Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Péter Pajor x
Clear All Modify Search
Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Tamás Tóth, Zsolt Abonyi-Tóth, Ferenc Pajor, Róbert Kocsis, Alexandra Juhász, János Tőzsér and Péter Póti

The length of the streak canal and the area of the teat end were studied by ultrasound during the dry period in 40 Holstein-Friesian cows. In the first week, the values of these teat parameters decreased significantly (P < 0.05) and this did not change significantly until the middle of the dry period. In the last month of gestation, the length of the streak canal was significantly reduced (P < 0.05), while the area of the teat end did not decrease significantly (P > 0.05). At each of the five examination times, a very strong positive correlation (r = 0.85-0.94) was found between the two teat parameters. In healthy cows, the streak canal and the area of teat end, both of which are part of the udder’s defence system, can regenerate sufficiently during the dry period, minimising the risk of contamination through the streak canal and the development of mastitis. If the regeneration of this defence system fails, the chances of infection through the streak canal increase.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Gábor Sobel, Zoltán Fontányi, Péter Sziller, Máté Hazay, Ferenc Paulin and Attila Pajor

Abstract

Introduction

With the introduction of falloposcopy, an in vivo image of the inner surface of the Fallopian tubes has become available. The tubal factor in subfertile couples also provides specific, clinically relevant, and valuable prognostic information by clearly demonstrating the presence or absence of even minor anatomical abnormalities. We introduced falloposcopy to our clinical practice at the end of 1999.

Objective

To perform tuboscopy in the evaluation of infertility.

Patients and methods

The examination was performed under general anesthesia, using the transcervical (via hysteroscopy) “guide wire” catheterization system and a 0.5-mm falloposcope with 3000 pixels, under laparoscopic control. We attempted this examination in 22 cases.

Results

Differences were found in the falloposcopic image and in the previous finding of hysterosalpingography. We succeeded in cannulating the Fallopian tube even in cases with intramural occlusion showed by hysterosalpingography. In our series, fever was not observed and only one perforation occurred. Submucosal interstitial edema was observed in one of the Fallopian tubes. The mean operational time including the cervical dilatation, hysteroscopic procedure, and laparoscopic CO2 insufflation was 50 min.

Conclusions

After the first introduction of falloposcopy in Hungary, we need to find its place in evaluating infertility and to discuss its indication. Furthermore, the technical difficulties should also be taken into consideration. We recommend incorporating the falloposcopic examination into the screening of infertility.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zita Pánczél, Levente Sára, Péter Tóth, Márta Hubay, Éva Keller, Zoltán Langmár and Attila Pajor

Az aortadissectio ritka kórkép. A 40 évnél fiatalabb nőkben kialakuló aortadissectiók 50%-a várandósság alatt jelentkezik. A szerzők közleményükben a terhesség harmadik trimeszterében járó multipara esetét ismertetik, akinél hirtelen halál következett be, amelynek hátterében az aorta ascendens rupturáját igazolta a boncolás. Az esetet érdekessé teszi, hogy a beteg családjában már előfordult hasonló megbetegedés. A szerzők ismertetik a tüneteket, a háttérben álló esetleges genetikai eltéréseket és áttekintik a nemzetközi irodalomban előforduló hasonló eseteket is. Orv. Hetil., 2011, 152, 929–933.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Oszkár Hahn, Ibolyka Dudás, Péter Pajor, Tamás Györke, Csaba Korom, Attila Zsirka-Klein, Péter Kupcsulik and László Harsányi

Absztrakt

Esetismertetés: 75 éves, nagyméretű, többgócú colorectalis májmetastasisban szenvedő nőbeteg esetét ismertetjük. Májsebészeti konzíliumát megelőzően többféle protokoll szerint több széria kemoterápiában részesült. A kezelések ellenére a korábban pár centiméteres metastasis mérete 5 hónap alatt mintegy háromszorosára nőtt. Az áttét kiterjesztett jobb oldali hemihepatectomiával technikailag eltávolítható lett volna, azonban a maradék májtömeg (FLR) kevésnek bizonyult. Az FLR indukált hypertrophizálása céljából portalis occlusiós eljárásra volt szükség. Az onkológiai kezelés ellenére tapasztalt rendkívül gyors tumorprogressziós tendencia miatt időnyerés céljából egy Magyarországon eddig nem alkalmazott, kétlépcsős eljárást (ALPPS: PVL + in situ split) választottunk. A gyors ütemű (9 nap) és jelentős (94%) hypertrophia után a májresectio elvégezhetővé vált. A beteg gyógyultan távozott.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Zoltán Fontányi, Gábor Sobel, Máté Hazay, Ádám Galamb, Dóra Zergényi-Molnár, Péter Sziller and Attila Pajor

