Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for

  • Author or Editor: Péter Farkas x
Clear All Modify Search

The aim of the article is to outline the ongoing changes in the structure of secondary and higher education in Hungary. The change of regime induced definitive processes on both educational levels, enabled the irreversible expansion of higher education and the diversification of higher level training, which had serious impacts on secondary level vocational education. The author sketches the institutional, structural and legitimacy crises of which vocational training system has been suffering since 1990. Comparing with foreign models and based on data of the graduates' qualification structure, he formulates proposals aiming at reaching a respectable balance between secondary and higher level vocational training, replacing the present “competition model” with a “pedagogical model for development”.

Restricted access

Absztrakt:

A német duális szakképzés piaci modell szerint működik. A gazdaság igényeinek megfelelő képzési kínálat biztosítását támogatja, hogy a duális képzésben nem az illetékes hatóságok és bizottságok, hanem a szakképzést felkínálók és elfogadók döntései határozzák meg a tanulószerződések szakmák szerinti megoszlását. A tanulók a vállalati munkahelyen folyó gyakorlati képzés keretében értéktermelő munkát is végeznek. A szakképzés vonzóerejének növelését, a hagyományos képzést választók arányának fenntartását a képzésbe bekapcsolódó fiatalok és fiatal felnőttek számára vonzó, a minimálbér szintjét elérő vagy meghaladó, ágazatonként és szakképesítésenként eltérő nagyságú tanulóbér biztosítja, amellyel elérhető, hogy a közepes és jó képességű tanulók megfelelő hányada az iskolai képzések helyett a duális képzési formát válassza. A tanulók által végzett munka értéke Németországban a felmérések szerint a képzési költségek kétharmadát-háromnegyedét fedezi. A tanulmány a német Szövetségi Szakképzési Intézet internetoldalán elérhető dokumentumok alapján bemutatja a duális szakképzés területén illetékes hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködésének és tevékenységének szabályozását és intézményi kereteit.

Open access

A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.

Restricted access
Restricted access

Ramann-féle barna erdőtalajon 2002-ben beállított szabadföldi kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a műtrágyázás és növényvédelmi kezelések kombinációinak hatását őszi búza monokultúrában Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar kísérleti telepén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi kezelések 2006-ban átlagosan 117%-kal, 2007-ben 120%-kal, a műtrágyázás 2006-ban átlagosan 180%-kal, 2007-ben 218%-kal emelte az őszi búza termésszintjét a kontrollhoz képest. A növekvő N adagok jobban növelték a termés mennyiségét, mint a növényvédelmi kezelések. Az egyre növekvő intenzitású növényvédelmi kezelésekkel és N adagokkal egyre kisebb mértékben nőtt az őszi búza szemtermése. Fentieken túl az eredményekkel összefüggésben vizsgáltuk az időszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait a mezőgazdasági években.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Judit Csomor, Gergő Papp, Csilla Hornyák and Péter Farkas
Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Nikolett Wohner, Gergely Varga, Péter Szloboda, Péter Farkas, András Masszi, Laura Horváth, Gergely Szombath, Judit Várkonyi, Szabolcs Benedek and Tamás Masszi

Absztrakt:

A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) a leggyakoribb malignus lymphomatípus, amely a non-Hodgkin-lymphomák (NHL) 31%-át teszi ki. A standard kemoterápiás protokollok jelentős toxicitásuk miatt nem vagy nehezen alkalmazhatóak az idősebb betegpopulációban, különösen a relabált esetekben, ahol kuratív lehetőséget leginkább a nagy dózisú kezelés és a vér-őssejtátültetés jelenthetne. Egyre több adat lát napvilágot a thalidomid és az újabb IMiD-ek (lenalidomid, pomalidomid) kedvező hatásairól az NHL kezelésében, amelyek részei a standard kezelésnek myeloma multiplexben és myelodysplasiás szindrómában. Az IMiD-ek kiterjedt anti-angiogenetikus, immunmoduláns és gyulladásellenes hatásuknak köszönhetik az egyre széleskörűbb alkalmazást. 2010-ben azonosították az E3-ubiquitin-ligáz-komplex egyik komponensét, a cereblont, amely a thalidomid molekuláris támadási pontja. Az irodalomban közölt eredmények alapján thalidomidkezelést indítottunk három relabált, idős DLBCL-es betegünknél. Két esetben központi idegrendszeri, egy esetben abdominalis érintettség volt jelen. A betegek napi 100 mg thalidomidterápiában részesültek kortikoszteroidkezeléssel kiegészítve. Két beteg kiválóan reagált a kezelésre, tartós remisszióba került, amit képalkotó vizsgálattal is igazoltunk, és ezek a betegek 12, illetve 20 hónappal a kezelés elindítása után is remisszióban vannak. Egy beteg KIR-érintettséggel a kezelés ellenére progrediált és elhunyt. Az irodalmi adatoknak megfelelően a thalidomid és analógjai szignifikáns aktivitást mutatnak relabált DLBCL-ben. Esettanulmányunk egy olyan betegpopulációban elért ígéretes eredményeket mutat be, amelyben a túlélési esély igen alacsony. Emiatt, valamint költséghatékonysága és alacsony toxicitása miatt a thalidomidkezelést érdemes idős betegeknél terápiarefrakter és relabált malignus DLBCL esetében megfontolni. Orv Hetil. 2017; 158(41): 1642–1648.

Open access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: János Gál, Míra Mándoki, Endre Sós, Péter Kertész, Viktória Koroknai, Krisztián Bányai and Szilvia L. Farkas

A male kowari (Dasyuroides byrnei) originating from a zoo facility was delivered for post mortem evaluation in Hungary. Acute lobar pneumonia with histopathologic changes resembling an adenovirus (AdV) infection was detected by light microscopic examination. The presence of an AdV was confirmed by obtaining partial sequence data from the adenoviral DNA-dependent DNA-polymerase. Although the exact taxonomic position of this novel marsupial origin virus could not be determined, pairwise identity analyses and phylogenetic calculations revealed that it is distantly related to other members in the family Adenoviridae.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Erika Orosz, Ágnes Farkas, László Ködöböcz, Péter Becságh, József Danka, István Kucsera and György Füleky

Acanthamoeba species are free-living amoebae that can be found in almost every range of environments. Within this genus, a number of species are recognized as human pathogens, potentially causing Acanthamoeba keratitis, granulomatous amoebic encephalitis, and chronic granulomatous lesions. Soil and water samples were taken from experimental station at Julianna Major of Plant Protection Institute of Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences (CAR HAS). We detected living Acanthamoeba spp. based on culture-confirmed detection combined with the molecular taxonomic identification method. Living Acanthamoeba spp. were detected in thirteen (65%) samples. The presence of Acanthamoeba spp. in the samples depends significantly on the rhizosphere plants. The most frequently identified living Acanthamoeba genotype was T4 followed by T11, T2/T6 and T17. Genotypes T4 and T11 of Acanthamoeba, are responsible for Acanthamoeba keratitis as well as granulomatous amoebic encephalitis, and should therefore be considered as a potential health risk associated with human activities in the environment.

Restricted access