Search Results
You are looking at 1 - 10 of 14 items for
- Author or Editor: Pál Raczky x
- Refine by Access: All Content x
Az autópálya-régészet helyzete Magyarországon
Módszerek és tapasztalatok az 1990 és 2007 közötti munkálatok alapján
Az 1990-es évektől induló nagy léptékű útépítési projekteknek igen komoly régészeti jelentőségük volt, mert ettől kezdve vált elfogadottá az útépítők részéről a megelőző régészeti kutatások gyakorlata, illetve a nyomvonalakon végzett régészeti ásatások programszerű és előzetes tervezése Magyarországon. Ugyanettől az időszaktól a megvalósítandó autópálya-nyomvonalak hálózatát régészeti szempontból úgy is lehetett tekinteni, mint közel 100 m széles potenciális kutatószelvényeket. Az említett új régészeti kutatások ugyanakkor abban az időben indulhattak el, amikor az úgynevezett tudományos tervásatások gyakorlatilag eltűntek, és a megelőző régészeti feltárások alkották a régészeti tevékenység szinte teljes egészét. Az 1990 és 2007 közötti időszakban megépített közel 650 km hosszúságú gyorsforgalmi úthálózat különböző szakaszaihoz kötődően már szervezettnek mondható megelőző és mentő régészeti tevékenység valósult meg Magyarországon. A kiterjedt ásatási felületek hatalmas mennyiségű ásatási jelenségei, illetve leletei az adattárolás, adatnyilvántartás teljesen új formáit és módszereit követelték meg, és mindez a részt vevő szakemberektől is új típusú munkamegosztást igényelt. Az áttekintett időszakban főként az M0, M1, M3, M30, M35, M5, M6, M60, M7, M70, M8-as autópálya tervezett nyomvonalain, valamint ezekhez kapcsolódóan számos település elkerülő útszakaszán, mintegy 690–700 lelőhelyen valósultak meg kiemelt régészeti programok, több mint 7 millió m 2 kiterjedésben.
A tanulmány bemutatja a Polgár-Bosnyákdomb tellszerű településen végzett komplex régészeti kutatásokat, kitérve a terepbejárások, mintavevő fúrások, magnetométeres felmérések és régészeti feltárások eredményeire. Részletesebben elemzi a 2007-ben feltárt proto-tiszapolgári épületet és a halmot körülvevő árkot, és ennek kapcsán foglalkozik a Kárpát-medencei – és szélesebb összefüggésben a délkelet-európai – tellek megszűnésének kérdésével is.
Polgár-Csőszhalom település tágabb mikroregionális kapcsolatainak vizsgálata a késői neolitikum gazdaságtörténeti viszonyainak rekonstrukciója szempontjából különösen érdekesnek ígérkezik. Ez a problémafelvetés vezetett a korábbi szakirodalomban már többször említett, az elterjedési térképeken ábrázolt Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Pródi-halom lelőhely behatóbb vizsgálatához. A halom légvonalban körülbelül 20 km-re délkeletre helyezkedik el Polgár-Csőszhalomtól, egy korábbi ártéri sziget keleti végében. A közel 4 m magas domb környezetének felszínét sűrűn borítják egy feltehetően Árpád-kori templom szétszántott, a mezőgazdasági művelés által folyamatosan pusztított maradványai. A topográfiai megfigyelések eredményeinek ellenőrzésére 2007-ben a Pródi-halmon kis léptékű kutató ásatást végeztünk. A késő neolitikus leletek mellett bronzkori, római császárkori szarmata és Árpád-kori emlékek kerültek napvilágra. A körvonalazott régészeti előzmények után végzett magnetométer felmérés eredményeként a Pródi-halom körül többszörös körárok-rendszer képe bontakozott ki. A 2008-as felmérés és a halom környékén végzett többszöri helyszíni szemle alapján rekonstruálhatóvá vált a kiemelkedéstől nyugati irányban, mintegy 550–600 m hosszan húzódó egykori újkőkori település. Ennek foltja lényegében követi a kelet–nyugati dombhát 92,5 m-es szintvonala által körülhatárolt területet, így közel 7–8 ha kiterjedésűre becsülhető. Ezen belül az egykori rondella területe nagyjából 3–3,5 ha területet foglalhatott el.
Raczky Pál, Vida Tivadar: Bóna István (Heves 1930. február 10.-Dunaújváros 2001; B. Horváth Jolán: Bóna István irodalmi munkássága június 4.); Fodor István: Alojz Habovštiak (1932-2000); Fodor István: Balaguri Eduárd (1931-2004); Vörös István: Kretzoi Miklós (1907-2005)
A felső-Tisza-vidéki Polgár-szigeten a késő neolitikumban kialakult településhálózatot vizsgáljuk a jelen tanulmány keretein belül. Ehhez kapcsolódóan Polgár-Csőszhalom környezetében végzett, több évig tartó geomágneses munkák eredményét mutatjuk be. Ez alapján a Csőszhalom és a körülötte található horizontális település együttesen 67,5 hektár nagyságúnak határozható meg.
