Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Olivér Kovács x
  • All content x
Clear All Modify Search

This paper addresses the hottest potato of economics today, namely why the profession seems to have been lulled into a sense of false security in spite of flourishing economic models as well as subfield-knowledge in various disciplines? The embarrassing question of the Queen of England ‘why did nobody see the crisis of 2008 coming’ emblematically signalled the failure of the collective imagination of the entire profession to understand the system and its emerging patterns. The present paper can be seen therefore as a clarion call for grounding a shift towards an economics barded with the lessons learnt in complexity science in shaping modern governance.

Open access

This paper offers some ammunition to better understand Hungary’s position in the IMD World Talent Report 2015 (IMD WTR 2015). First, it gives a brief overview of the methodology of the IMD WTR by highlighting its main features. Second, it presents the 2015 ranking and puts the focus on Hungary’s withering talent competitiveness. The paper conveys the message that an overarching and consistent reform package is a must in the education system to foster talent utilisation. However, such a package is likely to be insufficient unless economic policy addresses the relevant shortcomings of the Hungarian innovation ecosystem.

Restricted access
Society and Economy
Authors: Krisztina Perlaky-Tóth, Olivér Kovács, and Jacqueline Dufalla
Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Xuanbo Dong, Olivér Kovács, and Anita Veres
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Olivér Rosero, Tibor Kovács, Péter Ónody, László Harsányi, and Attila Szijártó

A gastrointestinalis traktus a táplálék feldolgozásában betöltött emésztő-, illetve felszívófunkcióján túl kiemelkedő jelentőséggel bír a béllumenben lévő patogénekkel szemben, megakadályozva azok keringésbe jutását, és fontos szerepet játszik az immunhomeosztázis fenntartásában. Bakteriális transzlokáció alatt a gyomor-bél rendszer életképes baktériumainak vagy bakteriális termékeinek különböző, extraintestinalis szövetekbe jutása értendő. A kóros jelenséget számos klinikai kórkép kapcsán azonosították. A bakteriális transzlokáció kialakulására prediszponáló, alapvető feltételek közé tartozik a bél mikroflórájának megváltozása, a nyálkahártya-integritás sérülése, valamint a gazdaszervezet immunhiányos állapota. A bakteriális transzlokáció fellépése megnövekedett szövődményekkel és mortalitási rátával párosul, ezért a jövőben fontos mérlegelendő szempontot kell képeznie a kockázati csoportba tartozó betegek terápiás algoritmusának felállítása során. Orv. Hetil., 2014, 155(8), 304–312.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Csordás, Olivér Eipel, Márta Hegyi, Monika Csóka, Éva Pap, and Gábor Kovács

A kemoterápiás szerek farmakokinetikai paramétereinek pontos monitorozása elengedhetetlen, hiszen számos mellékhatással járhatnak. Célkitűzés: Nagy dózisú methotrexatkezelések farmakokinetikájának és toxicitásának vizsgálata akut lymphoid leukaemiás gyermekekben. Betegek és módszerek: ALL-BFM 1995 és 2002 protokollok szerinti 5 g/m2/24 óra dózisú methotrexatkezelésre 43 gyermeknél (28 fiú, 15 lány, átlagéletkor 7,03 év) 147 esetben került sor. A methotrexat- és 7-hidroxi-methotrexat-szint-meghatározást nagy nyomású folyadékkromatográfiával végezték a szerzők az infúzió beadását követő 24., 36., 48. órában. Vizsgálták a fellépő máj- és vesetoxicitást, vérképet, a grade III/IV mucositis kialakulását. Eredmények: A methotrexat koncentrációja az esetek 72,5%-ában a terápiás tartományba (30–100 µmol/l) esett. Az ismételt kezelések hasonló methotrexatszinteket eredményeztek. Hepatotoxicitás 17%-ban, hypoproteinaemia 48,9%-ban fordult elő a kezeléseket követően. Szignifikáns korreláció állt fent a 7-hidroxi-methotrexat- és a szérumkreatinin-szintek között (p<0,05). Következtetések: Az 5 g/m2 dózisú kezeléseket követően megbízhatóan lehetett a terápiás szérumszinteket biztosítani. A kialakult mellékhatások enyhék és reverzíbilisek voltak. A 7-hidroxi-methotrexat-szintek monitorozása talán hasznosabb a methotrexatszintekénél. Orv. Hetil., 2011, 152, 1609–1617.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Ónody, Olivér Rosero, Tibor Kovács, Dávid Garbaisz, Viktor Hegedüs, Gábor Lotz, László Harsányi, and Attila Szijártó

