Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Orsolya Mészáros x
Clear All Modify Search

A késő középkori polgárváros magyar városrészében nagyméretű épületet tártak fel 1963-ban. A háromhelyiséges épület a 14. század közepétől a 15. század végéig volt használtban; a 14. században nemes vagy polgár háza lehetett, a 15. században kézműves célokat szolgált. A közelében álló más épületekkel együtt a város integráns részét képezte, a ritkábban beépített Duna-parti területen állt.

Restricted access

Az elmúlt évek nagy felületű régészeti ásatásai a leletanyag és a régészeti megfigyelések ugrásszerű gyarapodását eredményezték. A nagy mennyiségű új információ lehetővé tette tágabb környezetrégészeti összefüggések felismerését. Tanulmányunkban a Balaton déli parti területeinek és a Dunakanyar városainak régészeti adataira támaszkodva rekonstruálunk bizonyos környezeti és településtörténeti változásokat a 13–18. század közötti időszakban. Az éghajlati változásokra a Balaton-parti és a Duna menti települések hasonlóan, de időbeli eltolódással reagáltak. A hidroklimatikus változások a vízparti települések helyszínében, szerkezetében elmozdulást eredményeztek, amely a Balaton-part esetében horizontális, a vizsgált Duna menti településeken vertikális jellegű volt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros and Orsolya Németh

Absztrakt:

A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992.

*Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.

Open access
Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Tamás Mészáros, László Horváth, Hermann Harrauer, Christian Gastgeber, Erika Juhász, Orsolya Hegyi, Mercédesz Minda, Tamás Németh, Lajos Berkes, Diotima Preseka, Katalin Delbó, Anna Farkas, István Ikvahidi and Nóra Zergi
Restricted access