Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Péter Domsik x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Egészséges, normális szív esetén a bal kamra bazális része szisztoléban az óramutató járásának megfelelően rotálódik, míg a szívcsúcs azzal ellentétes irányba mozdul el. Ezt a fajta facsaró-csavaró mozgást a szív csavarodásának (twist) nevezik. Ennek az összefoglaló jellegű közleménynek a célja a szív bal kamrai rotációjával és csavarodásával kapcsolatos fontos tudnivalók és vizsgálati lehetőségeinek bemutatása. Orv. Hetil., 2012, 153, 1547–1551.

Restricted access

Bevezetés: A noncompaction cardiomyopathia a myocardium kompaktálódásának hiányában kialakuló kórkép, amely a bal kamra diszfunkciójával jár együtt. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a balkamra-diszfunkció összehasonlító vizsgálata volt kétdimenziós echokardiográfia és háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során noncompaction cardiomyopathiában. Módszer: Jelen tanulmányban hét, noncompaction cardiomyopathiában szenvedő beteget (62,9±8,5 év, három férfi) és 10, korban és nemben egyeztetett kontrollesetet (60,7±7,7 év, két férfi) vizsgáltak kétdimenziós echokardiográfia és háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során a bal kamra funkciójának vizsgálata céljából. Eredmények: Emelkedett bal kamrai végdiasztolés és végszisztolés térfogatértékek, valamint csökkent bal kamrai ejekciós frakció volt igazolható noncompaction cardiomyopathia fennállása esetén. Valamennyi háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során számított strainparaméter csökkentnek bizonyult noncompaction cardiomyopathia esetén a kontrollokhoz képest. A háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia során mért rotációs paraméterek a bal kamra apicalis és basalis szegmentumainak egyirányú mozgását („rigid body rotation”) igazolták noncompaction cardiomyopathiában. Következtetések: A bal kamra funkciója és szegmentumainak kontraktilitása lényegesen beszűkült noncompaction cardiomyopathiában. A bal kamrai csavarodás (twist) noncompaction cardiomyopathia fennállása esetén hiányzik. Orv. Hetil., 2013, 154, 1352–1359.

Restricted access

A háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia egy új kardiális képalkotó diagnosztikus eljárás, amelynek segítségével a myocardialis mozgások a tér három irányában noninvazív módon elemezhetőek. Az összefoglaló közlemény célja ennek az új módszernek a bemutatása oly módon, hogy áttekintse a benne rejlő diagnosztikus lehetőségeket és a jelenleg még fennálló korlátozó tényezőket is. Orv. Hetil., 2012, 153, 1570–1577.

Restricted access

Bevezetés: A bal pitvar egy dinamikus mozgást végző, a mitralis billentyűn és annak anulusán keresztül a bal kamrával közlekedő szívüreg. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja annak elemzése volt, milyen összefüggések mutathatók ki a bal pitvar és a mitralis anulus morfológiai és funkcionális paraméterei között egészségesekben háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia segítségével. Módszer: A tanulmányba 35 egészséges önkéntest vontak be. Valamennyi esetben meghatározták a maximális (Vmax) és minimális (Vmin), valamint a pitvari kontrakció előtti bal pitvari térfogat (VpreA) értékét, volumetrikus adatokon alapuló funkcionális paramétereket, valamint a mitralis anulus morfológiai és funkcionális jellemzőit. Eredmények: Míg a Vmax a szisztolés és a diasztolés mitralis anulus paraméterekkel is korrelált, addig a Vmin-VpreA csak a szisztolés paraméterekkel mutatott összefüggést. Míg a teljes bal pitvari stroke volume a szisztolés és a diasztolés mitralis anulus paraméterekkel is korrelációt mutatott, addig a passzív bal pitvari stroke volume csak a diasztolés értékekkel. Következtetések: Korreláció mutatható ki a bal pitvar és a mitralis anulus morfológiai és funkcionális jellemzői között egészségesekben. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1517–1523.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Földeák
,
Attila Nemes
,
Anita Kalapos
,
Péter Domsik
,
Árpád Kormányos
,
László Krenács
,
Enikő Bagdi
, and
Zita Borbényi

Absztrakt:

