Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Péter Bartek x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: A súlyos acut pancreatitis a gastroenterologiai sebészet nagy kihívást jelentő területe. A legújabb kutatások szerint a teljes parenteralis táplálás kiegészítéseként intravénásan adott glutamin segíthet a septicus szövődmények megelőzésében, és csökkentheti a halálozási rátát, azt azonban még nem vizsgálták, vajon az enteralis táplálás eredményeit is képes-e javítani a glutamin. Célkitűzés: A korai jejunalis táplálás és az intravénás glutamin-dipeptid együttes alkalmazásának vizsgálata súlyos acut pancreatitisben, prospektív randomizált kettős vak kontrollált klinikai vizsgálat során. Beteganyag és módszerek: Vizsgálatunkban 45 súlyos acut pancreatitis miatt kezelt beteg vett részt, akiknél felvételkor a Glasgow score legalább 3 volt, és/vagy a CRP 150 mg/ml feletti. A glutamincsoport (n = 24) tagjai napi 0,5 g/kg i.v. glutamint, a kontrollcsoport (n = 21) tagjai azonos mennyiségben a kórházi gyakorlatban alkalmazott, egyéb aminosavakból álló infúziót kaptak 7 napig. A felvételt követő 48 órán belül minden betegnél elkezdtük a nasojejunalis táplálást, és kezelésük minden egyéb szempontból is azonos irányelvek szerint történt. A vizsgálat elsődleges végpontjaként a pancreasspecifikus septicus szövődmények és a szervi elégtelenségek gyakoriságát, másodlagos végpontokként a radiológiai és sebészeti intervenciók szükségességét, a kórházi tartózkodás időtartamát és a mortalitást jelöltük meg. Eredmények: A glutamincsoportban 4 betegnél alakult ki fertőzött acut peripancreaticus folyadékgyülem, 2 betegnél fertőzött postnecroticus folyadékgyülem, 2 esetben fertőzött pseudocysta és 2 betegnél fertőzött necrosis. Tíz esetben UH-, illetve CT-vezérelt punkcióval és drainage-zsal sikerült megszüntetni a folyadékgyülemet, műtétre egy betegnél sem volt szükség. A kontrollcsoportban 4 betegnél alakult ki fertőzött acut peripancreaticus folyadékgyülem, 2 betegnél fertőzött postnecroticus folyadékgyülem, 3 esetben fertőzött pseudocysta és 3 esetben fertőzött necrosis. Kilenc esetben sikeres volt a radiológiai intervenció, három betegnél sebészi beavatkozásra kényszerültünk. A kontrollcsoport mortalitása 14% (3 beteg) volt, szemben a glutamincsoport 0%-os mortalitásával. A glutamincsoport átlagos ápolási ideje 10,6 nap volt, ami szignifikánsan rövidebb a kontrollcsoport 15,9 napjánál (p = 0,00104). Összefoglalás: A glutamincsoport eredményei minden vizsgált paraméter esetén valamivel jobbnak bizonyultak a kontrollcsoportéinál, de statisztikailag kimutatható különbséget csak az ápolási napok számában sikerült igazolni.

Full access