Search Results
You are looking at 1 - 10 of 43 items for
- Author or Editor: Péter Sipos x
- Refine by Access: All Content x
Distribution and partition of heavy metals (Cr, Co, Cu, Ni, Pb and Zn) in four forest soil profiles characterized by different parent materials and similar pedogenic processes were studied to distinguish the inherited characteristics from those caused by pedogenic processes in soils at natural background level of these metals. Distributions of total heavy metal amounts are determined mostly by the parent material, while the repartition of heavy metals among the soil components is regulated mainly by pedogenic effects. Heavy metals bound to residual phases are almost solely inherited from the parent material. Combined effects are the clay illuviation with different clay mineralogy due to the differences in parent material, as well as the calcareous subsoil resulting from inheritance and secondary carbonate precipitation. In the studied samples the organic matter plays the most decisive role in binding heavy metals. A significant proportion of lead is bound to it, but it also has an effect on copper and nickel repartition. Cobalt exhibits high affinity to Fe and Mn oxides, which is also characteristic of lead and zinc. The slight accumulation of zinc in the B horizon of soils suggests its relation to clay minerals.
Laparoscopos csomózás
Laparoscopic knot tying
Absztrakt
A sebek fonallal való zárását a sebészet és a technika fejlődésének következtében rutinszerűen a 20. században kezdték alkalmazni. A nyitott műtéteknél alkalmazott fonalcsomózási technika könnyen elsajátítható és alkalmazható, ezzel szemben a laparoscopos műtétek során a csomózás nehezebb, és új problémákat vetett fel. A laparoscopos érlekötés, varrás, anastomosis készítése kiszélesítette a laparoscopos sebészet lehetőségeit. A laparoscopos csomó elkészítésének helye vagy intracorporalis, vagy extracorporalis. A leggyakrabban használt intracorporalis csomó lehet a “tumble square knot”, Dundee-, Aberdeen-, hajóscsomó és Blood-csomó. Az intracorporalis csomózás kivitelezése időnként nehéz, ami a kétdimenziós kép, a tactilis érzés hiányára és a korlátozott mozgási lehetőségre vezethető vissza, hátránya, hogy meglazulhat. A legismertebb extracorporalis csomók: Duncan-, Roeder-, módosított 4-S Roeder-, Tayside-, Yanni- és GEA-csomó. Az extracorporalis csomózás kivitelezése könnyebb, hátránya, hogy a csomózás ideje alatt a műtéti terület szemellenőrzése megszakad, a csomó helyére tolása közben a túlzott feszülés szöveti traumát okozhat. A különböző szövetekhez és fonaltípusokhoz különböző csomó és csomóletoló eszköz használata ajánlott. A robotsebészet bevezetésével a laparoscopos varrás és csomózás pontossága, biztonsága megnőtt, a műtéti idő lerövidülhet, ugyanakkor az alapműveletek gyakorlására is mód nyílik.
A vastagbélműtéteket követő gyors felépüléshez sok tényező járul hozzá. A műtéthez kapcsolódó folyamatok optimálissá tételéhez nemcsak az operációs technika, hanem ezen túl a műtét előtti és utáni tényezők is nagyban hozzájárulnak. A Medline elektronikus adatbázisból kulcsszavakra való kereséssel gyűjtöttük ki a megfelelő cikkeket, majd az oxfordi Evidence Based Medicine beosztása alapján rangsoroltuk őket és a legrelevánsabbakat használtuk fel. Randomizált, multicentrikus tanulmányok igazolták, hogy a vastagbélműtéteket megelőző hashajtás nem csökkenti az anastomosis insufficientiák és sebszövődmények számát; a hasi drének rutinszerű használata nem szükséges; a körültekintő, korai táplálás a vastagbélsebészetben is biztonságos és jól tolerálható, és a laparoszkópos vastagbélműtétek a nyílt műtétekkel egyenértékűek. A kapott evidenciákat jelenleg nem teljes mértékben alkalmazzuk. A laparoszkópos műtéti technika előnyeit a fast track perioperatív ellátás nagyban fokozza. Ahhoz, hogy a vastagbélsebészet perioperatív folyamataiban szerepet játszó faktorok előnyeit a legjobban kihasználhassuk, ezek kellő ismerete szükséges.
Many factors have an effect on the enhanced recovery after colon surgery. Not only the technical skill but the perioperative events needed to be optimized by the pre- and postoperative issues. Articles were obtained with search for keywords in Medline electronic database and evidences have been ranked according to the recommendations of the Oxford Evidence Based Medicine Centre. Multicentric, randomized studies have proved that the preoperative bowel emptying could not decrease the number of anastomotic insufficiencies and wound infection rate; the use of abdominal drains are not necessary in every case; the proper, early oral intake is safe and well tolerated in colo-rectal surgery, and with laparoscopic surgery the same results can be achieved as with the open one. Even nowadays the evidences found are not taken into account completely. The advantage of laparoscopic surgery can be improved with fast-track methods. To use correctly the affecting factors it is essential to know the current literature.