A szisztémás amyloidosis ritka betegség, amelyben a szívérintettség viszonylag gyakran fordul elő és a túlélést jelentősen befolyásolja. Az alapbetegség és a szervi érintettség szempontjából új diagnosztikus eljárások segítenek a korai diagnózis felállításában és a mihamarabbi kezelés megkezdésében. Szívérintettség inkább a monoklonális immunglobulin-könnyűlánc (AL-amyloidosis) és a transthyretin formában fordul elő. AL-amyloidosis esetén a szívérintettség súlyos következményekhez vezet. A kezdeti súlyosság megítélésében és a kezelésre adott válasz mértékének mérésében a szívfunkcióval kapcsolatos biomarker-vizsgálatok segítenek. Amyloidosis esetén az életkorral nő a szívérintettség, a prevalencia nem ismert pontosan, de feltételezhető, hogy több eset van valójában, mint amennyi felismerésre kerül. A szerzők a klinikai tünetek, diagnosztikus eljárások, kiemelten a kardiológiai vizsgálatok jelentőségét ismertetik. Orv Hetil. 2017; 158(46): 1811–1818.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Kovács
,
Árpád Kormányos
,
Péter Domsik
,
Anita Kalapos
,
Csaba Lengyel
,
Zénó Ajtay
,
Tamás Forster
, and
Attila Nemes

Absztrakt:

Bevezetés: A mitralis anulus (MA) morfológiája és funkciója számos valvularis (például mitralis regurgitatióban) és nem valvularis betegségben (például bizonyos cardiomyopathiákban, cardialis amyloidosisban) eltéréseket mutathat. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja az MA morfológiai és funkcionális jellemzői és a háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfiával (3DSTE) számított bal kamrai (BK) ejekciós frakció (EF) összefüggéseinek vizsgálata volt normális és határérték-BK-EF-fel bíró esetekben. Módszer: A jelen vizsgálatba 146 olyan önkéntes eredményeit válogattuk be (átlagos életkor 32,0 ± 11,4 év; 74 férfi), akiknél teljes körű kétdimenziós Doppler-echokardiográfiás vizsgálat történt negatív eredménnyel, melyet 3DSTE-vel egészítettünk ki. A vizsgált populációt két további alcsoportra bontottuk a 3DSTE-vel számított BK-EF-nek megfelelően (határérték 50–54% versus ≥55%). Eredmények: A határérték-BK-EF-fel bíró esetekben magasabb BK-i végszisztolés térfogatot és alacsonyabb BK-i longitudinális straint lehetett mérni. A végszisztolés és végdiasztolés MA-átmérő-, -area- és -kerület-értékek nagyobbnak bizonyultak a határérték-BK-EF-fel bíró esetekben, ekkor az MA funkcionális paraméterek is kisebbek voltak. A fenti összefüggések ellenére a BK-EF nem mutatott korrelációt sem a végszisztolés és végdiasztolés MA-méretekkel, sem az MA funkcionális paraméterekkel. Következtetések: A 3DSTE-vel meghatározott határérték-BK-EF együtt jár az MA tágulásával és funkciójának romlásával. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2129–2135.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A szívciklus részét képező szisztolé és diasztolé során a szívüregek összetett mozgást végeznek. Célkitűzés: A vizsgálat célja annak elemzése volt, milyen fiziológiás összefüggések mutathatók ki a háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfiával vizsgált jobb pitvari és a rutin kétdimenziós echokardiográfiás bal kamrai morfológiai és funkcionális paraméterek között egészségesekben. Módszer: A jelen tanulmányba 20 egészséges önkéntest vontak be. Valamennyi esetben teljes körű kétdimenziós echokardiográfiás és háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfiás vizsgálat történt. Eredmények: A bal kamrai ejekciós frakció mind a szisztolés, mind a diasztolés jobb pitvari térfogatértékekkel, valamint a diasztoléban mérhető, a pitvari aktív kontrakciót jellemző area strainnel mutatott korrelációt. A szívciklusnak megfelelő jobb pitvari térfogatértékek csak a bal kamrai végszisztolés átmérővel és térfogatértékkel korreláltak, hasonló összefüggést a végdiasztolés paraméterekkel kimutatni nem tudtak. Következtetések: Összefüggések mutathatók ki a háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfiával elemzett jobb pitvari és a rutin kétdimenziós echokardiográfiával vizsgált bal kamrai volumetrikus és funkcionális paraméterek között egészségesekben. Orv. Hetil., 2015, 156(24), 972–978.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Árpád Kormányos
,
Péter Domsik
,
Anita Kalapos
,
Imelda Marton
,
Dóra Földeák
,
Szabolcs Modok
,
Nándor Gyenes
,
Zita Borbényi
, and
Attila Nemes

Absztrakt:

