Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Pál Pesthy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halmy
,
Pál Pesthy
,
Zoltán Nádai
, and
Zsuzsanna Juhász

A szerzők az alkar körkörös és a kézhát teljes bőrhiányával járó nyúzásos sérülésben Integra „mesterséges bőr-irha újraképződési minta” alkalmazásával sikeres bőrpótlást végeztek. Az Integra 97%-ban, a végleges fedést biztosító rácsplasztika 98%-ban tapadt meg. A kezelési módszer kiváló esztétikai és funkcionális eredményt biztosított, igazolva az Integra szerepét traumás eredetű kiterjedt bőr- és lágyrész-hiányok, például nyúzásos sérülés kezelésében. Orv. Hetil., 2011, 152, 1443–1446.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Kunos
,
Gusztáv Gulyás
,
Pál Pesthy
,
Eszter Kovács
, and
Zoltán Mátrai

Az emlő térfogatának ismerete pontosabb műtéti tervezést tesz lehetővé a daganat miatt végzett műtétek, az emlőhelyreállító és a szimmetrizációs műtétek során, valamint jelentősen megkönnyíti az implantátumválasztást a rekonstrukciós és az esztétikai emlőműtéteknél. Az emlőtumor és az emlő térfogatának aránya és ennek ismerete onkológiai szempontból prognosztikai értékű, elősegíti az onkológiai műtét pontosságát. A tumor és a szükséges biztonsági zóna méretének ismerete lehetővé teszi a tumor maradéktalan eltávolítását az onkoplasztikai elveknek megfelelően. A szerzők áttekintik az emlőtérfogat-meghatározás lehetőségeit, részletesen bemutatják a mágneses rezonanciavizsgálattal történő térfogat-meghatározás módszerét. Diagnosztikus mágneses rezonanciavizsgálatok digitális anyagának feldolgozásával meghatározták az emlőparenchyma és a tumor térfogatát, mérték az emlők térfogatkülönbségét. Ezen adatok ismeretében tervezték a helyreállító műtétet és választották ki az implantátumot. Megállapítják, hogy emlőaszimmetria fennállásakor, térfogatcsökkentő emlőplasztika tervezésekor és ismeretlen méretű implantátumok cseréje esetén a digitális térfogat-meghatározás hasznos segítség a műtéti tervezéskor. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 407–413.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halmy
,
Ferenc Oberna
,
Pál Pesthy
,
Csilla Suri
,
Gábor Csáki
, and
László Szentpétery

A szerzők lövési sérülés miatt bal arcfélen keletkezett kiterjedt bőr- és mandibulahiány pótlását végezték. A jobb oldalon hiányzó, bal oldalon hiányos arteria carotis externa ágrendszer, valamint a megfelelő minőségű lokális lebenypótlás lehetőségének hiánya miatt a csont- és bőrhiányt egy szabad lebennyel, a bal lábszárról vett szabad osteocutan fibulalebennyel végezték. A mandibula pótlására 7 cm hosszúságú fibulalebenyt ültettek be, a befogadó artéria az arteria occipitalis, a befogadó véna a vena jugularis interna volt. A fibulaszegmens beépült, a szabad lebeny 95%-ban per primam gyógyult. Orv. Hetil., 2011, 152, 642–645.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Pál Pesthy
,
Gusztáv Gulyás
,
Éva Szabó
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az autológ zsírátültetés az esztétikai plasztikai sebészetben gyakran alkalmazott eljárás, ami az utóbbi időben az onkológiai sebészeti beavatkozásokat követő lágyrész-hiányok rekonstrukciójában is egyre népszerűbb. A zsírátültetés máig nem standardizált technikája a daganatos emlő rekonstrukciós sebészetében is rohamosan teret nyer. Figyelembe kell azonban venni, hogy az eljárás nem passzív térfogatpótlás, hanem biológialag aktív, endokrin, parakrin, exokrin funkcióval bíró szövet átültetését jelenti, úgynevezett zsíreredetű őssejtekkel, számos kérdést felvetve az onkológiai biztonsággal és az alapbetegség diagnosztikus utánkövetésével kapcsolatban. Bár a módszerről prospektív, randomizált vizsgálatokon alapuló, hosszú távú eredmények nem állnak rendelkezésre, az irodalmi tapasztalatok reménykeltőek, és megfelelő indikációval, valamint technikával hatásos és sebészeti szempontból biztonságos eljárásról árulkodnak. A szerzők széles körű irodalmi áttekintést nyújtanak, először magyar nyelven, az emlőrák rekonstrukciós sebészetében alkalmazott autológ zsírátültetés indikációit, technikáját, molekuláris kölcsönhatásait, klinikai eredményeit és potenciális veszélyeit is bemutatva. Kezdeményezik továbbá, hogy az autológ zsírátültetéssel rekonstruált emlőrákos esetek megfelelő hosszú távú utánkövetését nemzeti regiszter létrehozásával segítsék elő a beavatkozást végzők. Orv. Hetil., 2012, 153, 1816–1831.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gusztáv Gulyás
,
Zoltán Mátrai
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Zoltán Doleviczényi
, and
Miklós Kásler

