Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Orsolya Mészáros x
- Refine by Access: All Content x
KÉSŐ KÖZÉPKORI HÁZ VISEGRÁD POLGÁRVÁROSÁBAN - FŐ UTCA 32. (BIRKL-TELEK) -
Héjj Miklós és Parádi Nándor ásatása (1963)
A késő középkori polgárváros magyar városrészében nagyméretű épületet tártak fel 1963-ban. A háromhelyiséges épület a 14. század közepétől a 15. század végéig volt használtban; a 14. században nemes vagy polgár háza lehetett, a 15. században kézműves célokat szolgált. A közelében álló más épületekkel együtt a város integráns részét képezte, a ritkábban beépített Duna-parti területen állt.
Az elmúlt évek nagy felületű régészeti ásatásai a leletanyag és a régészeti megfigyelések ugrásszerű gyarapodását eredményezték. A nagy mennyiségű új információ lehetővé tette tágabb környezetrégészeti összefüggések felismerését. Tanulmányunkban a Balaton déli parti területeinek és a Dunakanyar városainak régészeti adataira támaszkodva rekonstruálunk bizonyos környezeti és településtörténeti változásokat a 13–18. század közötti időszakban. Az éghajlati változásokra a Balaton-parti és a Duna menti települések hasonlóan, de időbeli eltolódással reagáltak. A hidroklimatikus változások a vízparti települések helyszínében, szerkezetében elmozdulást eredményeztek, amely a Balaton-part esetében horizontális, a vizsgált Duna menti településeken vertikális jellegű volt.
A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében
(A COVID–19-pandémia orvosszakmai kérdései)
Absztrakt:
A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992.
*Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.
