Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Péter Rabb x
Clear All Modify Search

Many marvellous wall paintings are on view in the medieval church of Zsegra. Several layers of later paintings have preserved these very important paintings. This is not a simple cross, but an alive tree with budding branches. It means not the appliance of execution; it is the Tree of Life, the sign of life itself. The Tree of Life is one of the most frequent motifs in human culture whenever and wherever we see it. The Tree of Life, like the axle of the world, symbolically represents the whole world. Different trees personify the Tree of Life in different cultures: palm tree, oak tree, pine and fig tree. The most important two in the Christian culture are the palm tree and the vine stock. Plants and trees were very important in every day life, they served shelter, food, medicine. This is why it is a very popular symbol used in paintings. Plants and trees represent many different symbols of human life. This essay was writen to bring attention to these symbols and help people to understand the importance of the Tree of Life.

Restricted access

Szerep község a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye délnyugati szögletében található. A Sárrét, melyhez Szerep is tartozik, már a korai Árpádoktól kezdve folyamatosan lakott terület volt, s mint erősen vízjárta terület egyedi életteret biztosított lakói számára. Minthogy a föld művelése gyakorlatilag lehetetlen volt, az itt élők állattenyésztéssel és a „rétből éléssel”, tehát a gazdálkodás sokkal ősibb változataival foglalkoztak, ezáltal kultúrájuk, művészetük is sok archaikus jegyet őrzött meg. Ez a gazdag vízivilág a folyók szabályozása következtében elpusztult, de emléke még évtizedekkel később is élénken élt a hagyományokban, melyet a két világháború között több kutató is lejegyzett. Ennek a gazdag kultúrájú területnek és falunak helytörténetét kísérli meg e tanulmány feltárni.

Restricted access

Esztergom a középkori Magyarország egyik legfontosabb központja volt. A szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonalak metszéspontjában megtelepült város királyi és érseki székhelyként több évszázadon át meghatározó szerepet töltött be az ország politikai, gazdasági és kulturális életében egyaránt. Ha szétnézünk a mai Esztergomban, nem sok jelét látjuk e korábbi fényes időszaknak. Sem a városban, sem a Várhegyen nem találkozhatunk jelentős kiterjedésű középkori emlékekkel, azokat a törökellenes háborúk nagyobbrészt elpusztították. A 18. század elején újjáéledő város a korábbi település elegyengetett romjain alakult ki, ezen a területen tehát régészeti kutatással számos középkori emlék hozható felszínre. Ezzel szemben a Várhegyen az ostromokat átvészelő maradványok áldozatul estek az érseki központ építésének, ezért itt a feltárásnak csak korlátozott lehetőségei vannak. A Várhegy forrásokból, illetve a 18-19. századi építkezéseket kisérő felmérésekből ismert középkori képét elsősorban a történészek és a régészek rajzolták meg. Ezen tanulmány a középkori emlékek pusztulásának és feltárásának történetéből kíván néhány említésre érdemes epizódot az Olvasó elé tárni azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívja a figyelmet a Várhegy épületmaradványainak méltatlan utóéletére.

Restricted access