Search Results
You are looking at 1 - 10 of 14 items for
- Author or Editor: Pál Soltész x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt:
A terápiás apheresis több szakmát érintő kezelési lehetőség. Viszonylag drága beavatkozásról van szó, melyet csak kijelölt centrumok végezhetnek az adott indikációk alapján. A kezelés eseti finanszírozásban részesül, a Terápiás Aferezis Bizottság és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közösen ellenőrzi az elvégezhető beavatkozások számát, az új diagnózisok bevezetését, illetve új apheresiseljárások magyarországi engedélyezését. Ebben a munkában a 2013 és 2017 közötti időszak hazai apheresisterápiás gyakorlatát tekintjük át, ismertetve a bevezetés alatt álló új eljárásokat is. Orv Hetil. 2019; 160(19): 727–738.
A különböző kezelési eljárások hatékonyságának, ebből következően az egyes kórállapotok gyógyításában elfoglalt helyének újragondolása időről időre szükségszerű. A módszerek kialakulásának történetei rávilágítanak arra, hogy nem mindig a megoldandó kérdés indítja el a kutatásokat, hanem van úgy, hogy egy egészen más célból megvalósított technikát használnak fel gyógyeljárásként. Az autoimmun megbetegedésekben a plazmaferézis terápia nem újkeletű, mégis a szerteágazó klinikai tüneteket hordozó betegségek kezelésében összegyűjtött tapasztalatok randomizált, kettős vak vizsgálatok elvégzése nélkül, önmagukban a hatékonyság megállapítására nem elegendőek. A minden körülmények között elérendő eredményességre törekvő beavatkozások kerülendőek. Az általánosságban vett eredmények értékelésénél pedig figyelembe kell vennünk az igénybe vett anyagiak arányát is.
Standardizált polifenol-koncentrátum keringési hatásai koszorúérműtéten átesett betegeken: randomizált, kettős vak-, placebokontrollos vizsgálat
Cardiovascular actions of a standardized polyphenol concentrate on patients undergoing coronary bypass grafting: a randomized, double-blind, placebo-controlled study
Absztrakt
A szerzők vizsgálatukban a hazai forgalomba hozott élelmiszer-kiegészítők közül a Flavon Max (GéSz Kft., Debrecen) készítmény szív- és érrendszeri hatásait értékelték többek között súlyos koszorúérbetegeken. A vizsgálatokat két randomizált, kettős vak-, placebóval ellenőrzött betegcsoporton végezték, felhasználva impedancia-kardiográfot, TensioMed Arteriographot®, az arteria ulnaris intima vastagságának mérését, illetve biokémiai módszereket. A vizsgálat eredményeit összesítve és elemezve, a Flavon Max hatására két tényező esetében találtak jelentős (p < 0,05) javulást: a vérnyomásgörbék vizsgálatával kapott augmentációs index, illetve a laboratóriumi vizsgálat során mért C-reaktív protein (CRP) érték esetében. Összefoglalva: A Flavon Max a koszorúérműtétet követő időszakban a betegek számára hasznos kiegészítő kezelésnek bizonyult.
A perifériás artériás érbetegség napjainkban is aluldiagnosztizált kórkép. Kialakulásában és progressziójában számos befolyásolható és nem befolyásolható rizikótényező bír szereppel. Mint rendszerbetegség részjelensége és indikátora is lehet fatális kimenetelű cardio- és cerebrovascularis eseményeknek. Esetismertetés: A betegség multilokularitását jól példázza a szerzők által ismertetett 73 éves férfi beteg esete, akinél egyidejű carotisérintettség és az alsó végtagok kritikus végtagischaemiáját okozó és aortobifemoralis bypassra szoruló eltérés mellett a szív vonatkozásában többszörös, mechanikai szövődménnyel társult infarktus, inoperábilis coronariastátus, valamint implantálható cardioverter defibrillátort igénylő kamrai ritmuszavar volt jelen. Következtetések: A perifériás artériás érbetegek kezelése során mindenképpen számolni kell a betegség teljes érrendszert involváló természetével, és a körültekintő, komplex terápia mellett is számítani kell a betegség progressziójára, súlyos cardialis, valamint cerebralis események bekövetkeztére, amelyek a beteg halálához is vezethetnek.
