Search Results
You are looking at 1 - 10 of 50 items for
- Author or Editor: Péter Farkas x
- Refine by Access: All Content x
The aim of the article is to outline the ongoing changes in the structure of secondary and higher education in Hungary. The change of regime induced definitive processes on both educational levels, enabled the irreversible expansion of higher education and the diversification of higher level training, which had serious impacts on secondary level vocational education. The author sketches the institutional, structural and legitimacy crises of which vocational training system has been suffering since 1990. Comparing with foreign models and based on data of the graduates' qualification structure, he formulates proposals aiming at reaching a respectable balance between secondary and higher level vocational training, replacing the present “competition model” with a “pedagogical model for development”.
Tanügyigazgatás gazdasági szereplőkkel, a német szakképzés példája
A Market Model: The German Dual Vocational Training System
Absztrakt:
A német duális szakképzés piaci modell szerint működik. A gazdaság igényeinek megfelelő képzési kínálat biztosítását támogatja, hogy a duális képzésben nem az illetékes hatóságok és bizottságok, hanem a szakképzést felkínálók és elfogadók döntései határozzák meg a tanulószerződések szakmák szerinti megoszlását. A tanulók a vállalati munkahelyen folyó gyakorlati képzés keretében értéktermelő munkát is végeznek. A szakképzés vonzóerejének növelését, a hagyományos képzést választók arányának fenntartását a képzésbe bekapcsolódó fiatalok és fiatal felnőttek számára vonzó, a minimálbér szintjét elérő vagy meghaladó, ágazatonként és szakképesítésenként eltérő nagyságú tanulóbér biztosítja, amellyel elérhető, hogy a közepes és jó képességű tanulók megfelelő hányada az iskolai képzések helyett a duális képzési formát válassza. A tanulók által végzett munka értéke Németországban a felmérések szerint a képzési költségek kétharmadát-háromnegyedét fedezi. A tanulmány a német Szövetségi Szakképzési Intézet internetoldalán elérhető dokumentumok alapján bemutatja a duális szakképzés területén illetékes hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködésének és tevékenységének szabályozását és intézményi kereteit.
A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.
Neurológiai tüneteket okozó double-hit lymphoma
Double-hit lymphoma with neurological symptoms
Agrokémiai kezelések hatása őszi búza (Triticum aestivum L.) monokultúrában
Impacts of agrochemical treatments in a winter wheat (Triticum aestivum L.) onoculture
Ramann-féle barna erdőtalajon 2002-ben beállított szabadföldi kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a műtrágyázás és növényvédelmi kezelések kombinációinak hatását őszi búza monokultúrában Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar kísérleti telepén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi kezelések 2006-ban átlagosan 117%-kal, 2007-ben 120%-kal, a műtrágyázás 2006-ban átlagosan 180%-kal, 2007-ben 218%-kal emelte az őszi búza termésszintjét a kontrollhoz képest. A növekvő N adagok jobban növelték a termés mennyiségét, mint a növényvédelmi kezelések. Az egyre növekvő intenzitású növényvédelmi kezelésekkel és N adagokkal egyre kisebb mértékben nőtt az őszi búza szemtermése. Fentieken túl az eredményekkel összefüggésben vizsgáltuk az időszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait a mezőgazdasági években.
Az akut pancreatitis diagnosztikája és kezelési lehetőségei jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben. A laboratóriumi és képalkotó diagnosztika fejlődése, a kórkép patomechanizmusának kutatási eredményei a betegség diagnosztikus és terápiás elveinek jelentős változását eredményezték. A szerzők célkitűzése az volt, hogy a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati és Sebészeti Klinikáján 1996-ban (I. periódus) és a 2004-ben (II. periódus) kezelt akut pancreatitises betegeik adatainak elemzésével és összehasonlításával értékeljék a betegség nemzetközileg elfogadott kezelési elveinek érvényesülését a belgyógyászati és sebészi kezelés során. Eredmények: A két vizsgálati periódusban észlelt 126, illetve 124 akut pancreatitises beteg adatait elemezték. Ennek során a biliaris acut pancreatitis előfordulásának növekedését, a következményes antibiotikum-szükséglet emelkedését, az urgens operatív endoszkópia (papillotomia, kőeltávolítás) gyakoribbá válását, az enterális táplálás általános elterjedését, a nekrózis felülfertőződésének gyanúja esetén az ultrahang vezérelte mintavétel és bakteriális tenyésztés gyakorlatának terjedését, valamint a fertőzött nekrózissal járó esetek komplex sebészi (necrosectomia, lavage) és szupportív kezelésének hatékonyabbá válását észlelték a II. vizsgálati periódusban. Következtetések: Bár az akut pancreatitises betegek belgyógyászati/endoszkópos és sebészi ellátásában a nemzetközi trendeknek megfelelő elvek többsége érvényre jutott, a betegek morbiditási és mortalitási adatainak érdemi változása a két periódus összevetése során nem volt kimutatható.
