Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Péter Barsi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

The Oligocene clay units in the Budapest area along the new metro (subway) line show different properties than most others. They are denser and of greater strength than most of the unconsolidated ones. This paper provides an overview of their engineering geologic properties using nearly 4700 physical parameter data. These data were obtained from cores representing sampling intervals of the Kiscell Clay, on the Buda side of the Danube River. Seventeen engineering geologic parameters were used in the description of the clay. The parameter analyses show that the clay behaves as a soft rock rather than a soil.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Erzsébet Kövesdi
,
Kinga Hadzsiev
,
Katalin Komlósi
,
Mária Kassay
,
Péter Barsi
, and
Béla Melegh

A sclerosis tuberosa a TSC1 vagy a TSC2 gén mutációjára visszavezethető autoszomális domináns betegség, amely tumor képződésre hajlamosít. A betegség klinikai tünetei: nem malignus agyi tuberek, bőr-, szem-, szív- és veserendellenességek. Jelen közleményben a szerzők egy széles fenotípusos variabilitást mutató magyar családot ismertetnek. Elsőként a legtöbb tünetet mutató ötéves kisfiú vizsgálatára került sor, akinél 15 hónapos korában észlelték az első epilepsziás rohamot, a koponya-MR számos intracerebrális meszes gócot igazolt, hipopigmentált foltokon kívül egyéb belszervi és neurológiai tünete nem volt. Az édesanya tünetmentes, az anyai nagybátyja hároméves kora, annak húga 17 éves kora, az anyai nagymama 39 éves kora óta epilepsziás és 52 éves kora óta vesecisztái is vannak. A család molekuláris genetikai vizsgálata a TSC1 gén 20-as exonjában de novo pontmutációt (c.2523 C\>T) igazolt a vizsgált családtagokban. Bár a sclerosis tuberosa patomechanizmusára vonatkozólag egyre több adat áll rendelkezére, mégis keveset tudunk az intra- és interfamiliáris fenotípusos variabilitást befolyásoló genetikai módosító tényezőkről. Orv. Hetil., 2013, 154, 914–918.

Open access
Imaging
Authors:
Máté Magyar
,
Péter Barsi
,
Katalin Korányi
, and
Pál Novák Kaposi

Abstract

Orbital varices are abnormally enlarged, thin walled veins in direct connection with normal orbital vessels. Stooping, bending, coughing or straining increase the venous tension and in this way can cause symptoms, such as bulging of the eyes (proptosis), orbital pain, bleeding, intermittent double vision. Small varices are managed by observation while larger lesions may require surgery. In our case report we demonstrate the case of a 72-year-old female patient with right sided retro-orbital pressure sensation for weeks, and exophthalmos with blurred vision for 1 week. MR investigation proved the presence of a partially thrombosed orbital varix on the right side, and a smaller, non-thrombosed varix on the left side. Observation was agreed, and the symptoms resolved spontaneously after several weeks.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Erzsébet Kövesdi
,
Kinga Hadzsiev
,
Katalin Komlósi
,
Mária Kassay
,
Péter Barsi
, and
Béla Melegh
Open access

A spontán intracranialis hypotensio diagnosztikája mágneses rezonanciás képalkotással

Evaluation and diagnosis of spontaneous intracranial hypotension with magnetic resonance imaging

Orvosi Hetilap
Authors:
Máté Magyar
,
Nóra Luca Nyilas
,
Dániel Bereczki
,
György Bozsik
,
Gábor Rudas
,
Csaba Ertsey
,
Pál Maurovich-Horvat
, and
Péter Barsi

Összefoglaló. A klasszikus esetben ortosztatikus fejfájást okozó, spontán intracranialis hypotensiót az esetek túlnyomó többségében a gerinccsatornában, annak nyaki-háti átmenetében, illetve a háti szakaszán található liquorszivárgás okozza. Meglévő kötőszöveti betegség, degeneratív gerincbetegségek, illetve kisebb traumák szerepet játszhatnak a szivárgás kialakulásában. Az ortosztatikus fejfájás létrejöttében szerepet játszhat a meningealis szerkezetek, érzőidegek és hídvénák vongálódása. A klasszikus pozicionális, ortosztatikus fejfájásban szenvedő betegek körében gondolni kell a spontán intracranialis hypotensio lehetőségére, és az agykoponya, illetve a gerinc kontrasztanyaggal végzett mágneses rezonanciás vizsgálata (MRI) javasolt. A kontrasztanyaggal végzett koponya-MRI-vel klasszikus esetben diffúz, nem nodularis, intenzív, vaskos pachymeningealis kontrasztanyag-halmozás, kitágult vénássinus-rendszer, subduralis effusiók és az agytörzs caudalis diszlokációja („slumping”) látható. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az esetek 20%-ában ezen eltérések nem detektálhatók. Jó minőségű, randomizált, kontrollált vizsgálatok nem történtek, a kezelés hagyományokon alapul. Kezdetben általában konzervatív terápiát alkalmaznak (ágynyugalom, koffein- és folyadékbevitel), ennek hatástalansága esetén epiduralis sajátvér-injekció, epiduralis fibrinragasztó-injektálás, illetve sebészi terápia jöhet szóba. Orv Hetil. 2021; 162(7): 246–251.

