Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Orsolya Papp-Zipernovszky x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmány alapvetően két kérdést vizsgál empirikusan: mennyiben olvassuk bele magunkat — a személyiségstruktúrát tekintve — olvasmányainkba? Illetve, tetten érhető-e az identitásállapotokra érzékeny élettörténeti epizódok szövegjellemzőiben a transzformatív esztétikai élmény? A munka elméleti és módszertani alapját a narratív pszichológia adja, melynek keretén belül arra teszek kísérletet, hogy az elbeszélő személyiségének integráltságát többfajta szövegtípusban azonosítsam: élettörténeti epizódokban és az identitás problémáját artikuláló művészeti alkotások befogadási jegyzőkönyveiben. Az önéletrajzi epizódok koherenciájának és az elbeszélő én integráltságának összefüggése mára a narratív pszichológia közhelyének számít (ld. Erős és Ehmann, 1996; Pléh, 1998), aművészetbefogadásban pedig Holland tranzaktív elmélete (1975) nyitotta meg a lehetőségét annak, hogy az esztétikai válaszokat az identitás lenyomataként kezeljük. Módszertanilag a szövegfeldolgozás kognitív elméletei nyújtják a legbiztosabb bázist a műalkotásról létrehozott koherens reprezentáció elemzéséhez, így 19 egyetemi hallgató befogadási jegyzőkönyveinek és élettörténeteinek empirikus vizsgálatában a Trabasso és van den Broek (1985) által kidolgozott kauzalitás tipológiát, illetve Graesser, Singer és Trabasso (1994) narratív szövegek megértéséhez szükséges következtetési kategóriáit adaptáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a legmarkánsabb összefüggést a személyes történetek cél- és következménystruktúrája mutatja az értelmezések azonos szövegjellemzőivel. Az alkalmazott módszertan egyben példa arra, hogyan lehet újszerűen adaptálni a narratív élettörténeti kutatásokat mint az én- és identitásállapotok megközelítését és mérését a művészeti befogadás vizsgálatába.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A gyógyítás sikerességét meghatározza, hogy a beteg érti-e és megfelelően használja-e az orvosi információkat. Ezt jelentős mértékben befolyásolja az úgynevezett „health literacy” (egészségműveltség). Célkitűzés: A tanulmány az egyik legelterjedtebb funkcionális egészségműveltséget mérő eszköz, a Short-Test of Functional Health Literacy, valamint egy előszűrő teszt (Chew-kérdések) magyar adaptációját mutatja be. Módszer: 302 fős felnőttmintán vették fel a célkérdőívet egy nagyobb tesztbattéria részeként, amelyben szerepelt a számolási készségeket mérő Newest Vital Sign teszt is. Eredmények: A Short-Test of Functional Health Literacy olvasott szövegértési rész belső konzisztenciája kimagaslóan jó, a Chew-kérdéseké elfogadható, a számolási részé azonban alacsony megbízhatóságú. A célkérdőív egészségműveltségi szintjeinek magyar eloszlása illeszkedik más európai felmérések adataihoz. A problémás egészségműveltség kategóriába kerülésre a 65 év felettiek és az általános iskolai végzettségűek voltak különösen veszélyeztetettek. A krónikus betegség alacsonyabb egészségműveltséggel jár együtt, ami egybevág más európai eredményekkel. Következtetések: A szerzők által validált mérőeszközök segíthetik a problémás páciensek kiszűrését, a hatékonyabb információmegértést és -felhasználást. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 905–915.

Restricted access

Elméleti háttér

A társas beágyazottság az optimális funkcionálás, a jóllét egyik komponense. Emellett hazai és nemzetközi eredmények szerint is a lelki és testi egészség megőrzésének kulcstényezője – elsősorban stresszhelyzetekben. A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet (Multidimensional Scale of Perceived Social Support; MSPSS) 1988-ban fejlesztették ki Zimet és munkatársai, és azóta több európai és ázsiai nyelvre is lefordították. A kérdőív pszichometriai jellemzői a legtöbb esetben kiválóak. Cél: Mivel magyar nyelven jelenleg egyetlen validált, a Caldwell-féle, társas támogatást mérő kérdőív érhető el, amelynek a kiértékelése nehezen számszerűsíthető, tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a MSPSS kérdőív magyar nyelvű validálását felnőtt mintán (n = 1073; 72,9% nő).

Módszerek

A feltáró faktoranalízis mellett megerősítő eljárást is alkalmaztunk. A konvergens és divergens validitás vizsgálatára a következő mérőeszközöket használtuk fel: Társas Támogatás Erőssége Kérdőív, Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála, Big Five Kérdőív Extraverzió és Barátságosság skálái és a Családi Szocializáció Kérdőív.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a végső kérdőívben 10 tétel maradt. Ebből 4 állítás a Család alfaktorához, 3 állítás a Barátok alfaktorához és 3 állítás a Jelentős mások alfaktorához tartozik. Az egyes faktorok belső megbízhatósága (Család: Cronbach-α = 0,91; Barátok: Cronbach-α = 0,93; Jelentős mások: Cronbach-α = 0,87) és az egész kérdőív reliabilitása (Cronbach-α = 0,91) megfelelőnek bizonyult. A kérdőív illeszkedési mutatói az elfogadható vagy a jó tartományba estek (CMIN/DF = 5,876; CFI = 0,974; RMSEA = 0,08; GFI = 0,949; TLI = 0,963).

Következtetések

Az MSPSS magyar változata egy érvényes és megbízható mérőeszköz, amely egyrészt mutat összefüggést más, széles körben használt sztenderd kérdőívekkel, másrészt van az észlelt társas támogatás pszichológiai kérdéskörének több olyan szelete, amelyet a korábbi eszközök nem fedtek le, így indokolt az új kérdőív bevezetése.

Restricted access