Search Results

You are looking at 1 - 10 of 43 items for

  • Author or Editor: Péter Márton x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The analysis approaches satisfaction with work as affected by demographic and social characteristics as well as by labor market and labor organization position. Furthermore the impact of expectations to and evaluation of the job is also considered. The international variation in the explanatory mechanism of satisfaction with work is analyzed by comparing five groups of European societies. First, distinction is made between 'old' European market economies and 'new' post-socialist countries. Second, based on economic indicators, the first group of countries is divided into three subgroups: West (Center 1), Scandinavia (Center 2), and Periphery, while the second group of countries is divided into more developed and less developed transition societies. The ISSP 1997 Work Orientation Module data are used for the analysis. Only respondents in labor force are analyzed (N=11739). The paper presents descriptive statistics for the clusters of the countries as well as for the dependent and independent variables in the analysis. Then, ordered logit models are used to predicting satisfaction with work. The explanatory variables contain objective status indicators, subjective evaluation of the job, the country groups and interaction terms. Results reveal that both status indicators and attitudes toward the job are significant predictors of the general satisfaction in agreement with gender paradox, life cycle, reference-group and status discrepancy hypotheses. However, these explanatory mechanisms vary a lot by the groups of countries. If controlling for composition effects within these groups of countries, Scandinavia turns out to be a place with highest satisfaction and developed transition societies are characterized by the lowest satisfaction wit work.

Restricted access

Abstract

Paleomagnetic measurements were carried out on 163 independently oriented samples from 19 sites of the Bükk Mts and their northern, western and southern forelands. The aim was to correlate the sites with one of three Miocene rhyolite tuff horizons using the combination of paleomagnetic marker horizons (rotational events) and traditional magnetostratigraphy.

In contrast to the results of earlier studies in the southern Bükk foreland, which yielded only reversed polarity magnetizations, nearly half of the presently obtained paleomagnetic directions are of normal polarity. By their declinations they mostly belong to the middle tuff horizon, and only one belongs to the upper.

The paleomagnetic age assignment of the studied sites sometimes supports one or both of the classifications of Balogh (1964) and Pelikán et al. (2005). However, about one-third of the sites classified by these authors as upper or lower tuffs were shown to belong to the middle tuff complex.

Restricted access

A cikk azonos alaprajzi elrendezésű, de különböző peremfeltételekkel rendelkező kötélhálók paraméteres statikai vizsgálatának eredményeit ismerteti. Röviden bemutatjuk a kötélhálók statikai vizsgálatának fő lépéseit és az általunk kidolgozott számítógépes programok alapjául szolgáló numerikus eljárást. Bemutatjuk és összehasonlítjuk a különböző alakú peremekre feszített szerkezetek esetén a változó előfeszítés és változó peremfeltételek (változó árboc- és peremmagasságok) mellett kapott kábelerők és elmozdulások jellemző értékeit.

Restricted access
Acta Geologica Hungarica
Authors:
Emő Márton
,
Davor Pavelić
,
Bruno Tomljenović
,
Péter Márton
, and
Radovan Avanić

This paper summarizes the paleomagnetic results that have been obtained for the Neogene of the Croatian part of the Pannonian Basin since 1995. The paleomagnetic investigations were carried out almost exclusively on sediments, which were deposited in widely differing environments. Most of the paleomagnetic directions can be considered as of pre-folding age, but some were clearly acquired diagenetically or even after deformation. This means that any future magnetostratigraphic study in the southern Pannonian Basin must be carried out with utmost care. Fortunately, the tectonic interpretation of the data is favorably affected by the fact that magnetizations of pre and post-folding ages show the same angles of declinations. They suggest that the entire Croatian part of the Pannonian Basin rotated counterclockwise, by about 30°, after the Early Pontian and before the Holocene. It is also remarkable that Ottnangian data from the Slavonian Mts do not indicate a Tisia-type clockwise rotation during the mid-Miocene.