Az atheroscleroticus plakk kialakulásában jelenleg három autoantigént tudunk azonosítani, amelyek patológiai jelentőségét experimentális és klinikai adatok egyaránt bizonyítják. Ezek az antigének a 60 kDa-os hősokk fehérje, a β2-glikoprotein I és az oxidált LDL. Szerepük van az antigénspecifikus T-sejt differenciálódási folyamatokban, valamint ellenük autoantitestes mechanizmusok indulnak be, amelyek prothromboticus hatással bírnak és az atherosclerosis folyamatát felerősítik. Az autoimmun betegségekben ezen tényezők mellett egyéb, betegségenként eltérő mechanizmusok vannak jelen, amelyek összességében az autoimmun vasculopathiák kialakulásához vezetnek. Az összefoglaló közlemény ezen vasculopathiák rövid áttekintését adja.
Absztrakt
Bevezetés: A cardiovascularis betegségek kialakulása szempontjából a krónikus veseelégtelenség a legfőbb kockázati tényezők egyike. Annak ellenére, hogy a krónikus dialíziskezeléssel szemben a vesetranszplantált betegek életkilátásai és életminősége jelentősen jobb, a jó graftműködés mellett bekövetkezett halálozás leggyakrabban cardiovascularis eredetű. A komplex részfolyamatok érelmeszesedésre gyakorolt hatása tetten érhető a megszokott diagnosztikus eszközökkel, és noninvazívan mérhető az artériás stiffness (érfali merevség) vizsgálatával. Célkitűzés: Artériás funkciós paraméterek változásának noninvazív klinikai vizsgálata közvetlenül a vesetranszplantációt követően. Módszer: Prospektív, követéses vizsgálatban 17 (8 nő, 9 férfi; életkor: 46,16 ± 12,19 év) cadavervese-transzplantáción átesett beteg noninvazív módon rögzített artériás funkciós paramétereit, laboreredményeit, klinikai állapotát vizsgálták a perioperatív időszakban, abból a célból, hogy észlelhető-e már a műtét után közvetlenül mérhető változás. A méréseket a transzplantációs műtétet megelőzően (1. mérés), majd azt követően 24 óra múlva (2. mérés), végül hetente egyszer (3–4. mérés) végezték standard körülmények között. Korrelációanalízist végeztek a stiffness és a hagyományos laboratóriumi paraméterek között. A stiffnessparaméterek rögzítésére az oszcillometriás elven működő, TensioMed Arteriográfot használták. Az arteria carotisok és a kardiális státusz rögzítését ultrahanggal (bal kamrai ejekciós frakció, bal kamra falvastagsága, a diasztolés diszfunkciót jelző E/A hányados, jobb kamrai nyomás) készített leletek alapján végezték. A statisztikai analíziseket Windows StatSoft 7.0 szoftver segítségével végezték. Statisztikai különbözőséget állapítottak meg p<0,05 szignifikanciaszint esetén. Eredmények: A posztoperatív időszakban az augmentációs index és a pulzushullám-terjedési sebesség szignifikáns csökkenését észlelték. Következtetések: Eredményeik szerint az artériás stiffness monitorozása transzplantált betegeik körében alkalmasnak tűnik a globális cardiovascularis kockázat megítélésére. A végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek artériás funkciós tulajdonságai már a műtétet követő napokban noninvazív eszközökkel is kimutathatóan javulnak. Az artériás stiffness rendszeres monitorozása a műtétet követő felülvizsgálatok alkalmával lehetővé teheti a korai és célzott kezelést, hozzájárulva a veseátültetés hosszú távú eredményeinek további javulásához. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 956–963.
Absztrakt:
Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció – e kóros mechanizmus felismerése után – eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1514–1518.
