Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Péter Csermely x
Clear All Modify Search

A kapcsolati hálózat egyes paramétereinek hatása a szorongásra

Tájékozódó vizsgálat 14-18 éves középiskolás populáción

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Szilvia Kovács, Tibor Károly Fábián, Viktor Gaál and Péter Csermely

Vizsgálatunkban 480 önként jelentkező középiskolás tanuló (n = 476; 224 fiú, 252 lány; kor: 12-18 év, átlagban 15,97 ±1,25 év; 139 budapesti; 234 vidéki kisvárosi; 103 falun élő) vett részt. A vizsgálati személyek szorongásszintje (rövidített CPI kérdőív) eltért nemek szerint (kétmintás t -próba; p <0,01), és korcsoportok szerint (egyirányú ANOVA; p <0,05), a lakóhely alapján azonban nem (egyirányú ANOVA). A szorongásszintet szignifikánsan befolyásolta a közeli rokonok és a barátok száma (egyirányú ANOVA; p <0,05; p <0,01 ); a mobiltelefon-beszélgetés gyakorisága a családdal, a barátokkal és az ismerősökkel (egyirányú ANOVA; p <0,05); az SMS-küldés gyakorisága a barátoknak és az ismerősöknek (egyirányú ANOVA; p <0,05), valamint az ismerkedésre való képesség és az ismeretlenekkel vagy kevéssé ismertekkel szembeni bizalom (egyirányú ANOVA; p <0,01). Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szorongási szint csökkentésében a kapcsolati háló potenciális új tagjai felé irányuló kezdeményezőkészség és bizalom mellett elsősorban a közepes erősségű kapcsolatok száma (közeli rokonok, barátok) és a közepes erősségű kommunikációs csatornák használati gyakorisága (mobiltelefon-beszélgetés, SMS) a jelentős tényezők. Az erős (családtag) és a nagyon gyenge (távoli rokon, ismerős) kapcsolatok száma, illetve az ezeknek megfelelő erős (személyes együttlét) vagy nagyon gyenge (anonim internetes kommunikáció) kommunikációs csatornák használatának mennyisége eredményeink szerint kisebb hatással van a szorongás alakulására.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Döbrönte, Mária Szenes, Beáta Gasztonyi, Lajos Csermely, Márta Kovács, László Lakatos, Lilla Lakner, Gábor Mester, Tünde Pandur, Árpád Patai, Péter Pák, Gyula Pécsi, István Rácz, Krisztina Sarang, Anikó Stöckert, András Székely and Lajos Varga Szabó

Bevezetés: A nemzetközi irányelvek az endoszkópos vizsgálatok végzését rutinszerűen pulzoximetriás monitorozás mellett javasolják, a hazai gyakorlatban azonban ez a vizsgálóhelyek többségében még nem érvényesül. Célkitűzés: A szerzők objektív adatokkal alátámasztva kívánták felhívni a figyelmet a hazai gyakorlat megváltoztatásának szükségességére. Módszer: Multicentrikus, prospektív, 11 vizsgálóhely részvételével végzett vizsgálatban összesen 1249 (közülük 1183 szedációban és 66 a nélkül történt) endoszkópos vizsgálat során végzett pulzoximetriás monitorozás eredményeit értékelték. Eredmények: 239 esetben, az összes eset 19,1%-ában észlelték a vizsgálat során az oxigénszaturáció 90% alá csökkenését, leggyakrabban ERCP (31,2%) és jejunoscopia során (20%). A hypoxaemia vizsgálatfüggő kockázati tényezőjének bizonyult a vizsgálat időtartama, valamint a pethidin (31,31%) és a pethidin és midazolam kombinációban végzett (34,38%) sedoanalgesiás premedikáció, betegfüggő kockázati tényezőnek pedig az időskor, az elhízás, nyugtató-altató hatású szerek szedése, továbbá a súlyos kísérő cardiopulmonalis társbetegség, illetve az Amerikai Anaesthesiologiai Társaság III. és IV. fizikális státus szerinti kockázati fokozata. Következtetés: A betegek biztonsága megköveteli, hogy pulzoximéter és oxigénszupplementáció lehetősége minden endoszkópos laboratóriumban rendelkezésre álljon. A pulzoximetria rutinszerű alkalmazása javasolt endoszkópia során, különös tekintettel a hypoxaemia kockázati tényezőire. Orv. Hetil., 2013, 154, 825–833.

Restricted access