Restricted access

Percutan endovascularis aortarekonstrukcióval szerzett kezdeti tapasztalataink

Initial experiences with percutaneous endovascular aortic reconstruction

Orvosi Hetilap
Authors:
Márton Berczeli
,
Péter Osztrogonácz
,
László Hidi
, and
Zoltán Szeberin

Bevezetés: A bőrön keresztüli punkcióból végzett aortarekonstrukció újabb mérföldkő az aortasebészetben. Ebben a vascularis záróeszközök evolúciója kulcsszerepet játszott. Ezek segítségével a nagyobb átmérőjű, endovascularis műszerek után keletkező, artérián ejtett nyílások sebészi feltárás nélkül zárhatóvá váltak. Célkitűzés: Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a percutan endovascularis aortarekonstrukciók technikai sikerességét, és elemezzük a technika alkalmazásával szerzett kezdeti tapasztalatainkat. Módszer: Prospektív vizsgálatunkban a 2020. október 15. és 2021. március 31. közötti időszakban endovascularis aortarekonstrukción átesett betegeket vizsgáltuk. Az arteria femoralis communison keresztüli percutan rekonstrukcióra alkalmasnak ítélt betegeket vontuk be kutatásunkba. A technikai sikerességet, az ellátással kapcsolatos kórházi szövődményeket és a beavatkozás eredményességét befolyásoló rizikófaktorokat vizsgáltuk. Eredmények: Az adott időszakban 43 betegnél történt endovascularis aortaműtét, 38 beteget tartottunk percutan beavatkozásra alkalmasnak. Döntően infrarenalis aortaaneurysma (n = 26, 68,4%) miatt történt beavatkozás. Az ultrahangvezérelten szúrt punkciós nyílások zárására öltésmediált záróeszközt használtunk, oldalanként 2 (1–4) (medián, minimum–maximum) darabot. Technikailag sikeres percutan rekonstrukciót 37 (97,4%) esetben végeztünk. Az átlagos kórházi tartózkodás a rekonstrukciót követően 4,9 ± 1,7 (SD) nap volt. Összesen 3 (7,9%) esetben tapasztaltunk a behatolással kapcsolatos szövődményt, ebből 1 esetben femoralis feltárást végeztünk. A rizikófaktorokat tekintve a 18 Fr feletti eszközméret (1,26, 0,09–17,75, 0,862) és a testtömegindex (1,17, 0,923–1,5, 0,19) fokozta a behatolással kapcsolatos komplikáció lehetőségét, de egyik összefüggés sem volt szignifikáns (OR, 95% CI, p-érték). Ellenben a 30 kg/m2 testtömegindex feletti betegek között (n = 12) e szövődmény aránya szignifikánsan nagyobb volt, mint a kisebb testtömegindexű betegek körében (p = 0,008). Következtetés: A percutan végzett endovascularis aortarekonstrukció ígéretes módszer, kezdeti tapasztalataink alapján biztonságos és nagy technikai sikerrel alkalmazható az erre alkalmasnak ítélt betegeknél az arteria femoralis communison keresztül. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1318–1323.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Kalinics
,
Imre Gerlinger
,
Péter Révész
,
Péter Bakó
,
Ildikó Végh
,
Márton Kovács
, and
Attila Fehér