A petevezető-eredetű meddőség, amelynek oka 15–25%-ban a kürt proximalis szakaszának elzáródása, egyre nagyobb figyelmet kap a reprodukciós szakemberek részéről. A kétoldali tubaocclusio szervezeten kívüli megtermékenyítés javallatát képezi, mivel a terhességi arány a makrosebészeti eljárás eredményességével csaknem azonos. Azzal együtt, hogy az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazásával egyre jelentősebb eredményeket érnek el, a nem kellően megalapozott javallattal indított in vitro fertilizációs kezelések felesleges terhet jelentenek mind a páciensek, mind a társadalombiztosító számára. Egyértelmű tehát, hogy a petevezető átjárhatóságának vizsgálatára irányuló eljárások folyamatos tökéletesítése rendkívül fontos mind a páciensek kisebb megterhelése, mind a finanszírozói oldal szempontjából. Közleményünkben ajánlunk egy lehetséges kivizsgálási protokollt, amely egy ülésben végezhető el, valamint felhívjuk a figyelmet egy általunk kifejlesztett, egyszerűen kivitelezhető, ám véleményünk szerint igen fontos vizsgálati technikára, amely diagnosztikus hiszteroszkópia útján alkalmazható, lehetővé téve a kürtök szelektív vizsgálatát.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: F. Tamás Molnár, Örs Péter Horváth, László Farkas, Imre Gerlinger, László Pajor, Dezső Kelemen, Károly Kalmár Nagy, György Tizedes, Gábor Pavlovics, József Bódis, Péter Gőcze and György Szekeres

Absztrakt

A modern onkológiai sebészetben elengedhetetlen a lokoregionális nyirokcsomók műtéti eltávolítása szövettani vizsgálatra stádiummeghatározás végett, mely a pTNM besorolás egyik feltétele is. Az egyes nyirokcsomók eltávolításának terápiás és/vagy prognosztikus értéke ellentmondásokkal teli, a protokollok pedig szervenként, szubspecialitásonként különböznek. Nemzetközi jelenség, hogy a műtéti területről a mikroszkópig vezető út számos csapdával terhes, az információvesztés veszélye nagy, melynek kiküszöbölése közös érdek. A felhasi, retroperitonealis (urológiai, nőgyógyászati), emlő- és nyaki dissectio során eltávolítandó nyirokcsomók azonosítására dolgoztunk ki egy közös elvű integrált rendszert, az adott régiók anatómiai jellegzetességeinek figyelembevételével.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Oszkár Hahn, Dávid Bárdos, Péter Kupcsulik, Attila Szijártó, András Fülöp, Bálint Kokas, Damján Pekli, Attila Zsirka-Klein, Ibolyka Dudás, Péter Pajor and László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A májtumorok reszekálhatóságának egyetlen biológiai feltétele a májreszekció után megmaradó, a májműködést még biztosítani képes elégséges májszövetmennyiség (FLR). A műtét után visszamaradó májszövet tömege még a műtét előtt megnöveszthető vena portae okklúziós eljárásokkal. A legújabb ilyen eljárás az Associating Liver Partition and Portal vein ligation for Staged hepatectomy (ALPPS), mely a legrövidebb idő alatt a legjelentősebb indukált hipertrófiát biztosítja. A műtét morbiditása és mortalitása az eljárás bevezetése idején azonban elfogadhatatlanul magas volt. Célkitűzés: A szövődmények csökkentése a betegszelekció pontosításával és a műtéti technika módosításával. Módszer: Műtéttechnikai módosításként a ’teljes mobilizálás’ technika helyett klinikánkon ún. ’no touch’ technikát dolgoztunk ki. Klinikánk betegadatait nemzetközi regiszterbe kapcsoltuk, melyben gyűjtjük a demográfiai adatok mellett az alapbetegség, a májműtét, illetve a szövettani jellemzőket, vizsgáljuk a morbiditást (Clavien–Dindo) és a mortalitást. A májtérfogat és -funkció mérésére CT-volumetriát, valamint 99mtechnécium-mebrofenin SPECT/CT-t alkalmazunk. Az adatokat multivarianciaanalízissel vizsgáltuk. Eredmények: A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. Sebészeti Klinikáján 2012 és 2018 között 20 ALPPS-műtétet végeztünk. A relatív térfogatnövekmény, illetve a reszekabilitás 96% vs. 86%, illetve 95% vs. 98% volt klinikánk és a regiszter 320 betegét vizsgálva. ’No touch’ technika alkalmazásakor a Clavien–Dindo III–IV. morbiditás és a mortalitás (22%–0%) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint ’complete mobilization’ technika esetén (63%–36%; p<0,05). A regiszter betegadatainak multivarianciaanalízise alapján mortalitást fokozó független tényező volt a 60 év feletti kor, a máj macrosteatosisa, a nem colorectalis májtumor, a 300 percnél hosszabb műtét, a több, mint 2 egység vörösvértest-transzfúzió, illetve az elégtelen FLR-funkció a stage 2 előtt (p<0,05). Következtetés: Az ALPPS-műtét morbiditása és mortalitása helyes betegkiválasztással és ’no touch’ műtéttechnikával csökkenthető. Orv Hetil. 2019; 160(32): 1260–1269.

Open access