Search Results

Összefoglaló. Előzmény: A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának regionális adataira és a betegek hosszú távú kórlefolyására vonatkozó hazai kutatás eddig nem történt. Célkitűzés: A vizsgálat célja a Magyar Infarktus Regiszter pilotidőszakában rögzített betegeknél az ellátás és a 10 éves túlélés elemzése a magyarországi nagyrégiókban. Módszer: A Magyar Infarktus Regiszter (későbbi neve: Nemzeti Szívinfarktus Regiszter) 2010. január 1. és 2013. december 31. között a centrumok önkéntes részvételével 23 142 beteg adatait rögzítette, akik írásban hozzájárultak egészségügyi és klinikai adataik kezeléséhez. Az adatgyűjtés a Kutatásetikai Bizottság engedélyével rendelkezett. A vizsgált populációban 12 104, ST-elevációval járó myocardialis infarctuson (STEMI) és 10 768, ST-elevációval nem járó myocardialis infarctuson (NSTEMI) átesett beteg szerepelt. A feldolgozott adatok 128 220 betegévre vonatkoznak, amelyeket nagyrégiók szerint (Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország) hasonlítottunk össze. Eredmények: A STEMI-betegek 78,4%-ánál, az NSTEMI-betegek 51,6%-ánál történt katéteres érmegnyitás (PCI). NSTEMI esetén a Közép-Magyarország és Nyugat-Magyarország régiókban a beavatkozás gyakoribb volt, mint a Kelet-Magyarország régióban (p<0,01). Az utánkövetés során a PCI a Nyugat-Magyarország régióban, a revascularisatiós szívműtét (CABG) a Nyugat-Magyarország és a Kelet-Magyarország régióban szignifikánsan gyakoribb volt, mint a Közép-Magyarország régióban (p<0,01). A STEMI-betegek között a 10 év alatt a férfiak 49,2%-a, a nők 46,6%-a halt meg, az NSTEMI-csoportban 63%, illetve 57,6%. Az akut szakban elvégzett PCI mindkét betegcsoportban, nemben, az utánkövetés minden időpontjában és a vizsgált régiókban csökkentette a halálozást (p<0,01). A STEMI-betegek esetén a túlélés a régiók között nem különbözött (p = 0,72), míg az NSTEMI után a 10 éves túlélés a Nyugat-Magyarország régióban jobb volt (p<0,01). Következtetés: A magyarországi nagyrégiók között az infarktusos betegek ellátásában és prognózisában regionális különbségek vannak. Orv Hetil. 2021; 162(36): 1438–1450.

Summary. History: Regional data on patients’ care for myocardial infarction and the long-term follow up of patients have not yet been studied in Hungary. Objective: The study aims to analyze the care and 10-year survival of patients recorded during the Hungarian Myocardial Infarction Registry’s pilot period in large regions of Hungary. Method: Between Jan 1, 2010 and Dec 31, 2013, the Hungarian Myocardial Infarction Registry recorded data on 23 142 patients with voluntary participation. The Research Ethics Committee approved the program. The study included 12 104 patients with ST-elevation myocardial infarction (STEMI) and 10 768 patients with non-ST-elevation myocardial infarction (NSTEMI). The data processed refer to 128 220 patient years based on large regions (West, Central and East Hungary). Results: Percutaneous coronary intervention occurred in 78.4% of STEMI patients and 51.6% of NSTEMI patients. In the NSTEMI group, percutaneous coronary interventions (PCIs) in the Central-Hungary and West-Hungary regions were significantly more common than in the East-Hungary region (p<0.01). During follow-up, PCI in the West-Hungary region, revascularization surgery in the West-Hungary and East-Hungary regions were significantly more common than in the Central-Hungary region (p<0.01). Among STEMI patients, 49.2% of men and 46.6% of women died within 10 years, while in the NSTEMI group 63% and 57.6%, respectively. PCI reduced mortality in both patient groups, sex, at all times of follow-up and in the regions studied (p<0.01). As for STEMI patients, survival was similar in all regions (p = 0.72), while after NSTEMI, 10-year survival in the West-Hungary region was better (p<0.01). Conclusion: There are regional differences in the care and prognosis of patients with myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(36): 1438–1450.

