Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Péter Balogh x
Clear All Modify Search

A molekuláris genetikai eljárások, bioinformatikai módszerek és transzgenikus technológia fejlődése és robbanásszerűen terjedő alkalmazása számtalan adattal és megfigyeléssel bővítette az immunrendszert alkotó sejtekre vonatkozó molekuláris szintű ismereteinket. Ez az új tudás elsősorban az immunrendszerhez tartozó strukturált nyirokszövetek haemopoeticus eredetű komponenseire vonatkozik. A nyirokszövetek nem haemopoeticus mesenchymális sejtes alapállományát érintő vizsgálatok ugyanakkor a legutóbbi időkig ezektől messze elmaradtak. A közelmúltban elvégzett kísérletek eredményei alapján viszont ezen szekunder nyirokszöveti sejtelemeknek az embrionális korban lezajló szövetépülés során történő szöveti és funkcionális differenciálódása szintén meghatározónak bizonyult az egyén különböző immunválasz-formáiban megnyilvánuló immunológiai kompetenciájának elérésében. Az embriológiai vizsgálatok az eddig viszonylag kevéssé vizsgált stroma alapállományi szövetalkotók eredetét és fejlődési útvonalait, a limfoid sejtekkel való kölcsönhatásuk molekuláris összetevőit, az egyes limfoid-stromális mikroegységek anatómiai helyeit és ott a két szövetalkotó partner között fellépő interakciók sorrendjét írták le. A fenti folyamatok megismerésének nyilvánvaló elméleti jelentősége mellett ugyanakkor világossá vált azok hasonlósága bizonyos gyulladásos immunpatogenezisű kórképek kialakulásához is, melyek jellemző kórtani összetevője a károsodott szövetben „harmadlagos” nyirokszövet kialakulása. A haemopoeticus sejtek szöveti mikrokörnyezetüktől való függésének pontosabb megismerése a krónikus gyulladások oki terápiájának hatékonyabbá tételéhez nyújthat lehetőséget. Az összefoglaló célja ezeknek a fejlődéstani eseményeknek a bemutatása, melyek alapján az immunrendszer működésének pontosabb értelmezésében a szöveti alapállomány fejlődése és működési dinamikája legalább olyan fontos összetevőnek tűnik, mint az eddig elsősorban limfoid sejtekre mint diagnosztikus és terápiás célpontokra korlátozódó klinikai értékelés. Ezek részletesebb megismerése a nyirokszöveti alapállomány szerepének értékelése révén esetleg az ilyen immunpatogenezisű kórképek hatékonyabb kezelésének igényét és lehetőségét is felvetheti.

Restricted access

Absztrakt:

A klasszikus galactosaemia a szénhidrát-anyagcsere örökletes megbetegedése, amelynek hátterében a legtöbb esetben a galaktóz-1-foszfát-uridil-transzferáz enzim defektusa áll. A súlyos klinikai tünetek már egy-két nappal a szoptatás megkezdését követően jelentkeznek: a máj megnagyobbodása és funkciózavara, sárgaság, hányás, hasmenés, idegrendszeri károsodás, vesekárosodás, infekció, szepszis, amelyek megfelelő diagnózis és kezelés nélkül akár halálhoz is vezethetnek. A betegség 1975 óta része az újszülöttkori tömegszűrésnek, ezért az érintett újszülötteket pár napos életkorban kiemelik, és a kezelés idejekorán bevezetésre kerülhet. A galactosaemia jelenlegi terápiája az élethosszig tartandó laktózmentes, galaktózszegény étrend, amelynek alapja a nagy mennyiségű galaktózt tartalmazó élelmiszerek eliminálása a táplálkozásból. A tömegszűrés és az élethosszig tartó gondozás eredményeként az 1975 óta kiszűrt galactosaemiás betegek megfelelő diéta mellett jó szomatomentális állapotot érnek el, amely alapját képezi az önálló felnőttéletvitelnek. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1864–1867.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Balogh, Khaled Almuhtadi, Gábor ifj. Balogh, Krisztina Patak, Péter Zádori, Levente Bogyó and László Tóth

Absztrakt

A szerzők egy fiatal férfi beteg kétoldali légmellének videothoracoscopos műtéttel történő egyidejű kezeléséről számolnak be. A műtét eredményességében jelentős szerepet kapott az endoscopos varrógép. A szerzők megállapítják, hogy a kétoldali légmell videothoracoscopos kezelése (VATS) a beteg számára minimális megterhelést jelent, és a korábbi módszereknél eredményesebb. Különösen kétoldali pneumothorax esetében a kockázatot és a műtéti szövődmények kialakulását jelentősen csökkentő műtéti módszer.

Restricted access

This study evaluated the correlation of carcass meat content with the development of the reproductive system in sexually immature gilts of Polish Large White (PLW) and Polish Landrace (PL) breeds. The results, obtained from three groups (I, II, III) of gilts differing in lean meat percentage, indicate an effect on fattening and slaughtering traits as well as on the morphometric characteristics of the uterus. There were statistically significant differences in the values of fattening and slaughtering traits in the groups of gilts tested. Studies on the relationship between morphometric characteristics of the reproductive system and carcass meat content showed that there was a correlation between the weight of the uterus with and without the broad ligament and the meat content of the carcass. The weight of the uterus was higher (P ≤ 0.05) in gilts with lower meat content. The negative influence of high gilt meatiness on development of the reproductive system was more pronounced in PLW gilts.

Restricted access