Napjainkban az emlődaganatok evidenciára alapozott irányelvekkel és útmutatásokkal történő komplex és koordinált gyógykezelése eredményeként, a hosszú távú túlélés eléri a 80 százalékot. A korszerű emlősebészet az emlődaganat multidiszciplináris kezelésében kiemelkedően fontos szerepet tölt be. A XXI. század emlősebészete a sebészeti diszciplína differenciálódásának új szakasza, amelyben két szakterület, a sebészet és a plasztikai sebészet egy időben azonos szerven végez gyógyító és esztétikai műtétet. A modern emlősebészet alapja az emlődaganat kezelésének komplex szemlélete, a multidiszciplináris együttműködés, az onkoplasztikai gyakorlat, a korszerű eszközök és a kezelési terv alapján választott műtéti technika. A szerzők bemutatják a modern emlősebészet kialakulását, a mastectomiát, emlőmegtartó műtétet, hónalji nyirokcsomók eltávolítását, a profilaktikus mastectomia műtéti változatait és az azonnali, valamint késői emlő-helyreállító műtétek lehetséges változatait. Orv. Hetil., 2012, 153, 31–38.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Napjainkban egyre több klinikai tapasztalat kerül ismertetésre az emlőbimbó-megtartó mastectomiákról. A műtét a tumorosan nem érintett bőr és emlőbimbó-areola komplex megőrzésével nagyban elősegíti az azonnali rekonstrukciót és az esztétikai eredményességet. A beavatkozás azonban komoly onkológiai aggályokat is felvet az emlőbimbóban és retroareolarisan visszamaradó parenchyma esetleges okkult vagy új primer tumoros rizikójával kapcsolatosan. A módszer egyre fokozódó népszerűsége ellenére nem áll rendelkezésre bizonyítékon alapuló igazolás. Az irodalmi adatok alapján az emlőbimbó-megtartó mastectomia onkológiai megbízhatóságáról egyértelmű következtetést nem lehet levonni, így az eljárás jelenleg általánosan nem képezi alternatíváját a standard mastectomiának. A kockázatcsökkentő indikációkban a beavatkozás létjogosultsága megalapozottnak tűnik és várhatóan elősegíti, hogy a nagy kockázatú betegek nagyobb arányban elfogadják a sebészi profilaxist. Az eljárás jól szelektált betegeknél, megfelelő pre- és intraoperatív vizsgálatokkal, precíz technikával a beteg adekvát felvilágosítása mellett, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, lehetőség szerint klinikai vizsgálatok kereteiben folytatandó. Az érdemi véleményalkotáshoz további hosszú távú eredmények szükségesek. A szerzők közleményükben magyar nyelven elsőként ismertetik részletesen a műtét technikáját és adnak széles körű irodalmi áttekintést. Orv. Hetil., 2011, 152, 1233–1249.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halmy
,
Katalin Szetei
,
Zoltán Nádai
,
Pál Pesthy
,
Zsuzsanna Juhász
,
Márta Tóth
, and
András Barta

