Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Péter Bodor x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A tanulmányban ismertetünk egy, az identitás vizsgálatához kialakított megközelítési módot, mely „félig-hétköznapi” diszkurzusok összegyűjtését és feltárását célozza, továbbá illusztrációként bemutatunk egy példát a vizsgálat során nyert adatok elemzésére. A dolgozatban leírjuk, hogy (1) miért tekintjük a fókuszcsoport módszert megfelelő eszköznek arra, hogy speciális, az európai és a magyar identitás vonatkozásában releváns diszkurzusokat gyűjtsünk, majd bemutatunk egy elemzést (2), mely a fókuszcsoportokból nyert beszélgetések azon részleteinek tematikus, formai és diszkurzív-szempontú feltárását célozza, melyekben a beszélők Európát és Magyarországot „skizofrén”-ként jellemezték, azaz egy, a mentális patológiából származó terminussal illették.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja. Elsőként az érzelmek és az érzelmi fejlődés elemzésére általunk alkalmazott elméleti keret, az érzelmek szociális konstruktivista elképzelése kerül bemutatásra. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszerre, a kicsinyítő képzők rendszerére. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig. A vizsgált korpuszok bemutatását követő elemzésünkből kitűnik, hogy a két vizsgált gyermek külön-külön utat járt be a diminutív szuffixumok elsajátítása során. A grammatikai produktivitásnak nem volt egyértelműen kimutatható hatása az elsajátítás sorrendjére: az első kicsinyített szavakban mindkét gyermeknél a terméketlen -u, -ó képzők, illetve a termékeny -kA és a részben termékeny -i jelentek meg először, míg a legtermékenyebb -cskA képzőt produkálták utoljára. Eredményeink arra is engednek következtetni, hogy a kicsinyítő képzők szemantikai funkcióknak való egyértelmű megfeleltetése valószínűleg egy viszonylag késői fejlemény: a diminutív szuffixumok kicsinység jelentése egyáltalán nem mutatható ki az általunk elemzett anyagból. A diminutívák használatának érzelmi, pragmatikai szerepe, azaz a szóban forgó dologhoz/személyhez való pozitív érzelmi viszonyulás pragmatikai funkciója is csak a vizsgált időszak vége felé válik egyértelműen kimutathatóvá.

A tanulmányban ismertetett vizsgálódás az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja, s a pszichológia társas konstruktivista szemléletén alapul, melyre a továbbiakban olykor egyszerűen konstruktivista megközelítésként hivatkozunk. Kiindulásként a tanulmány elméleti keretét rögzítendő bemutatjuk az érzelmek társas konstruktivista elméletét (magyarul lásd Harré, 1997; illetve megvitatásához: Kónya, 1997; Kövecses, 1997; Orthmayr, 1997; Pléh, 1997; Pólya, 1997; Bodor, 1997a), majd felvetjük az érzelmi nyelvhasználat kérdését, és ismertetjük az érzelmi nyelvhasználat általunk kidolgozott konstruktivista felfogását. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszer, a kicsinyítő képzők rendszere elsajátításának feltárására. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig.

Restricted access

Abstract

Grapevine berry shape has important marketing value in the table grape commerce, hence variability evaluation of this characteristic is highly important. In this study berry shape of 5 table grape genotypes: “Fanny”, “Lidi”, “Hamburgi muskotály”, “Moldova”, and “Orsi” were compared. To evaluate the shape variability graphic reconstruction and elliptic Fourier analysis have been carried out. Shape outlines have been investigated and Principal Component Analysis (PCA) has been performed with the SHAPE software package. PCA of the contours showed that 6 out of the 77 principal components were effective to describe shape attributes. The first 6 PCs explained 94.51% of the total variance. PC1 associated with the width and length of the berry. PC2 related to the shape of the top and bottom of the berries, while PC3 linked to the ratio of the top and the bottom width. ANOVA of the principal component scores revealed significant difference among the genotypes. Results suggest that morphology of the berry is a variable not only among but within the accessions. Our findings confirmed that elliptic Fourier descriptors (EFDs) would be a powerful tool for quantifying grapevine berry morphological diversity.

Open access

Abstract

Grapevine berry shape has important marketing value in the table grape commerce, hence variability evaluation of this characteristic is highly important. In this study berry shape of 5 table grape genotypes: “Fanny”, “Lidi”, “Hamburgi muskotály”, “Moldova”, and “Orsi” were compared. To evaluate the shape variability graphic reconstruction and elliptic Fourier analysis have been carried out. Shape outlines have been investigated and Principal Component Analysis (PCA) has been performed with the SHAPE software package. PCA of the contours showed that 6 out of the 77 principal components were effective to describe shape attributes. The first 6 PCs explained 94.51% of the total variance. PC1 associated with the width and length of the berry. PC2 related to the shape of the top and bottom of the berries, while PC3 linked to the ratio of the top and the bottom width. ANOVA of the principal component scores revealed significant difference among the genotypes. Results suggest that morphology of the berry is a variable not only among but within the accessions. Our findings confirmed that elliptic Fourier descriptors (EFDs) would be a powerful tool for quantifying grapevine berry morphological diversity.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Attila Király, Krisztián Kállay, Dóra Marosvári, Gábor Benyó, Anita Szőke, Judit Csomor and Csaba Bödör

