Search Results
You are looking at 1 - 10 of 21 items for
- Author or Editor: Péter Gál x
- Refine by Access: All Content x
A Lisszaboni Folyamat és a fejlesztéspolitika
A Magyar Fejlesztési Bank szerepe
A cikk elsőfele bemutatja a fejlesztéspolitika világgazdaságbeli változását, amely elsősorban a technológiai forradalomra vezethetővissza. Az új technológiák elterjedése egyrészt jelentősen fokozza a termelékenységi versenyt, másrészt támogatása nem ölt ágazatspecifikus jelleget. Az EU Lisszaboni Programjának fejlesztéspolitikai vonatkozásaival összefüggésben a szerzőkitér a magyar fejlesztéspolitika „horizontális”jellegűvé alakításának sikerére, majd bemutatja a hazai fejlesztések finanszírozásában kulcsszerepet játszó Magyar Fejlesztési Bank stratégiáját és főbb szolgáltatásait.
Abstract
There is little data on the mineralogy of carbonate pedofeatures in the calcareous soils in Hungary which belong to the European prairie ecodivision. The aim of the present study is to enrich these data.
The mineralogical composition of the carbonate pedofeatures from characteristic profiles of the calcareous soils in Hungary was studied by X-ray diffractometry, thermal analysis, SEM combined with microanalysis, and stable isotope determination.
Regarding carbonate minerals only aragonite, calcite (+ magnesian calcite) and dolomite (+proto-dolomite) were identified in carbonate grains, skeletons and pedofeatures.
The values relating, respectively, to stable isotope compositions (C13, O18) of carbonates in chernozems and in salt-affected soils were in the same range as those for recent soils (latter data reported earlier). There were no considerable differences between the values for the carbonate nodules and tubules from the same horizons, nor were there significant variations between the values of the same pedofeatures from different horizons (BC-C) of the same profile. Thus it can be assumed that there were no considerable changes in conditions of formation.
Tendencies were recognized in the changes of (i) carbonate mineral associations, (ii) the MgCO3 content of calcites, (iii) the corrected decomposition temperatures, and (iv) the activation energies of carbonate thermal decompositions among the various substance-regimes of soils.
Differences were found in substance-regimes types of soils rather than in soil types.
Absztrakt:
A COVID–19 vírussal kapcsolatos fertőzés ellátása egyre nagyobb kihívás elé állítja a hazai egészségügyi ellátórendszert és különösen a kritikus állapotú betegek ellátásáért felelős aneszteziológiai és intenzív terápiás szakmát. A hatékony ellátás elengedhetetlen feltétele az intenzív osztályos egészségügyi személyzet megóvása a fertőzés terjedésétől a mindennapi betegellátás során és az ezekkel kapcsolatos ismeretek széles körben való ismertté tétele. A szerzők gyakorlati szempontok alapján összefoglalják a COVID–19-betegek intenzív ellátásával kapcsolatos legfontosabb szervezési, kezelési és megelőzési teendőket. Orv Hetil. 2020; 161(17): 652–659.
In this study, synchronous spontaneous, independent liver and gallbladder tumours were detected in a Bearded dragon (Pogona vitticeps). The multiple tumours consisted of intrahepatic cholangiocarcinoma as well as in situ adenocarcinoma and two adenomas of the gallbladder. The biliary epithelial cells and the cholangiocarcinoma showed membranous cross-immunoreactivity for claudin-7. The gallbladder epithelial cells, its adenoma and adenocarcinoma showed basolateral cross-reactivity for claudin-7. We think that the humanised anti-claudin-7 antibody is a good marker for the detection of different primary cholangiocellular and gallbladder tumours in Bearded dragons. The cholangiocytes, the cholangiocarcinoma, the endothelial cells of the liver and the epithelial cells and gallbladder tumours all showed claudin-5 cross-reactivity. The humanised anti-cytokeratin AE1–AE3 antibody showed cross-reactivity in the biliary epithelial cells, cholangiocarcinoma cells, epithelial cells and tumour cells of the gallbladder. It seems that this humanised antibody is a useful epithelial marker for the different neoplastic lesions of epithelial cells in reptiles. The humanised anti-α-smooth muscle actin (α-SMA) antibody showed intense cross-reactivity in the smooth muscle cells of the hepatic vessels and in the muscle layer of the gallbladder. The portal myofibroblasts, the endothelial cells of the sinusoids and the stromal cells of the cholangiocarcinoma and gallbladder tumours were positive for α-SMA. The antibovine anti-vimentin and humanised anti-Ki-67 antibodies did not show crossreactivity in the different samples from the Bearded dragon.
