Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: Péter Juhász x
Clear All Modify Search

Development of biomineralizing techniques requires new or borrowed methods, as well as instruments for the evaluation of the efficacy of the biomineralization. The aim of the research was to evaluate the appropriateness of two existing techniques for measuring the surface hardness and material loss of microbially treated porous limestone surfaces. Measurements were done with Duroscope, and with the peeling-tape method. The techniques were tested in a comparison trial, where different bio-based curing compounds were applied on porous Sóskút limestone slabs. Two of the bio-based, and the conventional compounds show higher development in the surface rebound values (86.67 to 201.1%) and higher decrease in material-loss (−39.5 to 96.3%) compared to the control specimen. Through statistical analysis of statistical samples with a high number of results, the suitability of the techniques was evaluated.

Restricted access

The aim of this paper is to introduce the horizontal sorption technique and to demonstrate its applicability for the observation of porous materials and effect of surface treatments. The horizontal sorption testing method is a new technique, which was developed to facilitate the in-situ assessment of water absorption properties of porous materials. This new technique has some advantages compared to the already existing in-situ testing methods (Karsten pipe method, contact sponge method). It is easy to use, requires no supplementary electric devices, and tight attachment of the measuring tool onto the surface is not necessary. Moreover, the absorption of the water can be easily initiated and then documented. In the present paper several different ways of application of the technique are shown. The testing method was proven to be appropriate for the evaluation of the rate of water absorption, for determination of the sedimentary fabric of the rock (layers and orientation of the fabric results from its formation), as well as the effective depth and nature of three different types of surface treatments. These treatments were (i) organic and inorganic molecules activating bacteria in the stone, (ii) a conventional stone consolidant and (iii) a biomineralizing protective treatment. The new testing method provided valuable information about the nature of all the three treatments. Therefore the horizontal sorption method (HSM) seems to be a highly promising tool for the analysis of porous materials.

Restricted access

A szálerősítésű beton egy kompozit anyag, amely betonból, mint a szálak ágyazóanyagából és a benne elkevert szálakból tevődik össze. A beton egy kétfázisú anyag, amely tovább bontható adalékanyag vázra és habarcsra (víz, cement és homok). A beton egy kvázi-rideg anyag, azaz a repedés után rendelkezik maradó húzószilárdsággal, amely a repedéstágasság növekedésével csökken. Ez a maradó feszültség, amely leginkább az adalékanyag függvénye, adja a beton törési energiáját. A hozzákevert szálakkal ez a törési energia megnövelhető. A szálerősítésű beton törési energiája így két részre bontható: a beton törési energiájára és a szálak által hozzáadott törési energiára. A beton törési energiáját leginkább az adalékanyagok mérete és típusa definiálja, míg a szálak által hozzáadott törési energiát a szál és a habarcs kapcsolata.

A szálak a beton habarcs részével vannak közvetlen kapcsolatban, így felmerül a kérdés, hogy az adalékanyag váznak van-e hatása a hozzáadott törési energiára, vagy attól részben vagy teljesen független. Jelen cikk szintetikus szálerősítésű betongerendákkal elvégzett kísérletekkel erre a kérdésre keresi a választ.

Restricted access

Mind az acél, mind a szintetikus szálerősítésű betonok elterjedése és használata az iparban folyamatosan igényli a számítási módszerek fejlesztését. Az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma egy fontos paraméter: egyrészt jól jellemzi a szálak hatékonyságát, másrészt a próbatest eltört keresztmetszetén levő szálak megszámolásával a szálak elkeveredésének egyenletességét vizsgálhatjuk vagy az eredmények szórását csökkenthetjük. A legtöbb anyagmodell kiinduló paramétere ezért az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma.

A szálerősítésű betonban elhelyezkedő szálaknál feltételezzük az egyenletes, homogén elkeveredést és a véletlenszerű orientációt. Ez az orientáció azonban a zsaluzat közelében megváltozik, a szálak részben irányítottá válnak, ami hatással van az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára is. Ezen darabszámok megállapítása már a szálerősítésű beton kezdeti vizsgálatakor is foglalkoztatta a kutatókat, ennek megállapítására elméleti, szemi-empirikus és empirikus képletek egyaránt léteznek az irodalomban. Jelen cikkben az orientáció változását vizsgálom a zsaluzat közelében és különbséget teszek merev (acél) és hajlékony (szintetikus) szálak között. A keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára mutatok be olyan számítási módszereket, amelyek a zsaluhatást és a szálak merevségét is figyelembe tudják venni.

Restricted access
Authors: Márton Juhász, Péter Paksa and Krisztián Hincz

A cikk azonos alaprajzi elrendezésű, de különböző peremfeltételekkel rendelkező kötélhálók paraméteres statikai vizsgálatának eredményeit ismerteti. Röviden bemutatjuk a kötélhálók statikai vizsgálatának fő lépéseit és az általunk kidolgozott számítógépes programok alapjául szolgáló numerikus eljárást. Bemutatjuk és összehasonlítjuk a különböző alakú peremekre feszített szerkezetek esetén a változó előfeszítés és változó peremfeltételek (változó árboc- és peremmagasságok) mellett kapott kábelerők és elmozdulások jellemző értékeit.

