Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: Péter Lengyel x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának. Célkitűzés: A jelen közlemény a magyar utazók és utazási szokások jellemzőit tárja fel. Módszer: Egy utazási kiállítás résztvevői töltötték ki a nemzetközi utazásokra vonatkozó kérdőívet. A felmérés nem reprezentatív, az adatok csak egyszerű statisztikai módszerekkel voltak feldolgozhatók. Eredmények: Az utazásorvostanban célszerű korcsoportfelosztás szerint a válaszadók 11%-a fiatalkorú (15–24 év), 81%-a felnőtt korú (25–59) és 8%-a idősödő (60–74) korban volt. A válaszadók 28%-a évente többször, 40%-a évente, 32%-a ritkán utazik. A felnőtt korú (16%), a fiatalkorú (8%) és az idősödő korú (4%) válaszadók évente többször utazott. Következtetések: A válaszok értékelése után megállapítható, hogy a magyar utazók úti céljai egy 13 évvel ezelőtti felméréshez képest szinte változatlanok: a válaszadó magyarok legtöbbje (95% felett) Európán belül utazott, a többiek más kontinenst kerestek fel. A magyarok általában nem endémiás területre utaznak, ezért utazás előtt tanácsadás céljából csak 5%-uk keresi fel háziorvosát, 29%-uk csak akkor, ha oltást kell felvenniük. Az utazni vágyók 42%-a utazás előtt soha nem fordul a háziorvoshoz, noha a megkérdezettek 29%-a tud valamilyen krónikus betegségéről. Az utazni vágyók 51%-a az egészségügyi információkat tájékozódásul az internetről szerzi be, és csak 6%-uk fordul orvoshoz. Mindez hangsúlyozza az utazás előtti tanácsadás szükségességét és a tanácsadás korszerű formáinak kidolgozását, a gyakorlatba való átültetésének szükségét. Orv Hetil. 2018; 159(9): 357–362.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A „spam” (ejtsd: szpem), azaz a levélszemét fogalma azokra a kéretlen elektronikus levelekre utal, melyek valamilyen reklámüzenet formájában próbálnak valamilyen terméket eladni a címzettnek. A világ összes elektronikusan küldött levelének 80%-a spam, és ez az arány nemcsak a termékek eladását szolgáló, de az egészséget érintő kérdésekben is egyre növekszik. Ez utóbbiakat a szerzők két részre osztják: a laikusokat, illetve az orvosokat és a tudományos kutatókat célba vevő levélszemétre. Módszer: A szerzők az egy éven keresztül kapott 12 986 kéretlen levél alapján a következőket állapították meg: ha az egészséggel összefüggő spamek százalékos részesedését nézzük az összes levélszeméthez viszonyítva, sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy az egészséggel összefüggő témájú kéretlen ajánlatok a második leggyakoribb spamfajták (27%) a különféle használati cikkek vásárlását szorgalmazó spamek (63%) után, messze megelőzve a többi szolgáltatást és tudományos témát ajánlgató leveleket. Eredmények: A lakosság egészségét célba vevő spamek között a legveszélyesebbnek tekinthető a laikusok részére küldött gyógyítási ajánlat (31%). Az egészséget érintő egyéb spamek közül a különböző szerek orvosságként való javallata 19%, a szexuális diszfunkció kezelésére ajánlott szerek 11% volt. A szakemberek számára küldött spamek az összes levélszemét 4%-át tették ki, köztük áltudományos újságok számára kért cikkek 68%-ban, különböző gyanús kongresszusokra való felhívás 27%-ban szerepelt. Következtetés: A spamek veszélye abban rejlik, hogy gyakran olyan egészségi problémák megoldását ígérik a laikusoknak, melyeket a jelenlegi orvosi ténykedések nem tudnak a beteg számára kielégítően gyógyítani (onkológiai, mozgásszervi, anyagcserezavarok stb.). Ezáltal nemcsak becsapják a reménykedő betegeket, de egyúttal – hatékonyságuk miatt – a betegek felvilágosítását, az egészségnevelési tevékenységet is nagymértékben rombolják. Ezen egészségügyi csalások ellen a jog eszközeivel még hatásosabban kellene fellépni, és még hatásosabb, szakmailag korrekt betegtájékoztatási módszereket szükséges kidolgoznunk. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1706–1710.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A magyarok téli sportolási szokásai nagymértékben különböznek a külföldiekétől. Közleményünkben megvizsgáltuk a magyar síelők és hódeszkások sérüléseinek jellemzőit. Módszer: 222, síeléssel és hódeszkázással összefüggő egészségkárosodás került statisztikai elemzésre. Eredmények: A havas sporttal összefüggő egészségkárosodások közül 201 (90,5%) sísérülés, 19 (8,6%) snowboardos sérülés és 2 (0,9%) pályán kívüli síeléssel összefüggő sérülés történt. A sísérülések 55,8%-a az alsó végtagon történt, a térdsérülés 36,8% volt. A snowboardos sérüléseknél a csukló sérülése 31,6% volt. A 222 sérült közül 29 beteget (13%) kellett repatriálni. Következtetés: A felmérésben szereplő egészségkárosodások mindegyike télisport-sérülés volt. Megállapítható, hogy a téli sportot űző magyarok sérülési arányai és az egyes testrészek sérülései nagyjából korrelálnak a nemzetközi irodalomban közölt epidemiológiai adatokkal. A síelők és a hódeszkások csuklósérülései azonban a magyar sportolóknál az irodalmi adatokhoz képest jelentősen emelkedett számot mutattak, míg a fejsérülések aránya kisebb volt, mint a nemzetközi szakirodalomban említett érték. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 618–624.