Absztrakt

Bevezetés: A vékonybél ischaemiás-reperfusiós (I-R) károsodása napjainkban is magas mortalitással járó kórkép, mely az arteria mesenterica superior (AMS) occlusiója vagy keringési redisztribúció során jöhet létre. Kísérletünk célja a posztkondicionálás lokális és távoli szervekre kifejtett protektív hatásának vizsgálata volt, patkányvékonybél ischaemiás-reperfusiós modelljében. Módszerek: Hím Wistar-patkányokon az AMS 60 perces occlusióját hoztuk létre. Az állatokat (n = 30) három csoportra osztottuk: áloperált (Álop), I-R kontroll (I-R) és posztkondicionált (PC). Az utóbbi csoportban a kirekesztést követően 2 percen át 6 ciklusban 10 másodperces felengedés és reocclusio repetitív ismétlése után került sor reperfusióra. A 6 órás reperfusio végén az állatokat exsanguináltuk, a vékonybél mindhárom szakaszából, illetve a tüdőből, a veséből és a májból szövettani mintákat vettünk, valamint nyálkahártya-kaparékból homogenizátumot készítettünk az antioxidáns status meghatározása céljából. Eredmények: A kontrollcsoportban nagyobb szöveti destrukcióra utaló jeleket észleltünk a vékonybelek, a tüdő, a vese és a máj tekintetében egyaránt. A károsodás mértékével összhangban a „wet/dry” ratio (p = 0,026) és a szérumkreatinin (p = 0,013), ASAT (p = 0,038), LDH (p = 0,028) és CK (p = 0,038) szintjének szignifikáns emelkedése volt mérhető a kontrollcsoportban a posztkondicionált csoporthoz képest. Javult továbbá a vékonybél-nyálkahártya antioxidáns statusa és a szérum-IL-6 koncentrációja (420 pg/ml vs. 188 pg/ml). Következtetés: A posztkondicionálás csökkentette a vékonybél lokális ischaemiás-reperfusiós károsodását. A strukturális károsodás mérséklődésén túlmenően javult a szisztémás antioxidáns status, és csökkent a távoli szervek károsodása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Olivér Koós, Tibor Kovács, András Fülöp, Damján Pekli, Péter Ónody, Péter Lukovich, László Harsányi, Péter Kupcsulik, Oszkár Hahn, and Attila Szijártó

Absztrakt

A máj rendhagyó keringéséért két afferens (arteria hepatica, vena portae) és egy efferens rendszer (venae hepaticae) felelős. Speciális vérellátásának köszönhetően az akut, izolált – szelektíven egy-egy érképletet érintő – vascularis okklúziók eltérő, életet veszélyeztető klinikopatológiai tünetegyütteshez vezethetnek, ezért azonnali felismerésük elengedhetetlen a máj állapota, illetve a beteg túlélésének szempontjából egyaránt. Akut keringészavarok kialakulásával elsősorban májműtétek kapcsán kell számolnunk. Az adekvát terápia mielőbbi megkezdése szempontjából kiemelten fontos a kóros keringési állapotok sajátosságainak pontos ismerete. Jelen tanulmány célja a szelektív posztoperatív keringési anomáliák etiológiájának, illetve tünettanának bemutatása, továbbá javaslat megfogalmazása a diagnosztikai lépések és a lehetséges terápia terén klinikai esetek ismertetése alapján. A szerzők bemutatják a májsebészetben használatos vascularis kirekesztés (Pringle-manőver) okozta ischaemiás-reperfúziós májkárosodást is. Orv. Hetil., 2015, 156(48), 1938–1948.

Open access