Restricted access

In many arid countries, dromedaries play an important role as a milk source in rural areas. However, the milk and meat production potential of this species is not well understood and documented. A large-scale camel dairy farm was established in 2006 in the United Arab Emirates. This study summarises the most important data on milk production, raw milk quality and reproductive efficiency collected on this farm during the first three years of operation. The average daily milk production, the mean length of lactation and the mean total milk production per lactation of 174 dromedaries were 6.0 ± 0.12 kg (± SEM), 586 ± 11.0 days (± SEM) and 3314 ± 98.5 kg (± SEM), respectively. The lactation curve reached its peak during the 4th month after parturition (mean ± SEM, 8.9 ± 0.04 kg), then it declined gradually, falling to 50% of the maximum by the 16th month postpartum (mean ± SEM, 4.3 ± 0.06 kg). Milking three times a day did not increase daily milk production compared to two times milking. Mean total viable bacterial count (TVC) and mean somatic cell count (SCC, ± SEM) of bulk raw camel milk were 4,403 ± 94 CFU/cm3 and 392,602 ± 5,999 cells/cm3 for a one-year period, respectively. There was a significant difference among months (P < 0.001). Coliform count was < 10 CFU/cm3 in most cases (96.5%). The average (± SEM) fat, protein, lactose, total solids (TS) and solid-non-fat (SNF) concentrations of individual milk samples were 2.51 ± 0.03%, 2.60 ± 0.01%, 4.03 ± 0.03%, 9.98 ± 0.03% and 7.56 ± 0.03%, respectively. Lactation period, average daily milk production and morning vs. evening milking significantly influenced milk chemical composition. For the 470 camels in the breeding programme, end-of-season pregnancy rate and birth rate were 87.0% and 82.6%, respectively, after natural mating. We have demonstrated that sustainable milk production is possible from a traditional species, the dromedary camel, under an intensive management system.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.

Open access
Authors: Csaba Turzó, Péter Juhász, Zoltán Papp and Zoltán Szöllősi

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Három megyében vizsgálták a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltését boncolásra került, valamint boncolásmellőzött elhunytak esetében, különös tekintettel az erőszakos halálesetekre. Módszer: A három megyében valamennyi, 2006 és 2010 között bekövetkezett halálesetet vizsgálták. A halottvizsgálati bizonyítványok tekintetében rögzítették az alapbetegséget, a közvetlen halálokot, a halálozás jellegét, valamint a halottvizsgálatot kitöltő orvos kapcsolatát a halálesettel. Eredmények: A boncolások mellőzésének kérdésében a három megyében jelentős különbségek adódtak, attól függően, hogy ki töltötte ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Az erőszakos halálesetek körébe sorolható baleseti jellegű halálozás esetén 844 esetben, nem meghatározott sérüléses mechanizmus esetén 28 esetben mellőzték a boncolást. Öngyilkosság esetén 25 esetben, emberölés tekintetében egy esetben nem került sor boncolásra. Következtetések: A magyarországi jogszabályok szerint minden olyan esetben, amikor a halál nem természetes vagy kétséges, hogy természetes úton állt be, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolást kell végezni. A halottvizsgálati bizonyítványok adatai alapján nem érthető, hogy erőszakos halálesetekben miért kerül sor a boncolás mellőzésére. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2082–2087.

Open access
Authors: Krisztina Juhász, Béla Turchányi, Tibor Mintál and Péter Somogyi

Absztrakt

A csípőtáji töréseket a magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és betegségteher jellemzi. Számuk világszerte növekszik. Jelen közlemény összefoglalja a csípőtáji törések előfordulásával, halálozásával, szövődményeivel, költségeivel és rehabilitációjával kapcsolatosan rendelkezésre álló magyarországi adatokat, amelyek jelentőségéről együttesen kevés tanulmány számol be. A csípőtáji törések menedzsmentjében a halálozások és a szövődmények csökkentése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a 12 órán belüli ellátás, a combfej életképességének ismeretében a törési típusnak megfelelő műtéti módszerválasztás, a D-vitamin-pótlás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosításának, valamint a beteg általános állapotának megfelelő akut ellátás és a rehabilitáció fontosságát. A csípőtáji törések magyarországi adatokon alapuló multidiszciplináris eredményeinek integrált feldolgozása a jövőben egy hatékony ellátási és prevenciós stratégia egységes kialakítását támogathatja, amely a csípőtáji törések költséges törésgyógyulási szövődményeinek és a halálozás csökkenésével az egyén a családok, az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom számára egyaránt előnyös. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1469–1475.

Restricted access
Authors: Gergő Józsa, Zsolt Juhász, Péter Vajda, Gabriella Mohay and András Pintér

Az öt hónapos csecsemőben eseménytelen perinatalis adaptációt követően felső légúti infekciók, hányás és növekedésbeli elmaradás jelentkezett. A mellkas-röntgenfelvétel jobb oldali rekeszsérvet valószínűsített. A kontrasztanyagos nyeletéses vizsgálat a rekesz felett jobb oldalon a gyomrot ábrázolta. Az eset a veleszületett rekeszsérv és a hiatus hernia közötti differenciáldiagnosztikai nehézségekre kívánja felhívni a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 1500–1503.

Restricted access