Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Péter Csizmadia x
  • All content x
Clear All Modify Search

A tanulmány szerzői az 1990-es évek elején egy főváros közeli német etnikum által képviselt településen vizsgálták a projekt munkára szerveződött egyéni vállalkozók kapcsolataiban, gazdasági viselkedésében érvényesülő társadalmi szabályozókat (pl. a bizalmi viszonyok). A kutatás középpontjában a hálózatba tömörült vállalkozások együttműködésének tartalmában és formáiban bekövetkezett változások szerepelnek. Az együttműködésben szereplő gazdasági szervezetek olyan vállalkozói mintákat képviselnek, mint a „bedolgozó vállalkozók”, a „helyi vállalkozók” és az „országos vállalkozók”. Az együttműködésben résztvevő egyéni vállalkozók belső és külső hálózatainak alakulásában szerepet játszó integráló értékek és normák összehasonlító elemzése a bizalmi viszonyok „elsajátításának”, „tanulásának” fontosságára hívták fel a figyelmet. A magatartás-szabályozók szerepét játszó szakmai és etikai értékek környezet-változá­saival összefüggő átalakulása azt jelzi, hogy a hálózatok formáját és tartalmát jelentős mértékben meghatározza gazdasági tevékenysége, szerkezete és tartalma (az ún. kontingencia tényező érvényesülése). Ez egyebek mellett arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági tevékenységek vizsgálatában használt olyan kategória-kettős, mint például a „túl-szocializált” vagy „alul-szocializált” gazdasági viselkedésekből önmagában nem következtethetünk a vállalkozói együttműködés eredményességére.

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye 2006 nyarán kérdőíves előkutatást végzett a 10 főnél többet foglalkoztató magyar vállalkozások körében munkaszervezeti jellemzőikről és innovációs tevékenységükről. Az előkutatás a szervezeti innovációk intenzitásával és elterjedtségével, a munkavállalói részvétel formáival és mértékével, valamint a vállalati tudások eredetével, felhasználásának és fe__

Restricted access

A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) foglalkoztatási, munkaügyi és tudásfelhasználási jellemzőivel foglalkozó tanulmány, egy nyolc országra (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Szlovákia és Spanyolország) kiterjedő, 2004-ben végzett nemzetközi vizsgálat magyarországi tapasztalatait ismerteti. Ennek során a KKV-k nemzetgazdaságban elfoglalt helyét olyan mutatók segítségével határozza meg, mint a szektor termelékenységi, innovációs, export és foglalkoztatási teljesítménye. Az elemzés megkülönböztetett figyelmet szentel a munkaerő-felhasználás rugalmasságának, amely terén a KKV-k élenjárnak. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaügyi kapcsolatoknak a munkáltatók/tulajdonosok és a munkavállalók viszonyát befolyásoló szerepével (pl. a kollektív szerződések minimális jelenlétével) és a vállalati tudásfelhasználási praxisra jellemző tudás (kompetencia)-igények azonosításával.

Restricted access

A globális termék/szolgáltatás- és munkapiaci verseny kontextusában az elméleti és gyakorlati szakemberek –az 1990-es évtized második felétől –a nemzetgazdaságok alkalmazkodóképess__

Restricted access
Restricted access

A Testi Attitűdök Tesztje (BAT) hazánkban is széles körben alkalmazott mérőeszköz, tudomásunk szerint azonban mindeddig nem történt meg a kérdőív magyar változatának nagyobb mintán végzett, széles körű pszichometriai elemzése. Vizsgálatunk ezt tűzte ki célul. Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk résztvevői normális súlyú egyetemi hallgatónők, valamint egy munkahelyi életmód-változtató program női résztvevői voltak. Az adatgyűjtés során az alábbi mérőeszközöket használtuk: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Rosenberg Önértékelési skála, Vonásszorongás skála. A konfirmatív faktorelemzés eredményei szerint a BAT belső struktúrája elfogadhatóan illeszkedik a vizsgált mintákon a Probst, Vandereycken és munkatársai (1995) által evészavarban szenvedő nőkön azonosított faktorstruktúrához. A mérőeszköz megbízhatóságának mutatói (belső megbízhatóság, teszt-reteszt reliabilitás) kiválónak bizonyultak. A kérdőív konstruktum validitása is alátámasztást nyert. A kritérium validitást alátámasztják a testtömeg-indexszel és a saját alak méretének szubjektív megítélésével való pozitív korrelációk. A konvergens validitást pedig alátámasztja, hogy a kérdőív és alskálái egyaránt pozitív irányú kapcsolatot mutatnak a testképpel való elégedetlenség egy további mutatójával (nevezetesen az alakra vonatkozó én-énideál diszkrepanciával), valamint a vonásszorongással. A kedvezőtlen testi attitűdök és élmények emellett negatív irányú kapcsolatot mutatnak az önértékeléssel.

