Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Péter Faragó x
- Refine by Access: All Content x
A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.
Az IKT-használat jellegzetességeinek vizsgálata főiskolások körében
Investigating the characteristics of ICT-usage between college students
Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.
Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.
Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.
A multitasking jelenség hatása a feladatvégzésre és az időbeosztásra módszertani előtanulmány
The effect of multitasking on task performance and time management: A pilot study of methodology
Háttér és célok: A modern információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök alkalmazásának alapvető jellemzője a multitasking jellegű használat, vagyis a több információforrás párhuzamos futtatása. A tanulás kontextusában ez azt jelenti, hogy az IKT-eszközök minimális viselkedéses befektetés ellenében megkönnyítik a tanulási célunknál jutalmazóbb figyelmi folyamatok működtetését. Vizsgálatunk célja, hogy az átlagos IKT-környezetben zajló tanulási folyamatot modellezzük laboratóriumi körülmények között, ezáltal vizsgálva a multitasking hatását a személyek feladatvégzésére.
Módszer: A vizsgálatban alkalmazott főfeladat a Flanker-teszt volt, mely az egyik leggyakrabban alkalmazott figyelmi és gátlási feladat. A főfeladat végzését ugyanakkor időről időre megzavarták bizonyos (villogó vagy egyéb módon jelző) disztraktorok, amelyek lehetővé tették, hogy a főfeladatról a vizsgálati személyek átváltsanak rájuk, és korlátlan mennyiséget „fogyasszanak” belőlük. A vizsgálatot 91 diákkal végeztük el az Eszterházy Károly Főiskoláról. Célunk a disztraktorokkal eltöltött pihenések hosszának, illetve számának főfeladatban nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásának felmérése volt.
Eredmények: A pihenések hossza és száma, valamint a reakcióidő között nem találtunk összefüggést. Míg a pihenés hossza és a teljesítmény között erős negatív korreláció volt kimutatható, a sok megszakítás nem mutatott kapcsolatot a teljesítménnyel. Közvetlenül a pihenés után a személyek reakcióideje átlagosan javult. A több feladatot végző személyek arányaiban jobb válaszokat adtak.
Konklúzió/következtetések: Eredményeink a pesszimista multitasking metahipotézist támasztották alá, vagyis azt találtuk, hogy a többet pihenő személyek túlbecsülik a pihenés teljesítményükre gyakorolt hatását, hiszen valójában a több pihenés rosszabb teljesítménnyel járt együtt. Viszont ha a vizsgálati személy képes korlátozni a pihenések hosszát, vagyis a disztraktív ingerek hosszú távra nem vonják el a figyelmét a főfeladatról, ezek a rövid pihenők pozitívan befolyásolják a teljesítményt.
Abstract
The objective of the present pilot study was to determine the force required to break (a) intact canine tibiae, (b) tibiae following the osteotomy of the tibial tuberosity and (c) tibiae following Tibial Tuberosity Advancement- (TTA-) rapid surgery. Six pairs of tibiae of dogs between 15 and 35 kg body weight were used in a cadaver study. Three groups were created with four tibiae in each group; intact (Group 1), osteotomy of the tibial tuberosity and tibial crest (Group 2) and TTA-rapid (Group 3). The tibiae were put under static axial compressive load, applied until failure. The force required to break the tibiae was termed maximal force (F max). The mean of F max was 8193.25 ± 2082.84 N in Group 1, 6868.58 ± 1950.44 N in Group 2 and 7169.71 ± 4450.39 N in Group 3. The sample size was small for a statistical analysis but as a preliminary result, we have determined the force (F max) required to break canine tibiae. Furthermore, we hypothesise that osteotomies result in weakening of the tibial structure.
Mercury and lead concentrations were measured in the livers of cormorant (Phalacrocorax carbo sinensis), an aquatic bird species living and nesting in the special, highly protected nature conservation area of Kis-Balaton, Hungary. The measurements of metal concentrations were performed by atomic absorption spectrometry using the cold vapour method for mercury and the electrothermal method for lead. Mercury concentrations in the livers were significantly higher in the adult population (4.479 ± 3.336 mg/kg dry matter, DM) than in the juvenile birds (2.682 ± 2.087 mg/kg DM), indicating an increase of bioaccumulation with age. A similar pattern was not observed for lead. There were no statistical differences between males and females either in mercury or in lead concentrations. The average levels of mercury (3.580 ± 2.906 mg/kg DM) and lead (0.746 ± 0.499 mg/kg DM) were statistically different in the liver. No correlation was found between the concentrations of the two heavy metals. Recently, the wild birds have been chronically exposed to subtoxic amounts of metals which have a tendency to accumulate especially in the soft tissues.
