Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Pál Pepó x
Clear All Modify Search

The large biomass production and the low necessary input fertilizer make Miscanthus an interesting, potential non-food crops with broad applications, e.g. for fuel and energy, for thatching, fibre production, for the paper and car industries, as well as for ethanol production.Axillary buds of Miscanthus x giganteus were placed on a shoot inducing nutrient solution (modified Murashige and Skoog, 1962) basic medium supplemented with 0,3 mg l −1 6-Benzylaminopurin). After 40 days of culturing the axillary buds produced three times more shoots than could normally be harvested. The nutrient content (N, P, K, Ca, Mg) was measured several times during culturing. The results showed that after 35 days, nitrogen and phosphorous was nearly completely taken up. From that time, shoot growth was not observed.After the shoot propagation the plants were transferred into a nutrient solution for root formation basic medium (modified Murashige and Skoog, 1962) supplemented with 0,5 mg l −1 IBA (Indol-3-Butyric Acid), and could be potted into soil, after about 14 days.

Restricted access

Összefoglalás

Kutatásaink során eltérő őszi búzafajták lisztjéből készült kenyerek sütőipari tulajdonságait vizsgáltuk. A búzalisztet 30%-ban helyettesítettük tritikáléliszttel, adalékanyagként guart és szejtánt alkalmaztunk. Mértük a kenyerek magasságát, sütési és száraz tömegét, elbíráltuk ízét.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy az adalékanyagok a kenyérmagasságot és a kenyér száraz tömegét növelték, míg a sütési tömegre nem voltak hatással (98,72–103,23%). A kenyér magasságnál a szejtán hatása kifejezettebb. A száraz kenyértömeg esetében két fajtánál (Mező, Hajdúság) a szejtán, kettőnél (Árkus, Rárós) pedig a guar bizonyult hatásosabbnak.

A kenyerek között ízhatásban lényegi eltérést nem tapasztaltunk, az adalékanyagok használata az ízre nem volt kifejezett hatással. Az eredmények is azt mutatják, hogy az alkalmazott adalék anyagok alkalmasak a lisztkeverékből készült kenyér tetszetős megjelenésének fokozására.

Restricted access
Restricted access

Összefoglalás

A nagy mennyiségű növényi biomassza előállításához EU-konform energianövények szükségesek. Ilyen speciális biológiai alap a cirok is. A bioetanol célú felhasználás legfontosabb ígénye a területegységenként kinyerhető minél nagyobb etanol kihozatal. Ennek komponensei: a magas termőképesség, az ezerszemtömeg, a keményítőtartalom és minőség, valamint a szemtermésben található keményítő- és fehérjetartalom aránya. A Kertészettudományi Intézet bemutatókertjében 2008-ban saját előállítású, kétvo-nalas cirokhibrideket vetettünk el. Célkitűzésünk az volt, hogy meghatározzuk a low input technológiával termesztett hibridek esetében a heterózis és a heterobeltiózis mértékét a keményítőre, a fehérjére, valamint az ezerszemtömegre nézve. Vizsgáltuk a beltartalmi mutatók közötti korrelációt. Az analízist a DA 7200 diódasoros NIR spektrométerrel végeztük.

A keményítőtartalom a kísérleti hibridek esetében 48,37–62,63% közötti intervallumban változott a vizsgált paraméter tekintetében. A hibridek között szignifikáns különbségeket találtunk. A legnagyobb érték az SL 1 xRL 12 hibridet jellemezte. A nyersfehérjetartalom 9,43–17,7% szélsőértékek között változott, a legnagyobb értéket az SL 1 xRL 10 esetében mértük. Negatív korrelációt találtunk a keményítő és a nyersfehérjetartalom között (r = –0,9412***). A jobbik szülő átlagát mind fehérje, mind keményítőtartalomra nézve egyik hibrid sem haladta meg, tehát negatív heterobeltiózist tapasztaltunk. Minden hibridnél pozitív átlagos- és abszolut heterózishatás volt tapasztalható a keményítőtartalomra nézve.

A keményítőre nézve pozitív volt az átlagos heterózis (1,9%), csakúgy, mint az ezerszemtömeg esetében (29,09), ennél a tulajdonságnál még pozitív heterobeltiózis is érvényesült.

Restricted access