Az Európai Unió 2002-es „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” című közleményében definiálta a talaj funkcióit és a talajainkat veszélyeztető legfontosabb nyolc tényezőt, melyek a következők: erózió, talaj szervesanyag-csökkenés, talajszennyezés, talajlefedés, talajtömörödés, talaj biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvizek és földcsuszamlások. Az „Environmental Assessment of Soil for Monitoring” (ENVASSO) Projekt az EU 25 tagállamának részvételével, egy harmonizált módszertan kidolgozását tűzte ki célul a talajtulajdonságokban bekövetkező változások nyomon követésére. Ennek érdekében minden egyes talajt veszélyeztető tényező vizsgálatára egy indikátor hármast (TOP3) dolgozott ki. A talajainkat veszélyeztető nyolc tényező közül a talaj biodiverzitás csökkenésével foglalkozunk részletesen, melynek legfontosabb kiválasztott indikátorai: a földigiliszta (BIO1) és ugróvillás (BIO2) diverzitás (fajdiverzitás), és a mikrobiológiai talajlégzés (BIO3) (biológiai funkció). Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy az ENVASSO által javasolt módszertan kivitelezhetőségét teszteljük a Szent István Egyetem Tangazdaságában egy eróziós katéna mentén. Megállapítottuk, hogy a talaj biodiverzitása csökkent az erózió mértékének növekedésével, valamint a módszertan megfelelő tervezéssel alkalmas monitoring célra.
Absztrakt:
A szerzők egy 67 éves férfi beteg esetét ismertetik, akinél előzőleg a máj II. szegmentumában képalkotó vizsgálatokkal igazolt térfoglalás miatt II, III szegment teljes és a IV. szegment részleges eltávolítását végezték. Műtét utáni icterus jelent meg, emelkedő tendenciát mutató szérum bilirubin koncentrációval. Képalkotó vizsgálatok elvégzése után reoperatiora került sor. A műtét alatt derült fény a ritka epeúti variánsra. A primér műtétnél a rezekció során lekötésre került a jobb oldali ductus hepaticus, ami intraparenchimálisan ömlött a bal oldali ductus hepaticusba. Az érintetlenül hagyott hílusban nem tűnt fel a jobb extrahepaticus epeút hiánya. Az epeelvezetés Roux-Y-kaccsal végzett hepatico jejunostomiával került megoldásra.
A kettős ballonos enteroszkópia elvégzéséhez megfelelő mélységű anesztézia szükséges a vizsgálat hossza és kellemetlensége miatt. A szakirodalom alapján a vizsgálatoknál leggyakrabban éber szedációt alkalmaznak világszerte. Célkitűzés: A szerzők vizsgálták, hogy a beavatkozás biztonságosan elvégezhető-e intubációs narkózisban, illetve bizonyítani kívánták, hogy az általános érzéstelenítés választható szedálási módszer kettősballon-enteroszkópiákhoz a páciens fizikális állapotától függetlenül. Módszer: Retrospektív vizsgálatot végeztek a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikáján intubációs narkózisban kettősballon-enteroszkópián átesett betegek körében. A betegeket csoportosították nem, kor és fizikális státus alapján. Az altatási jegyzőkönyvben rögzítették az altatás hosszát, a felhasznált gyógyszerek mennyiségét és az előforduló aneszteziológiai szövődményeket. Eredmények: Száznyolc intubációs narkózis adatait összesítették. Maradandó aneszteziológiai szövődmény nem történt, a leggyakoribb altatási mellékhatások a hipotenzió (30,55%), a deszaturáció (21,29%) és az apnoe (17,59%) voltak. Ezek a szövődmények szignifikánsan gyakoribbak voltak a több társbetegséggel rendelkező csoportban, viszont gyakoriságuk nem nőtt a gyógyszerek mennyiségének növekedésével vagy a vizsgálat hosszával. Következtetések: Vizsgálatuk megerősíti, hogy az intubációs narkózis legfontosabb előnye más altatási módszerekhez képest a stabil légút biztosítása, a gyakori szövődménynek számító deszaturáció és apnoe könnyű elháríthatósága, illetve az aspiráció megakadályozása. A több társbetegséggel rendelkező betegcsoportban az észlelt altatási szövődmények száma ugyan meredeken növekedett, de ezek intubációs narkózisban könnyen elháríthatóak voltak, ezért ebben a csoportban fokozottan ajánlott ez az altatási mód. A jó egészségi állapotú betegcsoportokban a betegek választása alapján az éber szedáció mellett alternatíva lehet az intubációs narkózis. Orv. Hetil., 2010, 48, 1976–1982.