Absztrakt:
Bevezetés: Az általános anesztézia szerves része a légútbiztosítás, melynek helytelen végzése súlyos rövid és hosszú távú szövődményekhez vezethet. Célkitűzés: Azt mértük fel, hogy a légútbiztosítás lépéseit ellenőrző lista alkalmazása csökkenti-e a szövődmények számát intézetünkben. Módszer: Obszervációs, prospektív, kontrollált vizsgálatunk keretében ellenőrző listát és adatgyűjtő lapot készítettünk. Egy hónapig ellenőrző lista nélkül, egy hónapig az ellenőrző lista birtokában történt az összes légútbiztosítás. A légútbiztosítási manőverek kimenetelét és az ehhez köthető korai szövődmények előfordulását értékeltük az ellenőrző lista bevezetése előtt és után. Elsődleges végpont: a váratlan nehéz légút incidenciája. Másodlagos végpontok: a nehéz intubáció, a sikeres első intubáció, az aspiráció, a keringésleállás, a posztindukciós hipotenzió és deszaturáció, a lágy részek, fogak sérülései. Eredményeinket a szövődmények kockázatát ismerten befolyásoló tényezőkre (a beavatkozások sürgőssége, az orvosok tapasztalata) is korrigáltuk. Eredmények: Az ellenőrző lista bevezetése előtti (n = 439) és az azt követő (n = 423) időszak eseteit értékelve az akut szövődmények gyakoriságában nem találtunk különbséget. Az elsődleges végpontban (7,29% és 6,14%) nem volt érdemi differencia (1,15%, 95% CI: –2,26%–4,56%, p = 0,5). A másodlagos, illetve járulékos végpontok tekintetében sem találtunk különbséget. A kockázati tényezőkre való korrekció után sem volt hatása az ellenőrző listának a szövődmények gyakoriságára. Következtetés: Intézetünkben az ellenőrző lista bevezetése önmagában nem eredményezett érdemi változást a légútbiztosítás rövid távú szövődményeinek kockázatában. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1025–1035.
Abstract
Cytochrome P450 (CYP) oxidases are among the main metabolizing enzymes that are responsible for the transformation of xenobiotics, including clinically important drugs. Their activity can be influenced by several compounds leading to decreased efficacy or increased toxicity of co-administered medicines. Flavonoids exert various beneficial effects on human and animal health; therefore they are used as food and feed supplements. However, they are also well-known for their CYP modulating potential. Since the amount of CYP enzymes is highest in the liver, interaction studies are mainly conducted in hepatocytes, however, CYP activity in the gastrointestinal tract is also remarkable. In this study, effects of apigenin (API), quercetin (QUE) and their methylated derivatives trimethylapigenin (TM-API), 3-O-methylquercetin (3M-QUE) and 3′,7-di-O-methylquercetin (3′7DM-QUE) on the CYP enzyme activity was examined in IPEC-J2 porcine intestinal epithelial cells. Potential food-drug interactions were studied using flavonoid treatment in combination with inducer and inhibitor compounds. API, TM-API, QUE and 3M-QUE significantly inhibited the CYP3A29 enzyme, while 3′7DM-QUE did not alter its activity. Enzyme inhibition has also been observed in case of some food-drug combinations. Our results support previous findings about CYP modulating effects of flavonoids and highlights the possibility of interactions when flavonoid-containing supplements are consumed during drug treatments.