Összefoglaló. Halláspanasszal számos beteg fordul orvoshoz. A rutinszerűen elvégzett súgottbeszéd-, hangvilla- és tisztahangküszöb-audiometriai vizsgálat alapján vezetéses, sensorineuralis, illetve a kettő együttes fennállása esetén kevert típusú halláscsökkenést különböztetünk meg. Vezetéses halláscsökkenés létrejöhet mind a külső, mind a közép- vagy a belső fül veleszületett vagy szerzett rendellenességei esetén. Amennyiben a stapediusreflex kiváltható, ugyanakkor a betegnél nincs jelen a külső fület, valamint a középfület érintő kórfolyamat, felmerül a harmadikablak-szindróma lehetősége. A kórkép okaként egy, a belső fül csontos tokján „harmadik ablakként” funkcionáló laesio van jelen, amely az ovális ablakon keresztül beérkező hangenergia egy részét elvezeti, mielőtt az a kerek ablakon át kivezetődik a középfülbe. A diagnózis felállítása gyakran nehéz feladat elé állítja a klinikust, melyhez a megfelelő audiológiai, illetve képalkotó vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy a panaszok megszüntetésére számos műtéti módszer került leírásra, közleményünkben átfogó képet adunk a kórkép etiológiájáról, diagnosztikájáról, terápiájáról, valamint bemutatjuk saját kezdeti tapasztalatainkat is 2 eset prezentálásával. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1944–1952.

Summary. Patients frequently present to the physician with hearing loss. Routine hearing tests include speech field (whisper test), tuning forks and pure tone threshold audiometry, which can identify the presence of sensorineural hearing loss, conductive hearing loss or a combination of both (mixed type). Conductive hearing loss can be a symptom of many different conditions. These include congenital or acquired malformations of the outer, middle and inner ear. If a conductive hearing loss with intact stapedial reflexes are recorded and in the absence of outer or middle ear pathology, then the third window syndrome should be considered. The cause is a bony defect on the otic capsule that acts as a ’third window’, dissipating the incoming sound energy. Without the appropriate audiological and imaging tests, the diagnosis of the condition is challenging in clinical setting. Several surgical techniques have been described to treat the condition. The authors give a comprehensive review of the etiology, diagnosis and treatment of the disease presenting their initial experiences with 2 cases. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1944–1952.

Open access

Abstract

The first person singular indefinite or non-definite of Hungarian verbs that end in -ik shows variation between the regular -k suffix and the -m suffix, used otherwise in the definite. This variation is systematic and subject to metalinguistic awareness. Our study relies on previous quantitative work, a frequency dictionary compiled from the new Hungarian Webcorpus, as well as a forced-choice elicitation experiment to assess the role of word frequency, word length, derivational endings, and across-form similarity in shaping this variation. We find that first person singular indefinite variation is largely defined by natural categories: verbs that look similar will also show a similar preference to -k/-m. This pattern is attested in the webcorpus as well as in participant responses in the elicitation task.

Open access
Restricted access

Absztrakt:

Kiterjedt gyulladással körülvett fog eltávolítását követően gyakran jelentős lágy- és keményszöveti defektus marad vissza. Ezt tovább súlyosbítja, ha a foghúzás után a fogmedret – alveolust – magára hagyjuk. A szövetek így még jobban összeesnek, és a terület alkalmatlanná válik implantátum behelyezésére. Az esztétikai régióban hídpótlás sem hozza meg a várt eredményt. A bemutatásra kerülő esetekkel azt szeretnénk demonstrálni, hogy fogeltávolítást követően elvégzett alveolusprezerváció lehetővé teszi implantátum behelyezését, valamint megfelelő esztétikai eredményt biztosít még frontális területen is. CBCT-felvételeket készítettünk a fogeltávolítást követő alveolusprezerváció előtt és a beavatkozást követő hatodik–nyolcadik hónapban. Vertikális és területméréseket végeztünk, illetve összehasonlítottuk pre- és posztoperatív értékeiket. Az implantátum mindhárom esetben beültethető volt, valamint jelentős buccalis csontnövekedést (4,24 mm, 6,22 mm, 9,57 mm) és területnövekedést (129%, 145%, 167%) tapasztaltunk mindegyik esetben. Az alveolusprezerváció megfelelő terápiát biztosít a fogeltávolítást követően visszamaradó nagy szövethiány komplett rekonstrukciójában. Orv Hetil. 2017; 158(31): 1228–1234.

Open access