Restricted access

Abstract

The article highlights the worldwide dissemination of precision agriculture scientific researches published from the period of 1996–2018, data gathered in the Scopus citation database, using the science mapping method. The findings show that there is a constant rise in the number of publications in precision agriculture. The USA is not only leading in the adoption of precision agriculture technologies but also in the publication of papers, accompanied by China placed in second place. The most frequent keywords highlighted the main topics authors concentrated on more, and the national affiliation of most cited papers was the USA. The main prominence and contributions of the results present scientific research trends in precision agriculture in the last two decades, and demonstrate the main countries, authors and organizations who have contributed, and were more productive in this area.

Open access

Selenium is an essential microelement for the normal functioning of life processes. Moreover, it is a component of enzymes with antioxidant effects. However, it has the smallest window of any micronutrient between requirement and toxicity. Selenium is a regularly used element in fish feeds; moreover, enriching zooplankton with selenium to rear larvae is also a well-known technology. It is accepted that the most common starter foods of fish larvae, natural rotifers contain the smallest dosage of selenium, but providing selenium enriched Artemia sp. instead could increase survival and growth rate of fish. However, no such references are available for the red drum (Sciaenops ocellatus) larvae. Therefore, in this study, Artemia sp. was enriched with nano-selenium of verified low toxicity and easy availability in 5 treatments (1, 5, 10, 50, 100 mg/l Se), and then, fish larvae were fed with four of these enriched Artemia stocks (1, 5, 10, 50 mg/l Se) and a control group. At the end of the 9-day-long experiment, survival rate (S) and growth parameters (SL, W, K-factor, SGR) of fish larvae were calculated as well as their selenium retention and glutathione peroxidase enzyme activity were analysed. It was revealed that a moderate level of selenium enrichment (~4 mg/kg dry matter) of Artemia sp. positively influences the rearing efficiency (i.e. survival and growth) of fish larvae, but higher dosages of selenium could cause adverse effects.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Emil Fraenkel, György Szabó, Gabriella Lengyel, Peter Jarčuška, Ivica Lazúrová, Elek Dinya, and János Fehér

Abstract

The non-alcoholic fatty liver (NAFLD) is an aquired metabolic liver disease as a consequence of triglyceride accummulation within the liver cells. It is accompanied by necrobiotic inflammatory reaction, fibrosis and also by liver cirrhosis. Its differentiation from alcoholic fatty liver (AFLD) looks sometimes to be difficult. It is simple knowing the clear anamnesis, but if the individual does not want to inform us about the alcohol consumption, the differentiation is not very easy.