Bevezetés: A hypereosinophilia-szindróma (HES) és az immunglobulinkönnyűlánc-amyloidosis (ALA) két ritka hematológiai betegség, melyek cardialis eltérésekkel járnak együtt. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja a HES- és ALA-betegek bal kamrai (BK-i) deformációs paramétereinek összehasonlító vizsgálata volt háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia (3DSTE) segítségével. Módszer: A vizsgálatok során 10 HES-beteg (átlagos életkor: 60,9 ± 14,7 év) és 19 ALA-ban szenvedő páciens (átlagos életkor: 63,4 ± 7,8 év, 13 férfi) eredményeit elemeztük. Kontrollcsoportként 13, korban és nemben egyeztetett, egészséges felnőtt szolgált (átlagos életkor: 59,2 ± 4,3 év, 5 férfi). Valamennyi esetben teljes körű kétdimenziós Doppler-echokardiográfiás vizsgálat készült 3DSTE-vel kiegészítve. Eredmények: A kontrollcsoporthoz képest az ALA-betegcsoportban mért valamennyi basalis szegmentális BK-i strain szignifikánsan alacsonyabbnak mutatkozott. Az ALA-betegek globális és átlagolt szegmentális BK-i longitudinális strain (LS) értékei az egészséges kontrollcsoporthoz hasonlítva szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak. A HES-betegcsoport és az egészséges kontrollok összehasonlítása során szignifikáns különbséget tapasztaltunk a globális BK-LS tekintetében, míg a szegmentális basalis BK-LS is szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a HES-betegekben. A HES- és az ALA-betegcsoport értékeit összehasonlítva a basalis BK-i radiális és 3D strain mutatott szignifikáns eltérést. Következtetések: A 3DSTE alkalmas módszer a HES- és az ALA-betegcsoportban a BK-i deformációs mechanika részletes vizsgálatára. Mindkét betegcsoportban jelentős deformációs eltérések tapasztalhatók, ALA fennállása esetén az eltérések kifejezettebbek. Orv Hetil. 2020; 161(5): 169–176.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kálmán Havasi
,
Anita Kalapos
,
Krisztina Berek
,
Péter Domsik
,
Mária Kohári
,
Gábor Kovács
,
Gábor Bogáts
,
István Hartyánszky
,
Tamás Forster
, and
Attila Nemes

Absztrakt

Bevezetés: A teljes nagyér-transzpozíció az egyik leggyakoribb, cyanosissal járó veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők célja a teljes nagyér-transzpozíció miatt Senning- és Mustard-féle műtéten átesett betegeik hosszú távú túlélésének, funkcionális stádiumának, aritmológiai kontrolljának és életminőségének elemzése és összehasonlítása volt. Módszer: A vizsgálatban 85, teljes nagyér-transzpozíció miatt operált beteg vett részt, közülük 37 esetben Senning-műtét, míg 48 esetben Mustard-műtét történt. Valamennyi esetben utánkövetéses vizsgálatot végeztek. Eredmények: A több évtizedes utánkövetés sikeraránya 74%-nak bizonyult. A 31 utánkövetett Senning-műtött közül 12-en hunytak el a követés során (39%), míg a 32 Mustard-műtött közül 16-an haláloztak el (50%) (p = 0,45). Nem volt különbség a szívelégtelenség és az aritmiák jellemzői között sem a két betegcsoportban. Az életminőséget és a funkcionális kapacitást jellemző paraméterek kedvezőbbnek bizonyultak a Senning-műtött betegekben. Következtetések: A Mustard- és Senning-műtött TGA-betegek mortalitásában és morbiditásában szignifikáns különbség nem volt igazolható. A Senning-műtött betegek életminősége és funkcionális kapacitása a hosszú távú követés eredményei alapján kedvezőbb. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 104–110.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktor Sasi
,
Anita Kalapos
,
Henriette Gavallér
,
Péter Domsik
,
Tamás Ungi
,
Zsolt Zimmermann
,
Ferenc Tamás Nagy
,
Tamás Horváth
,
Tamás Forster
, and
Attila Nemes

Bevezetés: Ismert tény, hogy a myocardialis perfúzió és a bal kamra funkciója között összefüggés mutatható ki. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, vajon milyen kapcsolat áll fenn az ST-elevatióval járó myocardialis infarctus invazív ellátását követően a koronarográfiás felvételeken videodenzitometria során meghatározott myocardialis reperfúziót jellemző paraméterek és a mágneses rezonanciás képalkotás során vizsgált kései balkamra-funkció között. Módszer: A vizsgálatba 25 ST-elevatióval járó myocardialis infarctuson átesett beteget vontak be. Az invazív ellátást követően a koronarográfiás felvételeken a myocardialis (re)perfúziót jellemző kvantitatív paramétert számítottak a maximális denzitás (Gmax) és a maximális denzitás eléréséhez szükséges idő (Tmax) hányadosaként. Az ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően 387±262 nappal valamennyi esetben mágneses rezonanciás vizsgálat történt a bal kamra funkciójának meghatározása céljából. Eredmények: Szignifikáns korreláció volt igazolható a kései bal kamrai ejekciós frakció és az érmaszkolással mért Gmax (r = 0,40, p = 0,05) és Gmax/Tmax között (r = 0,41, p = 0,04). Következtetések: A denzitometriás Gmax/Tmax szoros összefüggést mutat a kései balkamra-funkció mértékével ST-elevatióval járó myocardialis infarctust követően. Orv. Hetil., 2014. 155(5), 187–193.

Restricted access