Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Péter Solt x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
In June 2017 a new sauropod trackway locality was discovered in the central part of the Adriatic–Dinaric Carbonate Platform (ADCP), on the island of Hvar (Croatia). The track site is situated on the northern shore of the western edge (Pelegrin) of the island in the upper Turonian – lower Coniacian limestone series. The track site contains altogether 13 footprints arranged in four possible trackways. The largest footprints have a diameter up to 80 cm. In some places the limestone surface is strongly karstified and the tracks are partly eroded, which has certainly modified the original shape and size of the footprints. Microfossil assemblage from the track-bearing beds suggest an early Coniacian age for the tracks. The new trackways on Hvar Island further strengthen the earlier hypothesis that sauropods were present in the western Tethyan archipelago during the late Cenomanian–late Campanian period. In addition, the new tracks, together with those from the Žukova Cove of Hvar, represent two, possibly slightly different stratigraphic horizons close to the Turonian–Coniacian boundary, and suggest that the occurrence of sauropods on the ADCP and possibly also on other parts of the Apulian microplate was not accidental, but rather periodical and more frequent than previously thought.
Absztrakt
Esetismertetés: A szerzők egy 68 éves beteg esetét ismertetik, akinél hálóbeültetéses hiatusplasztikával kiegészített antirefluxműtétet követően négy hónappal dysphagiás panaszok jelentkeztek. Az elvégzett vizsgálatok a háló részleges nyelőcsőbe penetrálását igazolták. Halasztott sürgősséggel végzett műtét során thoracolaparotomiás feltárásból a hálót eltávolították, a nyelőcsövön észlelt hosszanti lyuk és alatta egy rövid szűkület miatt distalis nyelőcső- és proximalis gyomorresectiót végeztek, a tápcsatorna folytonosságát jejunum-interpositum segítségével állították helyre. A három hónapos kontroll során a beteg panaszmentes volt, és az elvégzett radiológiai vizsgálat a műtét utáni normális viszonyokat mutatta. Megbeszélés: Számos tanulmány igazolta, hogy a nagyméretű hiatusherniák direkt varrattal történő zárása magas recidíva aránnyal jár. A sérvkiújulás megelőzése végett széles körben elterjedt a hálóbeültetéssel megerősített hiatusrekonstrukció. Ezzel a sérvkiújulás incidenciája valóban csökkent, ellenben a műtét morbiditása – alapvetően a hálóra visszavezethető okok miatt – nőtt. A hálók a speciális anatómiai helyzet miatt állandó mozgásnak vannak kitéve és ezzel a nyelőcső erózióját, perforációját, valamint fibrosist és következményes stenosist okozhatnak. Az ilyen típusú szövődmények súlyos, nemritkán életveszélyes állapotot jelentenek és gyakran csak bonyolult műtéttel korrigálhatók. A szerzők saját esetük tapasztalata és a szakirodalom áttekintése alapján a hálóbeültetéses hiatusrekonstrukciók egyik lehetséges, súlyos szövődményére szeretnék felhívni a figyelmet.