Az égési sérülés után kialakuló hegesedés gyakran érinti az axillaris régiót. A vállízület mozgását akadályozó hegek eredménytelen konzervatív kezelése esetén műtéti korrekció szükséges. A szerzők az axillaris régió égési sérülése után kialakult mozgáskorlátozottságot okozó instabil hegek miatt korai rekonstrukciót végeztek arteria circumflexa humeri posterior perforátor lebennyel. Véleményük szerint a lebeny, hagyományos szabad lebenyként történő alkalmazása mellett, kiválóan alkalmazható érnyeles szigetlebenyként is az axillaris régió rekonstrukciójában, például hónalji hegkorrekcióban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halmy
,
Zoltán Nádai
,
Zsuzsanna Juhász
,
Pál Pesthy
,
Zsolt Marczell
,
Katalin Szetei
, and
András Szűcs

Jelenleg az optimális bőrpótló eljárás az autotranszplantáció, kiterjedt égési sérülés esetén azonban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adóterület. Az adóterület csökkentése céljából a bőrhelyettesítő anyagok előállítása világszerte intenzív kutatás tárgya. A biológiai és bioszintetikus bőrpótló anyagok tartós vagy ideiglenes bőrpótlást tesznek lehetővé. A tartós bőrpótlás saját bőr átültetésével vagy szövettenyésztéssel valósítható meg. Ennek időpontjáig szükség esetén biotechnológiával gyártott ideiglenes bőrpótló készítmények helyettesíthetik a bőr védő funkcióját. Néhány termék jelenleg is elérhető Magyarországon, és folyamatban van további eljárások meghonosítása, ezért a szerzők összehasonlítják a bőrpótló eljárásokat és a világ egyes pontjain forgalomban lévő bőrpótló anyagokat az égéssebész szemével. A közeljövőben – a kimagasló költség miatt – szükség lesz a hazai forgalomba kerülő készítmények átgondolt alkalmazására.

Restricted access

Elhanyagolt szeptikus kézsérülés következtében nekrotizált kézháti bőr és extensorapparátus miatt a szerzők reverz radiális lebennyel és egy szervezetbe beépülő, mesterséges bőrrel végeztek rekonstrukciót. Esetbemutatás: Az eset bemutatásával beszámolnak az Integra „mesterséges bőr, irha-újraképződési minta” első hazai alkalmazásáról. Az Integra mesterséges bőr a kézhát radiális lebeny által nem fedett területén, illetve az alkari adóterületen került alkalmazásra. Az Integra beépülését követően a külső szilikonréteget eltávolítva rácsplasztikára került sor. Következtetés: Az adóterületen az Integra 100%-ban, a mesh graft 99%-ban, a kézháton mindkettő 90%-ban tapadt meg, jó funkcionális és esztétikai eredményt biztosítva.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Mária Bidlek
,
Éva Szabó
,
Pál Pesthy
,
Csaba Kunos
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az összes emlőtumor 5–20%-a centrális elhelyezkedésű. Évtizedeken át, tradicionálisan ezen daganatok sebészi kezelése a mastectomiát jelentette. Az emlőbimbó nagy arányú tumoros érintettsége az emlőbimbó-komplexum radikális sebészi eltávolítását teszi szükségessé. Az onkoplasztikus sebészi technikák jól szelektált esetekben lehetővé teszik, hogy az emlőbimbóval együtt történő radikális centrális quadrantectomiát követően megfelelő esztétikai eredményt érjünk el. Közleményünkben összefoglaljuk a centrális tumorok emlőmegtartó műtéteinek indikációit, technikáit és eredményeit. Orv. Hetil., 151, 2105–2112.

Restricted access