By using the baking quality parameters from a long-term experiment the effect of fertilization (N+PK) on wet gluten contents and farinograph values were determined on chernozem soil under continental climatic conditions. In the average of years and varieties fertilization highly increased the wet gluten content (in the control treatment 27,6 %, in the N 300/150 +PK fertilizer treatment 35,97 %). Fertilizer application also had favourable effects on farinograph values. These effects, however, were rather moderate (in the control treatment 56,2, in N 300/150 +PK fertilizer treatment 61,4).We could increase the stability of the quality by using of appropriate fertilizer doses. The correlation between fertilization and wet gluten content was medium (0.343 xx –0,694 xx ) and between fertilization and farinograph values was weak (0.030–0.419 xx ).
A vas- és mangán-oxidok fontos szerepet töltenek be a kémiai elemek talajbeli migrációjában, és amennyiben nem reliktum sajátságok, jellemezőik jól tükrözik a befogadó talaj képződésének körülményeit. Jelen tanulmányban egy Ipoly-menti rétitalaj-szelvényben található vaskiválásokat jellemeztük mikroszkópos szöveti, szelektív kémiai kioldásos, valamint röntgen-pordiffrakciós ásványtani vizsgálatokkal. A 20 és 180 cm-es mélységközben megjelenő különféle vaskiválások a legfelső rétegekben elsősorban vörösbarna bevonatokat és laza aggregátumokat alkotnak. 60 és 90 cm között azonban már a geodaszerű borsók és a konkréciók uralkodnak, továbbá itt jelennek meg az amfibol utáni pszeudomorfózák is. A kiválások mérete és gyakorisága is itt a legnagyobb, jelezve a hidromorf hatás maximumát. A különféle vaskiválások 120 cm alatt zömmel gravitációs mozgással vagy bemosódással vannak jelen. Mind a ditionitos, mind pedig az oxalátos kioldással a legfelső rétegből mobilizálódott a legtöbb vas (1,56% Fed és 1,70% Feo) és ezek mennyisége a mélységgel csökken. Az oxalátos és ditionitos Fe- és Mn-tartalom aránya 1 körül van minden vizsgált mintában. Ez az amorf vasfázisok (és mangánfázisok) uralkodó arányára és a jelentős hidromorf hatásra utal a vaskiválásokban. A szelektív kioldásokkal kinyerhető Fe- és Mn-tartalom nem követi a teljes Fe- és Mn-tartalom változásait. A legfelső vizsgált rétegben a teljes vastartalom kb. 30%-a, míg a mangán 90%-a oldható ki minkét módszerrel, és ez az arány a mélységgel csökken. A nedves szitálással szeparált vaskiválások röntgendiffrakciós vizsgálata szerint kristályos vas- és mangánfázisokra jellemző csúcs nem jelenik meg a felvételeken. A felvételek mintázata vas és amorf anyag jelenlétére utal. A vizsgált vasborsókban megjelenő további ásványok megegyeznek a talajt alkotó fázisokkal. Szembetűnő azonban, hogy a jobban fejlett vaskiválások kevesebb és rendezetlenebb szerkezetű agyagásványt tartalmaznak, mint a laza aggregátumok. A vasborsókkal ellentétben az amfibol utáni pszeudomorfózákban egyértelműen kimutatható a goethit, mint vasfázis. Jellemző azonban, hogy ez a fázis is rendezetlen szerkezetű, amely utalhat arra, hogy ferrihidritből képződött. Vizsgálataink alapján a vasas kiválásokat felépítő fázisok röntgenamorf szerkezetűek, rövid távon rendezett ferrihidrit (valamint vernadit) ásványok lehetnek. A kiválások legfejlettebb formája az izometrikus alakú, koncentrikus szerkezetű konkréció. Ennek képződése együtt jár a benne található agyagásványok degradálódásával (és esetleg a kalcit eltűnésével is) szoros összefüggésben a nedvesedési–kiszáradási ciklusokkal. A vaskiválások anyagát szolgáltató fázis a teljesen átalakult amfibol lehetett, amely a legjobban fejlett kiválásokkal egyazon mélységben jelenik meg. A vasforrás közelsége is hozzájárulhatott a kiválások szöveti-morfológiai fejlettségéhez.
A szerzők 68 éves FIGO IB stádiumú méhnyálkahártyából kiinduló tejüvegsejtes carcinomás nőbeteg esetét ismertetik, akinél hysterectomia és kétoldali salpingo-oophorectomia, majd sugárkezelés történt. A beteg kétéves utánkövetése alatt daganatmentes volt. Az endometrium tejüvegsejtes carcinomája ritka tumorféleség, eddig 13 esetet közöltek a világon. Mint az adenosquamosus carcinoma rosszul differenciált változata valódi természetének megismerése ma is vita tárgyát képezi. A prognózisának és klinikai jelentőségének tisztázásához újabb közölt esetek és kritikai analízisük szükséges.
Abstract
The authors report on the case of a 68-year-old woman with glassy cell carcinoma of the endometrium in FIGO Stage IA treated with hysterectomy, bilateral salpyngo-ophorectomy and radiotherapy. The patient was alive and disease-free at the end of 2 years of follow-up. Glassy cell carcinoma of the endometrium is a rare neoplasm with 1 previous case reported in the literature. Although glassy cell carcinoma is considered a poorly differentiated variant of adenosquamous carcinoma, its real nature is still debated. In order to establish a correct prognosis for this rare entity and to evaluate the nature and clinical significance of glassy cell carcinoma, analysis of more cases is required.