Aim of the study: The aim was to determine the value of carbohydrate deficient transferrin (CDT) in patients with non-alcoholic fatty liver, as well as to analyse the high values according to the anamnesis.

Patients and methods: The group of patients consisted of 39 individuals, whose ultrasound examination showed the signs characteristic of fatty liver. The sex rate was: 21 female and 18 male patients. The values of CDT, body mass index (BMI) and HOMA index were determined. The mean value of CDT was: 239±0,52% (in male 2.51±0.61, in female 2.28±0.4). No significant difference was found between the two sexes. The diversity of CDT values was normal. The value of BMI belonged to the overweight area without any significant difference between the two sexes.

Conclusion: On the basis of the results the NAFLD and the AFLD can be diffenrentiated according to the CDT value, and this value could be a higher specific value than the activity of gammaglutamyl transpeptidase, though also in this relation the valuations of anamnesis and other factors are very important for achieving the correct diagnosis.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Kovács, Árpád Kormányos, Péter Domsik, Anita Kalapos, Csaba Lengyel, Zénó Ajtay, Tamás Forster, and Attila Nemes

Absztrakt:

Bevezetés: A mitralis anulus (MA) morfológiája és funkciója számos valvularis (például mitralis regurgitatióban) és nem valvularis betegségben (például bizonyos cardiomyopathiákban, cardialis amyloidosisban) eltéréseket mutathat. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja az MA morfológiai és funkcionális jellemzői és a háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfiával (3DSTE) számított bal kamrai (BK) ejekciós frakció (EF) összefüggéseinek vizsgálata volt normális és határérték-BK-EF-fel bíró esetekben. Módszer: A jelen vizsgálatba 146 olyan önkéntes eredményeit válogattuk be (átlagos életkor 32,0 ± 11,4 év; 74 férfi), akiknél teljes körű kétdimenziós Doppler-echokardiográfiás vizsgálat történt negatív eredménnyel, melyet 3DSTE-vel egészítettünk ki. A vizsgált populációt két további alcsoportra bontottuk a 3DSTE-vel számított BK-EF-nek megfelelően (határérték 50–54% versus ≥55%). Eredmények: A határérték-BK-EF-fel bíró esetekben magasabb BK-i végszisztolés térfogatot és alacsonyabb BK-i longitudinális straint lehetett mérni. A végszisztolés és végdiasztolés MA-átmérő-, -area- és -kerület-értékek nagyobbnak bizonyultak a határérték-BK-EF-fel bíró esetekben, ekkor az MA funkcionális paraméterek is kisebbek voltak. A fenti összefüggések ellenére a BK-EF nem mutatott korrelációt sem a végszisztolés és végdiasztolés MA-méretekkel, sem az MA funkcionális paraméterekkel. Következtetések: A 3DSTE-vel meghatározott határérték-BK-EF együtt jár az MA tágulásával és funkciójának romlásával. Orv Hetil. 2018; 159(50): 2129–2135.

Restricted access

Bevezetés: A bal pitvar egy dinamikus mozgást végző, a mitralis billentyűn és annak anulusán keresztül a bal kamrával közlekedő szívüreg. Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja annak elemzése volt, milyen összefüggések mutathatók ki a bal pitvar és a mitralis anulus morfológiai és funkcionális paraméterei között egészségesekben háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia segítségével. Módszer: A tanulmányba 35 egészséges önkéntest vontak be. Valamennyi esetben meghatározták a maximális (Vmax) és minimális (Vmin), valamint a pitvari kontrakció előtti bal pitvari térfogat (VpreA) értékét, volumetrikus adatokon alapuló funkcionális paramétereket, valamint a mitralis anulus morfológiai és funkcionális jellemzőit. Eredmények: Míg a Vmax a szisztolés és a diasztolés mitralis anulus paraméterekkel is korrelált, addig a Vmin-VpreA csak a szisztolés paraméterekkel mutatott összefüggést. Míg a teljes bal pitvari stroke volume a szisztolés és a diasztolés mitralis anulus paraméterekkel is korrelációt mutatott, addig a passzív bal pitvari stroke volume csak a diasztolés értékekkel. Következtetések: Korreláció mutatható ki a bal pitvar és a mitralis anulus morfológiai és funkcionális jellemzői között egészségesekben. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1517–1523.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Emil Fraenkel, György Szabó, Gabriella Lengyel, Peter Jarčuška, Ivica Lazúrová, Elek Dinya, and János Fehér

A nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) szerzett metabolikus májbetegség, amely a májsejtekben a trigliceridek lerakódása következtében jön létre és együtt jár nekrobiotikus gyulladásos reakcióval, fibrosissal és akár májcirrhosissal. Alkoholos eredetű zsírmájtól (AFLD) való elkülönítése néha gondot okoz. Az anamnézis ismeretében ez egyszerűbb, de ha az egyén az alkoholfogyasztásra vonatkozóan nem nyilatkozik, az elkülönítés nehézségbe ütközhet. Célkitűzés: Célunk volt a szénhidrátszegény transzferrin (CDT) meghatározása nem alkoholos zsírmájban szenvedő betegeknél, valamint a vizsgálat során észlelt kiugró értékek elemzése a betegek anamnézise alapján. Betegek és módszerek: A vizsgált csoportot 39 beteg alkotta, akiknél a hasi ultrahangvizsgálat a zsírmájra jellemző alaki eltérést mutatott. Közülük 21 nőbeteg és 18 férfi beteg volt. A betegeknél a CDT mérésén kívül meghatároztuk a testtömegindex- (BMI-) értéket és a HOMA-indexet. Eredmények: A betegek életkorában nem találtunk szignifikáns eltérést a nemek között. A CDT átlagértéke 2,39±0,52% volt, a férfiaknál 2,51±0,61, a nőknél 2,28±0,4; a nemek szerinti csoportfelosztásnál nem találtunk szignifikáns eltérést a csoportok között. A CDT-értékek eloszlása normális mintázatot mutatott. A BMI a túlsúlyosság tartományába esett, és ennél az értéknél sem volt szignifikáns eltérés a nemek között. Következtetés: Eredményeink alapján is valószínűsíthető, hogy az NAFLD és az AFLD a CDT% értéke alapján is elkülöníthető, és ez az érték a gamma-glutamil-transzpeptidáz értékénél specifikusabb markernek tekinthető, de esetében is fontos az anamnézis, az egyéb tényezők figyelembevétele és a lehető legtüzetesebb tisztázása.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kornélia Kajáry, Zsuzsa Molnár, Szabolcs Szakáll jr., Péter Molnár, and Zsolt Lengyel

Bevezetés: Nemzetközi tanulmányok igazolták, hogy Hodgkin-lymphoma kezelés előtti stádiummeghatározásában a natív, alacsony dózisú komputertomográfiával (CT) végzett, 18-F-fluorodeoxiglükóz (FDG) alkalmazásával készült pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (standard PET/CT) pontosabb, mint az intravénás kontrasztanyag adásával végzett, normáldózisú CT-vizsgálat (konvencionális CT). Célkitűzés: A szerzők összehasonlították saját beteganyagukban a fenti indikációban külön-külön a két vizsgálat pontosságát, valamint megvizsgálták, hogy szükséges-e a standard PET/CT mellett konvencionális CT-vizsgálat elvégzése is. Módszer: Huszonnyolc beteg stádiumbesorolását végezték el a konvencionális CT-vizsgálat, majd a standard PET/CT vizsgálat alapján, végül a két vizsgálatot együttesen értékelték. Eredmények: Mindhárom módszerrel azonos stádiumot találtak 24 betegben. Négy betegnél a standard PET/CT-vel magasabb stádiumot észleltek, mint a konvencionális CT-vel. A csak standard PET/CT-vel meghatározott stádiumon nem változtatott a vizsgálatok együttes értékelése. Következtetések: A Hodgkin-lymphoma kezelés előtti stádiummeghatározásában a standard PET/CT vizsgálat pontosabb, mint az önállóan végzett konvencionális CT-vizsgálat. Emellett megállapítható, hogy ebben az indikációban nem indokolható a standard PET/CT konvencionális CT-vel való kiegészítése. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 226–230.

Restricted access