetetlen eleme a motivációs interjúnak. Ha ez a kapcsolat optimális, akkor a kliens nyíltan fog beszélni saját motivációiról és ellenállása csökken, ami szintén jobb kimenetelhez vezet. Az egészség-magatartás megváltoztatásában a motivációs interjú a „Hogyan?” kérdése helyett inkább a „Miért?”-re fókuszál, és azon belül is nem a meggyőzésre, hanem a kliens saját, belső motivációira épít. Valószínűleg ezért vált nemzetközileg is elismert és evidenciákon alapuló módszerré. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1331–1337.

Restricted access
Authors: Dávid Pócs, Róbert Kovács, Tímea Óvári, Csaba Erdős and Oguz Kelemen

Absztrakt:

Bevezetés: Minél kevesebb ideje dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a sikeres leszokásra. Ezért a 14–35 év közötti dohányzók leszokásának támogatása kulcsfontosságú a dohányzás hazai prevalenciájának csökkentésében. Ebben a korosztályban az egyik legnépszerűbb internetes felület a Facebook, mely alkalmas lehet korcsoport-specifikus leszokási támogatásra. Célkitűzés: Kutatásunk arra törekszik, hogy feltárja egy leszokást segítő Facebook-oldal követésének hatásait a 14–35 éves korosztály dohányzási szokásaira és attitűdjére. Módszer: A szerzők által több mint egy éve működtett Facebook-oldal 3278 követője körében online felmérést végeztünk. A 14–35 éves korosztályból összesen 332 fő töltötte ki a kérdőívet (n = 332). A demográfiai adatok mellett felmértük a válaszadók dohányzási szokásait, a Facebook-oldal használatának gyakoriságát és időtartamát, illetve a leszokással kapcsolatos ismeretek, dohányzási szokások és attitűdök változását. Eredmények: A vizsgált populáció átlagéletkora 22,57 ± 5,08 év volt, melyből 65% jelenleg dohányzó, 12% leszokott dohányzó és 23% nem dohányzó. Azok a jelenleg dohányzók, akik gyakrabban és hosszabb ideje használták a Facebook-oldalt, szignifikánsan többen számoltak be dohányzási szokásaik és leszokási attitűdjeik pozitív változásáról (p<0,05). Bár a leszokást tervezők között a szokások és attitűdök pozitív változása szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő (p<0,01), azoknál is 12–25% közötti attitűdváltozást észleltünk, akik nem tervezték a leszokást. A nem dohányzók pozitív attitűdváltozása szignifikánsan magasabb volt a faluban élő, alacsony iskolázottságú lakosság körében (p<0,01). Következtetés: A vizsgált Facebook-oldal pozitív irányban befolyásolta a 14–35 éves korosztály leszokási ismereteit, dohányzási szokásait és attitűdjeit. A Facebook-oldal tartalmai szabadon felhasználhatók a 14–35 éves páciensek leszokásának támogatásában, valamint a Facebook-oldal követése javasolható dohányzó és nem dohányzó fiataloknak egyaránt. Orv Hetil. 2019; 160(6): 220–227.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet idején a Szegedi Tudományegyetemen a negyedéves orvostanhallgatók Orvos-beteg kommunikációs gyakorlata is online történt. A gyakorlat a videóanalízis módszerén alapul, szimulált páciensek bevonásával történik, kiemelt hangsúlyt fektetve a személyközi interakciókra, így az online megvalósítás rendkívül nagy kihívást jelentett. Célkitűzés: Az online Orvos-beteg kommunikációs gyakorlattal kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. A hagyományos, személyes jelenléten alapuló és az online gyakorlatok összehasonlítása. Az online gyakorlatokkal kapcsolatos hallgatói értékelések elemzése. Módszer: Az online megvalósításhoz a Zoom ingyenes változatát használtuk. A gyakorlatok ötfős kiscsoportokban egy oktató családorvos vezetésével és egy szimulált páciens részvételével zajlottak. Valamennyi hallgató részt vett egy szituációban, amit rögzítettünk. A felvételek megtekintését közös elemzés, értékelés követte. A hallgatók anonim online kérdőív segítségével értékelték a kurzust. Az adatokat leíró statisztikai módszerekkel, a szöveges válaszokat kvalitatív módon elemeztük. Eredmények: A kérdőívet a hallgatók 74,4%-a, 64 fő töltötte ki. Valamennyi kérdés esetén a hallgatók többsége (78,1–100%) jó (4) vagy kiváló (5) értékelést adott. A legmagasabb átlagpontszámot (4,95 ± 0,21) a gyakorlati oktatók szakmai felkészültsége, míg a legalacsonyabbat az elméleti rész témaválasztása (4,06 ± 1,02) kapta. A szöveges értékelések alapján a hallgatók többsége elégedett a kurzussal, örömmel vennének rajta többször részt, a személyes megvalósítást azonban előnyben részesítenék az online formával szemben. Következtetések: Az online gyakorlat megvalósítása sikeres volt, sok szempontból megfelelően helyettesítette a hagyományos formát. A hallgatói értékelés nem volt rosszabb az előző évek eredményeinél. A személyes kontaktus hiánya limitáló tényező, ezért az online gyakorlat nem tekinthető a személyes kommunikációs tréning alternatívájának, hanem olyan önálló képzési forma, amely jelentősen hozzájárulhat a hatékony, modern oktatáshoz. Orv Hetil. 2020; 161(33): 1355–1362.

Open access
Authors: Szabolcs Kéri, György Szekeres, Nóra Bagóczky, Zoltán Janka, György Benedek, Oguz Kelemen and Rita Erdélyi

A szkizofrénia neurokognitív vizsgálatai ellentmondásos eredményekkel szolgáltak a betegségben tapasztalható memóriazavar jellegével kapcsolatban. Jelen vizsgálatunkban a KNOWLTON és munkatársai által leírt (1994) valószínűségi kategorizációs feladatot alkalmaztuk a tudatos és kontrollált explicit, valamint a tudattalan és automatikus implicit memóriafolyamatok tanulmányozására. Eredményeink szerint a szkizofrén betegek az egészséges kontrollszemélyekhez hasonlóan képesek voltak kategorizációs teljesítményüket növelni a inger-válasz asszociációs folyamat során. Ezzel ellentétben a kategóriatagok tudatos azonosításánál jelentős károsodás volt tapasztalható. Adataink az explicit memóriafunkciókhoz kapcsolódó mediotemporális területek károsodására utalnak, míg a neostriatális implicit rendszer viszonylagosan megkíméltnek mutatkozott.

Restricted access