Összefoglaló. Bevezetés: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 111 788 beteg 122 351 infarktusos eseményéhez kapcsolódó 145 292 kezelés adatai szerepelnek. Módszer: A rögzített adatokat az üzemeltetők folyamatosan kontrollálják, bemutatják azokat a minőségbiztosítási módszereket, amelyekkel az adatbázis teljességét és megfelelőségét biztosítják. Az online informatikai rendszerben az adatbevitel során 119 automatikus ellenőrzési algoritmust működtetnek. Az automatikus ellenőrzési algoritmussal nem kezelhető adatok ellenőrzését 5 részállású, egészségügyi képzettségű kontroller és 2 főállású munkatárs végzi. A regiszter működése során folyamatosan fejlesztették az ellenőrzés módszereit, ennek során 2018-tól a kontrollerek által ellenőrzött adatlapok utóellenőrzésére is sor kerül. Az utóellenőrzés során a már ellenőrzött adatlapok 2,4%-ában további javításra volt szükség. Eredmények: Az utóellenőrzés eredménye, hogy a kontrolleri munkát hatékonyabbá sikerült tenni, mivel egyre kevesebb az utóellenőrzés során hibásnak talált adatlapok száma. Megvizsgálták, hogy az adatlap kérdéseire milyen arányban kaptak értékelhető választ. Az értékelhető válaszok aránya a legtöbb esetben meghaladta a 90%-ot, azonban a panaszok kezdetének ideje az adatlapok 39%-ában volt megadva, míg a dohányzási szokásokkal kapcsolatos válasz az esetek 59%-ában volt megfelelő. Megbeszélés: A szerzők rámutatnak arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisának folyamatos egyeztetése hozzájárul a regisztráció teljességének biztosításához, lehetővé teszi a betegek állapotának hosszú távú követését. Miután a program kötelező jellegűvé vált 2014. 01. 01-jén, az első évben a szívinfarktus-diagnózissal finanszírozott betegek kétharmada (67%) szerepelt a regiszter adatbázisában; ez az arány a 2017–2019-es években meghaladta a 90%-ot (91,7–93,6–91,3%). Következtetés: Vizsgálatukból a szerzők azt a következtetést vonják le, hogy a betegségregiszter működése során szükséges az adatok teljességének és megfelelőségének folyamatos ellenőrzése. A regiszter adatbázisának 90% feletti teljessége az ellátórendszer minőségi paramétereinek folyamatos követését teszi lehetővé. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.

Summary. Introduction: The Hungarian Myocardial Infarction Registry contains data on 145 592 treatments related to the 111 788 patients and the 122 351 myocardial infarctions. Method: The recorded information is continuously monitored, and the quality assurance methods used to ensure the completeness and adequacy of the database are presented. In the online IT system, 119 automatic verification algorithms are operated during data entry. Data that cannot be handled by the automated verification algorithm is checked by five part-time health-qualified controllers and two full-time employees. During the operation of the register, the control methods were continuously developed, during which the data sheets checked by the controllers will be post-checked from 2018 onwards. During the post-checked process, 2.4% of the datasheets required further correction. Results: The number of data sheets found to be incorrect during the post-audit was decreasing. The authors examined the proportion of evaluable answers to the questionnaire. The rate of evaluable responses was over 90% in most cases; however, the time of the onset of symptoms was given in 39% of the datasheets, while the answer to smoking habits was adequate in 59% of cases. Discussion: The authors point out that the continuous consultation of the database of the National Health Fund Management Centre and the Hungarian Myocardial Infarction Registry contributes to ensuring the completeness of registration, enabling long-term monitoring of the condition of patients. In the first year of the mandatory period of the program, two-thirds (67%) of patients treated with a diagnosis of myocardial infarction were included in the registry database, and this proportion exceeded 90% in the years 2017–2019 (91.7–93.6–91.3%). Conclusion: The study of the authors concludes that the completeness and adequacy of the data need to be constantly monitored during the operation of the patient registry. The integrity of the register database above 90% enables the continuous monitoring of the quality parameters of the system. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61–68.