Restricted access

A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Böröcz, Zsófia Hayden, Viktória Mészáros, Zsuzsanna Csizmadia, Kornélia Farkas, Zoltán Kellermayer, Péter Balogh, Ferenc Nagy, and Tímea Berki

Absztrakt:

Bevezetés: Az elmúlt 10 évben a nem klasszifikálható neurológiai vagy pszichiátriai tünetegyüttes képében megjelenő encephalitisek esetén egyre gyakrabban igazolódik be, hogy a háttérben a központi idegrendszer valamely fehérjéje ellen induló autoimmun folyamat áll. A paraneoplasiás limbicus encephalitisek esetében intracelluláris antigének (anti-Hu/ANNA1, anti-Ri/ANNA2, anti-CV2/CRMP5 és anti-Ma2/Ta) ellen indul immunreakció, mely mögött tüdő-, ovarium- vagy heredaganat áll, és jellemző a rossz prognózis. Ezzel szemben az utóbbi években felfedezett, színes klinikai képpel megjelenő autoimmun encephalitisek mögött gyakran bizonyítható a neuronalis sejtfelszíni receptor (NMDAR, GABABR, AMPAR) vagy szinaptikus fehérje (LGI1, CASPR2) ellen képződő autoantitestek jelenléte, ami immunszuppressziós kezelésre jól reagál. Célkitűzés: Célunk felhívni a figyelmet a neurológiai, pszichiátriai és intenzív terápiás ellátást igénylő autoimmun encephalitises esetek emelkedő számára, valamint az autoantitestek kimutatásának jelentőségére. Módszer: Laboratóriumunkba az elmúlt 6 évben 836 autoimmun encephalitis irányú, 717 beteghez tartozó vizsgálatkérés érkezett. A betegek szérum- és liquormintáit 6 különböző receptorfehérjével transzfektált sejtvonalból álló BIOCHIP-en vizsgáltuk indirekt immunfluoreszcens technikával. Eredmények: A vizsgált betegek 7,5%-ában tudtunk valamelyik receptorfehérje ellen IgG autoantitestet kimutatni. Gyakorisági sorrendben NMDAR > LGI1 > GABABR > CASPR2 ellen találtunk pozitív eseteket. Következtetés: Az autoantitest kimutatása segít a betegség korai stádiumban való felismerésében és a diagnózis felállításában. Mindez fontos, mert az időben felismert betegek eredményesen kezelhetőek plazmaferézissel vagy immunszuppresszív szerekkel, melyek hatékonyságát ismételt autoantitestmeghatározással lehet követni. Ezért a laboratóriumnak nagy szerepe lehet a gyorsan progrediáló kóros idegrendszeri folyamatok megállításában. Orv Hetil. 2018; 159(3): 107–112.

Restricted access
Imaging
Authors: Péter Palásti, Ádám Visnyovszki, Sándor Csizmadia, Mária Matúz, Zsanett Szabó, Edit Hajdú, Dominika Vattay, András Palkó, Tamás Zsigmond Kincses, and Zsuzsanna Fejes

Abstract

Background

In December 2019, pneumonia caused by coronavirus Disease-19 (COVID-19) occurred in Wuhan, Hubei Province, China. Currently, COVID-19 has spread worldwide. In accordance with the restrictions of the Hungarian Government, several epidemic hospitals and centers have been established in Hungary. The first infected patient was detected on 4th March, 2020 in our country, who was not a Hungarian citizen. The first patient died of pneumonia caused by COVID-19 was on 15th March. The Hungarian epidemic curve is flattened and more prolonged. We aimed to report our computer tomography (CT) findings in correlation with clinical status in patients with COVID-19 infection.

Material and methods

All patients with laboratory-identified Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 (SARS-CoV-2) infection by real-time polymerase chain reaction (PCR) and who underwent chest CT were collected between March 26, 2020, and April 20, 2020, in our hospital. In our centre we had 107 PCR confirmed COVID-19 positive patients in this period. 52 patient (male: female 1:2, average age: 67.94) were admitted to our central epidemic hospital, according to their complains: fever, dyspnoea, hypoxaemia, altered mental status, comorbidity, sepsis or if patient isolation could not be performed. In case of every patient we took blood test, nasopharyngeal sample and a chest CT without contrast agent. In our CT report we used a score system to characterize the severity.

Results

The majority of infected patients had a history of exposure in nursing homes and mostly presented with fever and cough. The present study confirmed the findings about results of other researches. The COVID-19 pneumonia affected the elderly patients, caused hypoxia, cough and sepsis. On the CT scan, typical signs were seen in the cases of PCR confirmed patients.

Conclusion

The limitations of the present study include the low number of patients. Collectively, our results appear consistent with previous studies. Chest CT examination plays an important role in the diagnosis and estimation of the severity of the novel coronavirus pneumonia. Future research should examine strategically the features of the Hungarian population.

Open access