A rheopheresiskezeléssel szerzett első hazai tapasztalatok
The first local experiences with rheopheresis treatment
Összefoglaló. Háttér: A rheopheresis egy szelektív, extracorporalis, kettős kaszkádfiltrációs eljárás, mely előzetes plazmaszeparációt követően egy speciális filter segítségével kivonja a vérplazmából a hiperviszkozitásért felelős komponenseket, úgymint alacsony sűrűségű lipoprotein, lipoprotein(a), triglicerid, koleszterin, fibrinogén, α2-makroglobulin, Von Willebrand-faktor, immunglobulin-M. Módszer és Betegek: Klinikánkon az elmúlt 5 évben MONET filter alkalmazásával összesen 80 kezelést végeztünk hiperviszkozitással összefüggő, időskori száraz maculadegeneratióban, diabeteses alsó végtagi fekélyben, illetve neuropathiában. Eredmények: A dolgozatban beszámolunk kedvező klinikai tapasztalatainkról, a viszkozitás, a klinikai tünetek és az elektroneurográfiai paraméterek tükrében. Orv Hetil. 2021; 162(10): 375–382.
Summary. Background: Rheopheresis is a selective, extracorporeal, double cascade filtration method. After a previous plasma separation, with the help of a special filter it extracts compounds from blood plasma which are responsible for hyperviscosity such as low-density lipoprotein, lipoprotein(a), triglyceride, cholesterine, fibrinogen, α2-macroglobulin, Von Willebrand factor, immunoglobulin M. Method and Patients: In the past 5 years, with the application of MONET filter we performed 80 therapies to treat age-related macula degeneration, diabetic foot ulcers and neuropathy which are complicated with hyperviscosity. Results: The review describes our benefical clinical experiences in consideration of viscosity, clinical symptoms and electroneurography parameters. Orv Hetil. 2021; 162(10): 375–382.
Low temperature stress results in significant yield losses in cereals. Cereals of subtropical origin like maize and rice are severely damaged at temperatures below 10°C and are killed at subzero temperatures. This stress effect is called chilling. In contrast, cereals originating from the temperate zone (wheat, barley, rye and oat) may survive short periods even between −10 and −20°C, depending on the species and varieties, so they are freezing-tolerant to various extents. For the winter type of these cereals a gradual decrease in temperature up to −4°C results in cold acclimation, which increases their freezing tolerance. In addition, it fulfils their vernalization requirement, which is necessary for the correct timing of the vegetative to generative transition. During both chilling and freezing, oxidative stress is induced. Although the accumulation of high concentrations of reactive oxygen species may be lethal, a moderate increase in their level may activate various defence mechanisms. In this review the role of reactive oxygen species, antioxidants, carbohydrates, free amino acids, polyamines and hormones in the response to low temperature stress in cereals will be described. The effect of light and the use of the model plant Brachypodium distachyon L. to reveal the biochemical and molecular biological background of this response will also be discussed.
Absztrakt
A mellkas nagy részét tömegükkel elfoglaló, gyakran benignus jellegű óriástumorok sebészi kezelése különös kihívást jelent. A feladat nagyságát a műtéttechnikai nehézségek, a narkózis vezetése és a postoperativ intenzív ellátás gondjai együttesen adják. Esetünk további sajátosságát az egyébként magától értetődőnek vélhető műtéti javallat végletes ellentmondásossága adja. A 64 éves férfi másfél éve fokozódó, terhelésre jelentkező fulladása ellenére más okból végzett mellkas-röntgenvizsgálatán derült ki a mellkas jobb felének óriási térfoglaló elváltozása. A pulmonológiai kivizsgálás során végzett vastagtű-biopszia solitaer fibrosus pleuratumort igazolt. Az onkológiai konzílium műtéti megoldás mérlegelését javasolta. A beteg állapota a megelőző vizsgálatok közben rohamosan romlott, majd nyugalmi dyspnoe és pitvari fibrilláció miatt intenzív osztályra került, ahol másnap légzési elégtelenség következett be, és respirátorkezelés vált szükségessé. Az igen magas kockázat ellenére műtét mellett döntöttünk, mert a daganat eltávolítása volt a beteg egyetlen esélye a túlélésre. A műtét sikerült, a beteg szövődményekkel terhes postoperativ szak után gyógyultan hagyta el az intézményt. Munkaképes állapotban egy évvel később recidívamentes.
