Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Pál Szakál x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

Egy vegyület akkor tekinthető ösztrogén hatásúnak, ha alacsony affinitással is, de az ösztrogén receptorokhoz (ER) kötődni képes, az ösztrogén érzékeny sejtekben, szövetekben biológiai hatást képes kiváltani, melyek hasonlóak a petefészek eredetű ösztrogén hormonok által előidézett folyamatokhoz.

Irodalmi adatok alapján a hígtrágyával történő öntözés és intenzív állattartásból származó trágya termőföldre juttatása következtében a szteroid ösztrogének, beleértve az ösztron E1, ösztradiol E2, ösztriol E3, valamint a szintetikus ösztrogén EE2, mindenütt jelen vannak a termőtalajban. A növények felhalmozhatják az ösztrogéneket gyökereikben és hajtásaikban, bekerülve a táplálékláncba akár hatást fejthetnek ki a humán egészségre. A vegyületek ösztrogén potenciálját legtöbbször a 17β-ösztradiol referencia vegyülethez viszonyított relatív potenciálként fejezik ki. Meghatározó szerepe van a vegyületek minőségének, ugyanis az egyes ösztrogénhatású vegyületek különböző hatással lehetnek a receptorokra

Ahogy korábban említettük, hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre, melyben az is meghatározásra kerül, hogy a területre milyen mennyiségű hígtrágya helyezhető el. A különböző típusú hígtrágyák nemcsak tápanyag összetételben, hanem EDC tartalomban is különböznek egymástól. A természetes hormon kiválasztódás és a hormonhatású készítmények felhasználása tekintetében fontos az állatállomány ivararányát és korcsoportját figyelembe venni. A jövőre nézve fontos, hogy toxikológiai vizsgálatokat végezzünk, és nagyobb hangsúlyt fektessünk a mezőgazdasági melléktermékek által kijuttatott hormonhatású anyagok mennyiségére és lehetséges hatásaira.

Open access

A szerzok laboratóriumi talajérleléses kísérletet állítottak be meszes Duna öntéstalajon különbözo elemi kén dózisok (0,1 g; 1,0 g; 2,5 g; 5,0 g; illetve 10 g/tenyészedény, azaz 50, 500, 1250, 2500 és 5000 kg ha-1) talajbeli oxidációjának vizsgálata céljából mutrágyázatlan, illetve NPK-mutrágyázott körülmények között. A 84 napos inkubációs periódus elteltével a talajok pH(H2O),pH(KCl) értékeit, valamint a talajokban mérheto, vízoldható szulfátion-koncentrációt elemezték. Az eredményeket varianciaanalízis és regressziószámítás segítségével értékelték.  Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a mutrágyázatlan talajok különbözo elemi kén adagok hatására kialakult pH-értékei szignifikáns különbséget nem mutattak, míg a mutrágyázott kezelések esetén az emelkedo kéndózisok hatására bekövetkezo pH-csökkenés 0,1 %-os szignifikancia szinten általánosnak bizonyult. A talajok felveheto szulfátion-koncentrációja vélhetoen a kezelések, valamint a talajok mikrobiális tevékenységének hatására minden esetben nott. Az elemi kén adagok, valamint a talajok mért szulfátion-koncentrációinak 0,1 %-os szignifikancia szinten érvényesülo összefüggései azonban a talaj pH-értékeinek alakulásával bizonyítható kapcsolatot nem mutattak. A látszólagos ellentmondás hátterében számos biológiai, fizikai és kémiai tényezo állhat, melyek meghatározása a kapott összefüggések tisztázása szempontjából további vizsgálatok szükségességét veti fel.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Pál Szakál, Rezső Schmidt, Juraj Lesny, Renátó Kalocsai and Margit Barkóczi
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Margit Barkóczi, Pál Szakál, Rezső Schmidt, Juraj Lesny and Dóra Beke
Restricted access