Summary. Spontaneous intracranial hypotension, the classic feature of which is orthostatic headache, is most commonly caused by a cerebrospinal fluid leakage at the level of the spinal canal, in most cases at the thoracic level or cervicothoracic junction. Underlying connective tissue disorders, minor trauma, degenerative spinal diseases may play a role in the development of cerebrospinal fluid leaks. Traction on pain-sensitive intracranial and meningeal structures, particularly sensory nerves and bridging veins, may play a role in the development of orthostatic headache. In the case of patients with classic orthostatic headache, the possibility of spontaneous intracranial hypotension should be considered, and if suspected, brain magnetic resonance imaging (MRI) with gadolinium and additional spine MRI are recommended. Diffuse, non-nodular, intense, thick dural enhancement, subdural effusions, engorgement of cerebral venous sinuses, sagging of the brain are typical features on brain MRI, which, however, remain normal in up to 20 percent of patients with spontaneous intracranial hypotension. Unfortunately, no randomized clinical trials have evaluated the effectiveness of the various treatment strategies and no definitive treatment protocols have been established. In clinical practice, the first-line treatment of spontaneous intracranial hypotension is conservative (bed rest, caffeine and fluid intake). If conservative therapy is not effective, epidural blood patch, epidural fibrin glue, or surgical repair should be considered. Orv Hetil. 2021; 162(7): 246–251.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csilla Forró
,
Zsófia Mészáros
,
Márton Sipos
,
Rita Zsuzsanna Kerényi
,
Péter Barsi
,
Gábor Rudas
,
Dániel Bereczki
, and
Ildikó Vastagh

Absztrakt:

A cervicalis agyi erek dissectiója az ischaemiás stroke-betegség gyakori oka a fiatal felnőttek körében. Kialakulhat erőteljes nyaki trauma, de minor erőbehatás következtében is. Gyakori a spontán esetek előfordulása, melyek genetikai, anatómiai és környezeti tényezőkkel is összefüggésbe hozhatók. A kórkép klinikai megjelenése változatos, a tünetek lehetnek kizárólag helyi jellegűek, illetve az érintett arteriás területre jellemzőek. Korai felismerése kiemelkedően fontos, ugyanis az idejében megkezdett kezeléssel kimenetele számottevően javítható. A végleges diagnózis felállításához a képalkotó eljárások elengedhetetlenek. A közlemény célja a cervicalis agyi erek dissectiójának (carotis és vertebralis arteria dissectio) összefogló leírása 19 eset bemutatása kapcsán. A vizsgálat során három év alatt a Neurológiai Klinikán extracranialis arteria dissectio miatt kezelt betegek klinikai jellemzőit, rizikófaktorait, diagnosztikai eredményeit és terápiáját elemeztük. A kórkép prognózisa változatos, betegeink 42%-a tünetmentessé vált. Orv Hetil. 2019; 160(22): 861–868.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Nóra Lőrincz
,
Beáta Bóné
,
Márton Tóth
,
Réka Horváth
,
Norbert Kovács
,
Sámuel Komoly
,
Kázmér Karádi
,
Péter Barsi
,
Hajnalka Ábrahám
,
László Seress
,
Zsolt Horváth
,
Tamás Dóczi
,
József Janszky
, and
Csilla Gyimesi

Absztrakt:

Bevezetés: Az epilepszia krónikus, súlyos neurológiai betegség, mely jelentősen befolyásolja az életminőséget. A megfelelő indikációval végzett epilepsziasebészeti beavatkozás rohammentességet eredményezhet, mely önmagában vagy rehabilitációt követően jelentősen javíthatja az életminőséget. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célkitűzése a Pécsi Epilepszia Centrumban 2005 és 2016 között epilepsziasebészeti beavatkozáson átesett betegek posztoperatív eredményeinek felmérése. Módszer: Az adatgyűjtés a betegek klinikai anyagának áttekintésén túlmenően kérdőívek alkalmazásával történt, a rohamállapot értékelésén kívül a foglalkoztatottsági státuszra mint az életminőség egyik fontos indikátorára is fókuszálva. Eredmények: Reszektív epilepsziasebészeti beavatkozás 72 esetben történt. A betegek 76%-a tartósan rohammentessé vált. A betegek 10%-ánál műtét után csak igen ritkán lépett fel roham, 7%-uknak jelentősen csökkent a rohamszáma, míg 7%-ban nem változott érdemben a rohamállapot. A rohammentes és a nem rohammentes betegek csoportjainak foglalkoztatottsági adatait vizsgálva azt találtuk, hogy a rohammentesség befolyásolja a páciensek elhelyezkedési lehetőségeit. A rohammentes betegek 67%-a állt foglalkoztatottság alatt, míg a nem rohammenteseknek mindössze a 19%-a (p<0,01, Fisher-féle egzakt teszt). Következtetés: Eredményeink a nemzetközi adatoknak megfelelve alátámasztják az epilepszia reszektív sebészi kezelésének klinikai és szociális eredményességét. Orv Hetil. 2019; 160(7): 270–278.

Open access