Absztrakt

A myelodysplasiás szindróma és az akut myeloid leukaemia döntően sporadikus megbetegedések, azonban a fiatalkorban előforduló, illetve a családi halmozódást mutató esetekről egyre gyakrabban derül ki, hogy valójában örökletes kórképek, amelyek hátterében a myeloid vérképzést szabályozó faktorok autoszomális domináns mutációi állnak. Ezen örökletes mutációk jellegzetes szindrómákat hoznak létre, amelyek fokozott kockázattal járnak myelodysplasia és akut leukaemia kialakulására (prediszpozíciós szindrómák). Jelenleg négy ilyen szindróma ismert: (1) a CEBPA-, valamint a (2) GATA2-mutációt hordozó familiáris myelodysplasia/akut leukaemia, (3) a familiáris vérlemezke-funkciózavar talaján kialakuló myelodysplasia a RUNX1 gén mutációjával és (4) a telomerázbiológiát érintő kórképek, amelyek a TERT vagy TERC gének mutációival jellemezhetők. A közelmúltban derült ki, hogy az ANKRD26, ETV6, SRP72 és DDX41 gének mutációi szintén szerepet játszhatnak familiáris myeloid kórképek kialakításában. Jelen összefoglaló közlemény célja e különleges betegségcsoportra való figyelemfelhívás, valamint e kórképek genetikai és klinikai hátterének ismertetése. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 283–289.

Open access

Absztrakt:

A familiáris myelodysplasiás szindróma (FMDS) egy ritka, klinikailag rendkívül heterogén megjelenésű örökletes kórkép. Az FMDS hátterében általában prediszpozíciós szindrómák állnak, melyeket különböző géneket érintő autoszomális dominánsan öröklődő mutációk okoznak. Az eddig leírt hajlamosító variánsok túlnyomó része pontmutáció vagy néhány bázispárra kiterjedő deléció, azonban a betegség genetikai komplexitását jellemzi, hogy olykor DNS-kópiaszám-változások is előfordulnak. Tanulmányunkban klinikai adatok alapján diagnosztizált familiáris myelodysplasiás szindrómában szenvedő testvérpár és szüleik mintáit vizsgáltuk a kiegyensúlyozatlan genomikus abnormalitások detektálására is alkalmas multiplex ligatiofüggő szondaamplifikációs módszerrel. A vizsgálat során mindkét gyermek és az édesapa DNS-mintájában a TERC gént érintő részleges deléciót azonosítottunk. Az általunk azonosított genetikai eltérés alapján a vizsgált eset az ún. „telomere biology disorder” (TBD) prediszpozíciós szindrómák közé tartozik. Az öröklött csontvelő-elégtelenséggel járó kórkép családon belüli halmozódása felhívja a figyelmet a betegségben előforduló germline kópiaszám-változások vizsgálatának, valamint a részletes családi anamnézis felvételének fontosságára. A genetikai háttér tisztázásának a további terápiás döntések meghozatalában is fontos szerepe van, mivel a gyermekkori MDS hátterében álló prediszpozíciós szindrómák a rájuk jellemző fenotípus nélkül is jelen lehetnek a vizsgált betegekben, befolyásolva az MDS kezelésének kimenetelét.

Restricted access

Leaf morphology of the grapevine (Vitis vinifera L.) cv. ‘Kövidinka’ was evaluated based on 32 landmarks. The aim of this study was to reveal leaf morphological diversity along the shoot axis. For this purpose 10 shoots were collected with 26 to 35 leaves. Altogether 304 leaf samples were digitised and analysed with the GRA.LE.D 2.04. raster graphic software. Leaf damage was estimated based on the missing landmarks on the lamina. Our results showed that the leaves on the 11th and 13th nodes are the most intact, without missing landmarks. Lowest variability (c v = 0,126) of the investigated 54 morphological characteristics were observed among the leaves on the 11th nodes of the shoots, in accordance with the literature. Based on the results length of the veins, angles between the veins and further features such as size of the serrations show high diversity along the shoot axis. These results underline the need of careful sampling during the ampelometric investigations.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Gábor Bodor, Sándor Mihályi, Andrea Székely, Imre Kassai, Edit Novák, László Ablonczy, András Szatmári and Péter Ofner

