Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Olivér Nagybányai Nagy x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
A személyiségstruktúra feltérképezésének egyik legnépszerűbb irányzatként a Big Five alapú kérdőívek a hazai tesztalkalmazásban is meghatározó szerepet töltenek be. A magyar lexikális kutatásokban kapott sajátos eltérések miatt az ötfaktoros modellen alapuló mérőeszközök adaptálása terén speciális körültekintés szükséges. Részben a faktorok sorrendje, részben pedig a sokat vitatott ötödik faktor tartalma miatt indokolt a korábbi eredmények, illetve azok értelmezésének áttekintése. Mivel úgy tűnik, hogy a Facet5 teszt skálái tartalmilag jól illeszthetők a hazai faktorstruktúra ezen sajátságaihoz, ezért a kérdőív online változatának pszichometriai jellemzőit is megvizsgáltuk egy nagyobb (N = 1035) magyar mintán. Bár a konfirmatív elemzésben egyes illeszkedési mutatók az angol eredetihez hasonlóan elmaradnak az elvárt szinttől, ennek ellenére a Facet5 teszt magyar változata a skálák megfelelő belső konzisztenciája, illetve azok tartalmi megfelelése alapján összességében hasznos internetalapú eszköznek bizonyulhat az ötfaktoros modellen alapuló személyiségmérés területén.
A pszichológiai szakirodalmi feldolgozás támogatása a hálózatelemzés módszerével: A tanácsadás pszichológiájának lehetséges taxonómiája
Processing Psychological Literature with the Methodology of Network-Analysis: A Potential Taxonomy of Counseling Psychology
A pszichológia tudományának vizsgálati területei rendkívül sokszínűek, áttekinthetőségük, belső strukturáltságuk megértése sokszor igen komplex feladat, azonban ennek témakörtől függetlenül megkerülhetetlen lépése a szakirodalom-gyűjtés. Az átfogó jellegű szakirodalmak feldolgozása során alapvetően két fő irányba indulhatunk, egyrészt a kvalitatív jellegű narratív összefoglalók, másrészt pedig a kva.ntitatív jellegű metaanalízisek áttekintését végezhetjük el. A vizsgált terület fogalmi rendszerének feltárását, integrálását az itt bemutatandó hálózatelemzési módszerünk hatékonyan képes támogatni, hiszen nem csak a globális megértés terén, hanem a kutatási fókusz specifikált, új részterületek felé való orientálásában is segítséget nyújthat. Tanulmányunkban a pszichológiai tanácsadás témakörének példáján vezetjük végig ennek folyamatát, egyrészt egy automatizált (web-scraping) adatgyűjtést, másrészt az így kapott adatokon pedig egy hálózatelemzést elvégezve. Eredményként a modularitásalapú közösségdetekció révén a pszichológiai tanácsadás szakirodalmából kirajzolódó hálózatnak a legfontosabb témakörcsoportjait képesek voltunk beazonosítani. Összességében négy fő hálózatfmgmentumot kaptunk, ezek a „földrészek ” képezhetik a pszichológiai tanácsadás világtérképének alapját.
Examining and understanding the different fie lds and areas of psychological science and methodology is a complex, time-consuming task, that invariably requires collecting and processing scientific literature. When deciding on how to process comprehensive scientific literature, we can either choose between (qualitative) narrative reviews or (quantitative) meta-analysis.
The network-analysis methodology is an efficient way of supporting the exploration, research and integration of a specific fiel d’s terminology, not only in terms of global understanding, but also in terms of helping to orient towards new, research-focused subareas.
Our study introduces this methodology using an example from counseling psychology. First it reveals the process of automated data collection (web scraping), then it shows how to process this data by using network-analysis.
As a result, we were able to determine and draw patterns between the key topics of counseling psychology in scientific literature in the fiel d of modularity-based community detection. Altogether we obtained four main network fractures, whereas these fig uratively speaking „continents” could build the fundamentals of the counseling psychology world-map.
Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése.
VárinéSzilágyiIbolya: Építészprofilok, akik a 70-es, 80-as években indultak(Ritoókné Ádám Magda) 407RacsmányMihály(szerk.): Afejlődés zavarai és vizsgálómódszerei(Nagybányai Nagy Olivér) 409Új irányzatok és a bejárt út a pszichológiatörténet-írásban (Mandler, G.: Interesting times. An encounter with the 20th century; Hergenhahn, B. N.: An introduction to the history of psychology; Schultz, D. P.,Schultz, S. E.: A history of modern psychology; Greenwood, J. D.: The disappearance of the social in American social psychology;Bem, S.,LoorendeJong, H.: Theoretical issues in psychology. An introduction; Sternberg, R. J. (ed.)Unity in psychology: Possibility or pipedream?;Dalton, D. C.,Evans, R. B. (eds): __
Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?
Cronbach’s alfa: with or without it?
Háttér és célkitűzések
Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató.
Módszer
Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk.
Eredmények
Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket.
Következtetések
A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.
Background and purpose
In our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far.
Method
In our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level).
Results
This is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items.
Conclusion
With the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale.
Egy felsőoktatási e-learning tananyagfejlesztés értékelése
Evaluation of an E-Learning Curriculum in Higher Education
A COVID–19 miatt bevezetett távolléti/hibrid oktatás első három félévének során tananyagfejlesztést végeztünk a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében a matematikai statisztika tárgy keretei között. A pszichológus alap- és mesterképzés hallgatói esetében az oktatási keretrendszer folyamatos naplózása lehetővé tette, hogy összesített statisztikák segítségével megfigyeléseket tegyünk. Az időszak végén a mesterképzéses hallgatóktól Q-módszertan (Stephenson 1953) szerinti preferenciaértékelést is kértünk, hogy az általuk alkalmazott e-learning stratégiákról képet alkothassunk. Ennek segítségével azonosítani tudtunk három eltérő tanulási stratégiát (önálló tanulás, gyakorlatorientált tanulás erős oktatói támogatással, elméletorientált tanulás), melyek a felkínált tartalmakat eltérő módon használták ki. Ez indokolja, hogy ezen anyagok elérését továbbra is biztosítsuk a hallgatók számára.