Másfél éves korában korrekciós szívműtéten átesett Fallot-tetralógiás gyermeken súlyos balkamra-elégtelenség miatt 17 éves korában sikeres szívátültetést végeztek. A szerzők ismertetik azokat a sebésztechnikai nehézségeket, amelyek komplikálják e műtéti beavatkozást. Ez az első olyan szívátültetés Magyarországon, amely nem szívizombetegség miatt, hanem veleszületett szívhiba korrekciós szívműtétjét követően történt. Orv. Hetil., 2011, 152, 23–26.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Fésüs, Dóra Marosvári, Béla Kajtár, Péter Attila Király, Judit Demeter, Tímea Gurbity Pálfi, Miklós Egyed, Márk Plander, Péter Farkas, Zoltán Mátrai, András Matolcsy and Csaba Bödör

Absztrakt:

Bevezetés: Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a krónikus lymphocytás leukaemia kezelésében, ugyanis az új innovatív gyógyszerek a TP53-defektust hordozó csoportban is hatékonynak bizonyultak. Ezen betegek maradéktalan azonosításához elengedhetetlen a TP53-defektus mindkét formájának (17p-deletio és TP53-mutációk) vizsgálata. A TP53-mutációk vizsgálata ma a nemzetközi ajánlások részét képezi, segítséget nyújtva az optimális terápiás stratégia megalkotásában. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a TP53-mutációk előfordulásának és a 17p-deletióhoz való viszonyának meghatározása, valamint a mutációk rutindiagnosztikus kimutatására alkalmas szekvenálási eljárás beállítása volt. Módszer: A mutációanalízist Sanger-szekvenálással végeztük el 196, krónikus lymphocytás leukaemiában szenvedő beteg esetében. Eredmények: A betegek 15,8%-ában azonosítottunk TP53-mutációt, ami az esetek felében 17p-deletio nélkül fordult elő. A TP53-defektus mindkét formájának vizsgálatával összesen a betegek 25,4%-ánál azonosítottunk TP53-defektust. Következtetések: A mutációanalízis elvégzésével további 10% magas rizikójú beteg azonosítható, akik számára a legjobb választást az ebben a betegcsoportban is hatékony új célzott terápiák jelentik. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 220–228.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Kállay, Judit Csomor, Emma Ádám, Csaba Bödör, Csaba Kassa, Réka Simon, Gábor Kovács, György Péter, Gábor Ottóffy, Katalin Bartyik, Csongor Kiss, Péter Masát, Marienn Réti, Blanka Tóth and Gergely Kriván

Absztrakt:

Bevezetés: A gyermekkori szerzett csontvelő-elégtelenségek ritka, kezelés nélkül halálos betegségek. Egységes diagnosztikájukat és terápiájukat európai munkacsoport felügyeli. A munkacsoport bevezette a hypocellularis gyermekkori refrakter cytopenia entitást, melyet csökkentett intenzitású kondicionálással transzplantálva lényegesen jobb túlélési eredményeket kaptak. Célkitűzés: A protokollhoz csatlakozás előtt és az azóta eltelt 5 évben kezelt betegek eredményeinek ismertetése. Módszer: A 2013 és 2017 között eltelt 5 évben a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 8 központjában 55 gyermeket kezeltünk (súlyos aplasticus anaemia: 9, myelodysplasticus szindróma: 41, juvenilis myelomonocyter leukaemia: 5). Súlyos aplasticus anaemiában 7 esetben végeztünk őssejt-transzplantációt, egy esetben antithymocytaglobulin-kezelést, egy beteg a diagnózis előtt meghalt. Myelodysplasiában 37 esetben végeztünk transzplantációt, 4 esetben a szoros megfigyelést választhattuk. E transzplantációk 54%-a (20 eset) csökkentett intenzitású kondicionálással történt. A juvenilis myelomonocyter leukaemiában szenvedő 5 betegnél transzplantáció történt. Eredmények: A diagnózis és a kuratív kezelés között eltelt idő medián 92 (3–393) nap volt, súlyos aplasticus anaemia esetén 28 (3–327) nap. Akut graft versus host betegség II–IV. fokozatú súlyossággal 22,6%, III–IV. fokozatú súlyossággal 6,8%-ban jelentkezett, míg betegeink 11,2%-a krónikus graft versus host betegségben szenvedett. A súlyos aplasticus anaemiával kezelt 8 beteg mindegyike teljes remisszióban él (100%). A myelodysplasia miatt transzplantált betegek becsült túlélése 85,1%, juvenilis myelomonocyter leukaemiában 75%. A medián követési idő 30,4 (1,1–62,5) hónap volt. Jelen eredményeinket összevetettük az 1992 és 2012 között kezelt betegek eredményeivel. A túlélés az új szemlélet nyomán jelentősen javult, súlyos aplasticus anaemiában trendszerűen 70%-ról 100%-ra (p = 0,133), myelodysplasticus szindrómában szignifikánsan 31,3%-ról 85,1%-ra (p = 0,000026). Következtetés: Paradigmaváltás történt a gyermekkori szerzett csontvelő-elégtelenségek kezelésében, a betegcsoport túlélése szignifikánsan növekedett. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1710–1719.

Open access